Blake Snyder (1957-2009), az Állj vagy lő a mamám! és a Csekkben a tenger fiatalon elhunyt szerzője egy pokolian szórakoztató, frissítően önironikus filmírás-tankönyvet hagyott maga után, amely a 2005-ös megjelenés óta 14 (!) kiadást ért meg csak az USA-ban. A címe: Save the Cat! Szívből ajánlom. Addig is, amíg a magyar kiadásra várunk, íme Snyder néhány hasznos tanácsa, avagy A forgatókönyvírás megmásíthatatlan fizikai törvényei. Nálam beváltak.
Jelenleg Köbli Norbert bejegyzéseit böngészed.
Brian Garfield (1939-) amerikai regényíró. Több könyvéből is film készült (Ipi-apacs, A mostohaapa, Halálos ítélet), közülük a legismertebb a Charles Bronson-féle Bosszúvágy (1973). Garfield 1973-ban a Writer’s Digest szaklap felkérésére cikket írt 10 Rules for Suspense Fiction (A krimiírás 10 szabálya) címmel. A cikkből akkor lett filmíró-mém, amikor két évtizeddel később John Grisham egy interjúban elismerte, hogy egész írói karrierjét erre a tíz krimiszabályra alapozta.
Most, hogy a magyar film újabb fordulóhoz ért, ideje, hogy meghatározzuk „törvény és erkölcs szerint” milyen magyar filmeket támogassunk az adófizetők pénzéből: milyen alapon, miért pont azokat. Köbli Norbert vitaindítója.
A Hunyadiak és Az ellenőr (lásd az előző cikket!) sosem jutott el a végkifejletig: egy olvasható, vállalható forgatókönyvig. Az űrhajós viszont igen.
Van nekem a vincseszteren egy olyan mappám, hogy Megfeneklett könyvek. Azokat a saját forgatókönyveket tárolom itt, amikre már keresztet vetettem, és amiket hosszas agónia után menthetetlennek ítéltem. Arra gondoltam, talán tanulságos lehet (nektek is, magamnak is) szemügyre venni, melyek is ezek a forgatókönyvek, és miért feneklettek meg végérvényesen.
Unalmas közhely, hogy a legnehezebb dolga az írónak van. Ő az, aki kénytelen szembenézni az üres lappal, neki kell legyűrnie a hírhedt üreslap-fóbiát. A filmekben is mindig a blokkolás közhelyével ábrázolják az írót (másként nyilván nem lenne érdekes): ül a papírja fölött, írógépe mögött, vagy csak bámulja bambán a monitort. Ha le is ír néhány sort, azonnal áthúzza, kitörli, aztán csak bámul megint maga elé, átkozza a sorsát, rosszabb filmekben explicite, aztán átkozza magát és végtelen tehetségtelenségét. Ebből a regényből sosem lesz semmi.
A középszar Amerikai rapszódia és a briliáns Hollywoodi fenevad után váratlan gyorsasággal idehaza is megjelent Joe Eszterhas vadonatúj szösszenete, a The Devil’s Guide to Hollywood: The Screenwriter as God.
Kedvenc hun fenegyerekünk, aki egész életében azt hitte, apja zsidó menekült, míg rá nem jött, hogy épp ellenkezőleg: háborús bűnös (erről szól a Music Box), aki elszerette legjobb barátja feleségét, aki hárommillió dollárt kaszált egyetlen forgatókönyvéért (Elemi ösztön), és aki hat éve majdnem megpusztult torokrákban – nem sok újdonságot tartogat a Hollywoodi fenevad rajongóinak; könyve amolyan megbízhatóan szórakoztató olvasmány.
Pontosabban kalauz: anekdoták, bölcsességek és vaskos beszólások gyorsan emészthető, laza elegye 400+ oldalon keresztül. Amelyre mondjuk három csillagot adtunk volna, és gyorsan elfelejtjük, ha nincs AZ A FORDÍTÁS.
Legutóbbi hozzászólások