Jelenleg Kovács M. András bejegyzéseit böngészed.
A Diamond/Art Média augusztus 21-én és 22-én forgatókönyvírói hétvégét rendez a budapesti Odeon-Lloyd Moziban, a Ragadozók című hollywoodi film hazai bemutatója kapcsán.
Forgatókönyvíró workshopot szervez a Passport Control és a Fiction Science Lab 2010. augusztus 2-a és 7-e közt Kisharsányban. Részletek alább.
A Magyar Nemzet interjúját teljes egészében itt olvashatjátok.
– Milyen történetek érdekelnék a mai magyar nézőket? Lehetne nálunk hollywoodi stílusú filmeket készíteni?
– Nem. Bármennyi kitűnő hollywoodi történetet láttunk, nem hazudhatjuk, hogy itt van Amerika. Például a történelmünk és a hagyományaink miatt nemigen készíthetünk igazi hősfilmeket. Nálunk a hős elbukik a történet végén, Amerikában megnyeri a küzdelmet. Magyarországon valószínűleg a győztes hőst a nézők paródiának fognák fel, mert történelmi fordulópontjaink többnyire valamilyen bukással kapcsolatosak. A magyar film látásmódja hagyományosan szarkasztikus, kétfenekű, és egy kis távolságot tart attól, amit ábrázol.
Az Objektív Filmstúdió keretein belül működő gyermek- és ifjúsági filmeket, tévéműsorokat készítő Bálint Ágnes Műhely meghívásos filmnovella- és forgatókönyvíró pályázatot ír ki gyermek- és ifjúsági filmek készítésére.
A következő találkozó időpontja május 27., azaz jövő csütörtök, 19 óra. A helyszín a jól bejáratott Ibolya Presszó, most is fent leszünk a galérián.
Remek lesz!
Filmklub és forgatókönyvírói műhely indult Kolozsváron, Széfeddin Sefket néven. További részletek itt.
A műhely célja, bevonni a magyar írókat, költőket a forgatókönyvírás fortélyaiba, ez által javítva a filmek nézettségét, valamint közelebb hozni egymáshoz a film és az irodalom világában alkotó fiatalokat. A forgatókönyvírás mellett a műhelyen kortárs alkotók irodalmi műveit szándékoznak megfilmesíteni.
Ennek kapcsán az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Széfeddin Sefket filmklub forgatókönyírói pályázatot hirdet kisjátékfilm és nagyjátékfilm kategóriákban.
Kreatív forgatókönyvíró kerestetik folyamatos munkára, rövid epizódok megírására. A sorozat webes, mobiltelefonos (iPhone, Android) környezetben jelenik meg, várhatóan komoly nézettséggel.
A FILMJUS Alapítvány pályázatot hirdet műfaji megkötöttség nélkül forgatókönyvírásra vagy fejlesztésre, film-előkészítésre.
Megszületett az eredmény, az írói díjak a következőképpen alakultak:
A helyszín ezúttal is az Ibolya Presszó galériája, mert minek tagadjuk, megkedveltük. Az időpont pedig március 11., csütörtök, 19 óra. Gyertek!
Lássuk az idei írói jelöléseket.
A Fade In 2010. február 4-én rendezte meg a II. Magyar Forgatókönyv Börzét a 41. Filmszemlén. A rendezvény támogatói a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Filmszemle, az NKA valamint a Filmjus Alapítvány és a CEU voltak.
Ezúton szeretettel meghívunk a II. Magyar Forgatókönyv Börzére és annak díjátadó fogadására.
A második Magyar Forgatókönyv Börzét 2010. február 4-én, csütörtök 16:30 és 20:00 között rendezik a MOM Parkban, a 41. Magyar Filmszemle hivatalos programjai keretében.
Idén nem lesz számvetés, fogjuk ezt is a válságra. Helyette egyszerűen csak boldog, sikerekben és forgatókönyvekben gazdag új évet kívánok nektek az oldal összes szerkesztője nevében! Köszönjük, hogy idén is olvastatok minket!
Kovács M. András
A teljes kérdés és válasz itt.
Ha a magyar állampolgár szerző Magyarországon nyilvántartásba veteti a művét a Magyar Szabadalmi Hivatalnál vezetett önkéntes műnyilvántartásban, az ott kapott tanúsítvánnyal Európán belül tudja bizonyítani a szerzőiségét. Emellett országonként léteznek ilyen nyilvántartások.
A helyszín ezúttal az Ibolya Presszó galériája, az időpont pedig december 15., kedd, 19 óra. Mindenkit szeretettel várunk!
Meghozta döntését a Hegedüs Bálint, Krigler Gábor és Lovas Balázs forgatókönyvírók alkotta előzsűri. Ennek értelmében a következő 6 filmterv került a II. Magyar Forgatókönyv Börze mezőnyébe:
November 21-étől, szombattól, havi egy alkalommal művészbuli, azaz Port.hu Premier Party a Menta Teraszon!
A bulin benneteket várunk, akik filmmel, színházzal, irodalommal, zenével és képzőművészettel foglalkoztok.
Szeretnénk, ha ez egy nyitott szalon lenne, ahol kötetlenül beszélhettek egymással, akik talán már régóta szeretnétek együtt dolgozni, de nem ismertétek meg egymást közelebbről. Vagy csak szívesen beszélgetnétek egymással.
A party nem zártkörű, hozd el kérlek magaddal, akit úgy gondolsz, hogy helye van egy ilyen rendezvényen!
További részletek a rendezvény honlapján.
Összesen 43 egész estés játékfilm-forgatókönyvet neveztek a második Magyar Forgatókönyv Börzére. Az előzsűri tehát nem fog unatkozni a következő egy hónapban. Gőzerővel olvasunk, hogy november közepén megküldhessük a szakvéleményeket a könyvekről, ill. kiválasszuk azokat a forgatókönyvírókat, akik decemberben részt vehetnek az egynapos fejlesztői workshopon, hogy aztán 2010. január végén, a 41. Magyar Filmszemle keretén belül a magyar produceri és rendezői társadalom előtt prezentálhassák filmötletüket, s induljanak az MFB 1 millió forintos fődíjáért. A fődíj mellett egy 500.000 forintos különdíjat is kiosztunk a Filmjus Egyesület felajánlásából.
A II. Magyar Forgatókönyv Börze beküldési határidejét meghosszabbítjuk 2009. október 20., déli 12 óráig. Aki már elküldte pályázatát, annak lehetősége van a forgatókönyv javított verzióját újra beadni.
A Magyar Televíziós- és Filmművészeti Szövetség Forgatókönyvírói Szimpóziumot rendez, amelynek a Toldi mozi ad otthont október 24-én és 25-én 11 órás kezdettel.
Melynek helye a Kőleves vendéglő, ideje pedig szeptember 30., szerda, 19 óra. Mindenkit szeretettel várunk!
A 2008. decemberében megrendezett első Magyar Forgatókönyv Börzén megjelenő népes szakmai közönség és a beérkező 70 nevezés megmutatta, hogy mind az írók, mind a producerek és rendezők oldaláról nagy igény van arra, hogy egy fórumon keresztül bemutassuk a legfrissebb magyar filmötleteket. Az első MFB-re beválogatott 12 mű közül azóta 4 projekt indult el a megvalósulás útján. Az igényt és az esemény hatékonyságát felmérve a Fade In Script Consulting ismét meghirdeti a Magyar Forgatókönyv Börzét. A II. MFB fődíja 1 millió forint a Magyar Televízió Zrt. fölajánlásából. A pénzjutalmon túlmenően az MTV a fődíjas forgatókönyv megvalósításába koprodukciós partnerként is be kíván szállni.
További részletek itt.
Még fogadja a jelentkezőket a ScripTeast nemzetközi forgatókönyv-fejlesztő workshop. A Lengyelországban szeptember 26-val kezdődő egyhetes program keretében a forgatókönyvíróknak lehetőségük lesz projektjük megvitatására egy csak az ő rendelkezésükre álló, neves filmes szakértő segítségével – olyan nevek vállalták a partnerséget, mint Andrew Birkin, Bill Forsyth, Cedomir Kolar, Lynda Myles, George Sluizer vagy Peter Webber. A konzultáció két vezetője Tom Abrams és Christian Routh lesz.
Mi a Suspense?
Részletek itt.
A múlt héten Budapesten tartott nemzetközi multiplatform tartalom- és filmvásár DiscoPro elnevezésű pitch-fórumán hat versenytárssal kellett megküzdeni a győzelemért. A Krigler Gábor író, Havas Ágnes producer és Minda Judit forgalmazási-produkciós szakértő alkotta csapat a Bavaria, a Mediaset, a France Televisions, a TVP és a Chello nemzetközi tévés forgalmazók képviselőiből álló zsűri előtt adta elő a sorozattervet. A Havas Films a prezentáció csúcspontján a zsűritagokat légmentesen lezárt tasakokba csomagolt titokzatos tablettákkal próbálta doppingolni.
Mi a dramaturgia?
Krigler Gábor cikke a Filmvilág januári számából; benne a forgatókönyvírás rövid történetével, és sok-sok könyvajánlóval.
Nálunk a mai napig meglehetős szkepszis mutatkozik a filmírás (sőt, bármely kreatív írói munka) taníthatóságát illetően. Gyakran gyanakvás vagy épp teljes elutasítás fogadja a kulturális/művészi elit részéről azokat, akik megpróbálkoznak valamilyen formában a forgatókönyvírás oktatásával. Ezzel szemben a világ nagy részén komoly hagyományai vannak a filmes dramaturgia, a történetmesélés képzésének, jelentős filmkészítők és forgatókönyvírók bukkannak fel a lelkes kezdők mellett az iskolapadokban, vagy épp a katedrán.
Én magam sosem értettem a logikát az olyan kijelentések mögött, miszerint a forgatókönyvírás taníthatatlan, a szerzőnek vagy van hozzá tehetsége és/vagy érzéke, vagy nincs. Miután a profi filmkészítés bármely feladatának ellátásához valódi tapasztalat, illetve előképzettség szükségeltetik, miként gondolhatja bárki komolyan, hogy épp az egyik leglényegesebb lépés, a forgatókönyv megírásával nem ez a helyzet?
A Nisi Masa nemzetközi fiatal-filmes szervezet által idén 8. alkalommal megrendezésre kerülő forgatókönyv pályázat témája: Tabu. A pályamunkák beküldési határideje 2009. július 31.
Ennek örömére gyűlünk majd össze május 29-én, pénteken 19 órától a Holdudvarban.
A DK-ÖKO Környezetvédő és Környezetépítő Kft., a Duna Kör Kiemelt Közhasznú Környezetvédő Egyesület megbízásából, és a Gönyű területén erőművet építő E.ON Erőművek Kft. támogatásával meghirdette Társadalmi Célú Reklámfilm Forgatókönyvírói Diákversenyét, Földünk és a NATURA 2000 területek természeti értékeinek megóvásáért „Óvjuk környezetünket!” mottóval.
Május elején elindult az internetes forgatókönyves piactér, a ScriptBase magyar nyelvű változata a www.forgatokonyvtar.hu címen.
Egy mai hír a Filmjus honlapjáról.
A Filmjus Alapítvány Kuratóriuma 2009 évi forgatókönyv-filmterv fejlesztési pályázatára az előző évekhez képest kétszer annyi pályamű érkezett. A kiértékelés, a pályadíjak odaítélése alapos munkát igényel. Ezért a Kuratórium a 2009. május 31-i eredményhirdetés időpontját 2009. június 30-ra módosítja.
A Blue Duck Arts forgatókönyvíró, filmkészítő műhely tagokat toboroz. A munka első fázisa havi egy találkozóból áll, mely során tagjaink egymás írásairól cserélhetnek gondolatokat. A legjobbnak ítélt munkát aztán továbbítjuk a műhely kuratóriuma felé, és ha azt a tagok 70%-a is megfelelőnek találja, megpróbáljuk leforgatni pályázati és egyéb forrásokból.
Következő találkozónk helyszíne a Café Kafka, időpontja pedig április 17., péntek, 18 óra.
Igen, péntek. Kipróbáljuk.
Sajnos csak román állampolgárok nevezhetnek, de néhány olvasót biztosan érint. További részletek itt, itt és itt.
Április 10-ig lehet beküldeni a forgatókönyveket a romániai HBO idei forgatókönyvíró vetélkedőjére. A zsűri május 19-ig kiválasztja a döntőbe kerülő forgatókönyveket; a díjazottak írói a május 30. és június 8. között szervezett Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon vehetik át a jutalmakat.
Erről teljesen megfeledkeztem. Bár mostanra valószínűleg az utolsó kirgiz hotdogárus is ismeri a díjazottakat, azért említsük meg őket.
Következő találkozónk helyszíne a Zappa Caffe, időpontja pedig március 12., csütörtök, 18 óra. Mindenkit szeretettel várunk!
A FILMJUS Alapítvány pályázatot hirdet műfaji megkötöttség nélkül forgatókönyvírásra vagy fejlesztésre, film-előkészítésre.
Az Amerikai Forgatókönyírók Céhe (WGA) szombaton kiosztott díjai a következőképpen alakultak.
Lássuk az idei írói jelöléseket.
Az Amerikai Forgatókönyvírók Céhe (WGA) február 7-én osztja ki saját díjait. Lássuk a jelölteket.
Tényleg rég volt már, de most mindent bepótolhatunk.
Az idei év első találkozójának helye és ideje: Menta Terasz, január 15., csütörtök, 18 óra.
Az alternatív helyszínjavaslattal élők megnyugtatására közlöm, hogy ezen az estén személyesen fogom prezentálni a Budapest feltérképezése megnevezésű projektet, melynek lényege, hogy ezentúl minden találkozót más komplexumba szervezünk. Ez nem csak helyismeretünk gazdagításában, de a találkozók későbbi beazonosításában is nagy segítségünkre lehet.
Gyertek el minél többen!
Túl a bejglin és a gyomorrontáson, lássuk az idei mérleget.
A Fade In Script Consulting 2008. december 6-án rendezte meg az első Magyar Forgatókönyv Börzét a Millenárison a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával. A debütáló filmötlet-vásáron csaknem telt ház előtt mutatkozott be a 12 beválasztott magyar forgatókönyv írója. Közülük sokan kaptak konkrét megkereséseket a jelenlévő producerek és rendezők részéről. Az első MFB Magyar Televízió által fölajánlott 1 millió forintos fődíját Nagy Tibor Real Time című thrillere, míg a FilmJus Egyesület által szponzorált 500 ezer forintos különdíjat Dési András és Móray Gábor Titkos pizsama című forgatókönyve vitték haza.
Akik Egri Lajos művének hazai kiadásán fáradoztak, most mindenkit szeretettel várnak a könyv bemutatójára.
A Vox Nova Produkció és a Műegyetemi Kiadó gondozásában, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének ajánlásával megjelent, így mostantól magyarul is olvasható Egri Lajos A drámaírás művészete című könyve.
Ezúton szeretettel meghívunk az I. Magyar Forgatókönyv Börzére.
A Mojo Productions új, egyedülálló dokumentumfilm tervéhez keres forgatókönyvíró(ka)t.
A teljes kérdés és válasz itt.
A szerzői jogról szóló törvény az általánosan minden szerző számára biztosított jogokon (névfeltüntetés, mű egységének védelme stb.) túlmenően, nem biztosít külön nevesített jogokat a forgatókönyvírók számára, így a fent említett részvételi jogot sem.
A filmhu jogi rovatának aktuális kérdése minket is érint.
A szerzői jogi védelem nincs utólagos elismeréshez kötve, azaz egy művet a létrejöttétől fogva megillet, amennyiben egyéni, eredeti jellegű, a szerző neve rajta feltüntetésre került és megfelel a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott egyéb feltételeknek.
A teljes hír itt.
Napvilágra kerültek a Hartley-Merrill International Screenwriting Prize 19. etapjának eredményei – tájékoztatott Zakariás Eszter, a Hartley-Merrill magyarországi képviselője. A fődíjat az olasz Giorgio Fabbri kapta July 1980 című filmtervéért, második helyezett lett a lengyel Michal Rogalski, a dobogó harmadik fokát pedig a magyar színekben induló Hutlassa Tamás–Odze György páros foglalhatta el, Kiküldetés című filmtervüknek köszönhetően.
A szakmai vita új időpontja: 2008. október 29., szerda, 15 óra.
Az egy éve megalakult Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete (MFE) a nyár folyamán javaslatcsomagot állított össze a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap forgatókönyv-fejlesztési támogatási szisztémáját illetően.
Tóth Róberttel a napokban megjelent, Hogyan írjunk közönségfilmet című könyve kapcsán beszélgettünk.
A nyáron megalakult Győri Filmalap szinopszis, filmnovella, forgatókönyv pályázatot hirdet dokumentumfilm, kisjátékfilm, animációs és egész estés játékfilm műfajban.
Ha már ennyit emlegettük. Mit értünk egy forgatókönyv témája alatt?
Meghozta döntését a Hegedüs Bálint, Kőrösi Zoltán, Krigler Gábor és Lovas Balázs forgatókönyvírók alkotta előzsűri. Ennek értelmében a következő 12 filmterv került az I. Magyar Forgatókönyv Börze mezőnyébe:
1956. október 23-a a fiatalok forradalma. Tőlük volt hangos a pesti utca, s szabadságvágyuk hősökké avatta őket. 52 év távlatából a mai fiatalok már nem ugyanazt látják, mint ’56-ban a forradalom harcosai – a hősi halottak megkopott képei, a sokat szenvedett öregek szavai elfedik azt, ami közös: a tizen- és huszonéves szíveket, amelyek fél évszázaddal ezelőtt ugyanúgy szabadon szerettek volna élni, szeretni, dolgozni és alkotni, mint ma.
A Magyar Televíziós- és Filmművészeti Szövetség támogatásával megjelent Tóth Róbert Hogyan írjunk közönségfilmet című könyve.
Szeptember 25., csütörtök, 18 óra, Menta Terasz.
Összesen 69 egész estés játékfilm-forgatókönyvet neveztek az első Magyar Forgatókönyv Börzére. A pályázók között ugyanúgy találhatók ismert filmrendezők, írók és drámaírók, mint „szakmán kívülről érkező” reménybeli tehetségek. A beérkezett munkák széles műfaji spektrumot ölelnek át a thrillertől kezdve vígjátékon, kalandfilmen, sci-fin, mesén, animációs filmen keresztül egész az art house drámáig.
A Magyar Televíziós- és Filmművészeti Szövetség szinopszis pályázatot ír ki témaköri megkötés nélkül. A pályázaton életkori megkötés nélkül bárki részt vehet, a pályaművek bármilyen témakörben készülhetnek.
A Magyar Televíziós- és Filmművészeti Szövetség gondozásában lát napvilágot Tóth Róbert Hogyan írjunk közönségfilmet című kötete.
Bereményi Géza után Divinyi Réka forgatókönyvíró (Csak szex és más semmi, Szabadság, szerelem) valamint Dr. Sipos Pál, a Magyar Televízió kulturális főszerkesztője is csatlakozott az I. Magyar Forgatókönyv Börze zsűrijéhez. A zsűri a 12 bejutott forgatókönyv közül fogja kiválasztani, hogy ki nyeri meg a Magyar Televízió által fölajánlott 1 millió Ft-os fődíjat. A pénzjutalmon túlmenően az MTV a fődíjas forgatókönyv megvalósításába koprodukciós partnerként is be kíván szállni.
Recept a saját filmedhez. Hozzávalók: egy filmötlet, ami megér néhány perc celluloidot; egy lelkes ember, aki a stábot és a szereplőket hozza és a technikát ingyen kapja; meg pár szabad nap 2008 őszén.
Épp itt volt már az ideje.
A helyszín a szokásos Menta Terasz – az évszakra való tekintettel most a földszinti kerthelyiség –, az időpont pedig július 17-e, csütörtök, 18 óra.
Ott a helyetek!
Az elmúlt idők forgatókönyvírói fórumain többször kiderült: lehetőséget kell biztosítanunk a hazai filmíró tehetségek számára, hogy nagy szakmai nyilvánosság előtt mutatkozhassanak be filmötleteikkel. A magyar rendezői és produceri társadalom felől is több alkalommal megfogalmazódott az igény, hogy megismerjék a piacon található legjobb, még szabad megfilmesítési jogokkal rendelkező forgatókönyveket. Hogy a kínálatot és keresletet összekösse, a Fade In Script Consulting meghirdeti az első Magyar Forgatókönyv Börzét.
Részletek itt.
A FILMJUS Alapítvány pályázatot hirdet műfaji megkötöttség nélkül forgatókönyvírásra vagy fejlesztésre, film-előkészítésre.
A pályázat célja, hogy eredeti művek szülessenek. Alapítványi támogatást nyújtunk műfaji megkötöttség nélkül a pályázaton nyertes alkotóknak, az alkotói munka feltételeinek javításához, forgatókönyvük megírásához vagy annak előkészítéséhez (terepszemle stb.).
Mi a Beat?
A Nisi Masa Network a Nisi Masa Magyarország közreműködésével rövidfilm forgatókönyv pályázatot hirdet idén 7. alkalommal. Az idei kiírás témája Escape (szökés, vészkijárat). A pályázatra 18 és 28 év közötti fiatalok jelentkezhetnek.
Az első három helyezett forgatókönyvet az alkotók a Nisi Masa segítségével megvalósíthatják, míg az első 12 helyezett forgatókönyv írói résztvehetnek egy 2009 januárjában szervezett franciaországi forgatókönyvírói workshopon, ahol neves producerek előtt próbálhatják meg „eladni” (pitch) munkájukat.
Pár héttel Attila után.
A részletek itt olvashatók.
Idén tizennegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Varsói Nyári Filmfesztivál, melynek keretein belül immár negyedik alkalommal Forgatókönyvíró Fesztivál is zajlik. A fesztivál 2008. július 8-13. között lesz Lengyelország szívében, a történelmi Varsóban.
Melynek ideje április 24., csütörtök, 18 óra, helye pedig a Menta Terasz. Gyertek el, hogy minél többen ott legyünk!
Hosszú kihagyás után.
A 2008-as Hartley-Merrill Nemzetközi Forgatókönyvíró Pályázat magyarországi fordulójának nyertese a Kiküldetés. Az idei forgatókönyvíró verseny magyarországi zsűritagjai, Sára Júlia filmrendező és Bacsó Zoltán operatőr (a Filmjus képviseletében), Hutlassa Tamás es Odze György Kiküldetés című nagyjátékfilm-forgatókönyvét választotta ki a pályázat idei nyertesének.
Az MMK közleménye itt és itt, a filmhu cikke itt olvasható.
Amennyiben a Játékfilmes Szakkollégium az adott pályázatban megjelölt produkció támogatását a forgatókönyv hiányosságaira tekintettel nem javasolja, ajánlást tehet a pályázónak, hogy az MMK forgatókönyv- és filmterv-fejlesztési pályázatán vegyen részt a forgatókönyv tökéletesítése és scriptdoktor igénybevételének érdekében.
Az ajánlás nem minősül támogatási ígérvénynek és az ajánlás alapján a pályázó kizárólag a scriptdoktor közreműködéséhez igényelhető 500.000 forintos támogatásra nyújthat be kérelmet.
A szelektív játékfilm-gyártási pályázatok egyebekben változatlan tartalommal maradnak hatályban.
Sosem késő.
A helyszín a már szokásos Menta Terasz, az időpont pedig március 19., szerda, 18 óra. Mindenkit nagy szeretettel várunk.
Megszületett az eredmény, az írói díjak a következőképpen alakultak:
A teljes hír itt.
Az FSE – mely az egyes tagállami szervezetek révén több mint 9000 európai filmírót képvisel, s az egyetlen ilyen szerveződés Európában – a tanulságos konferencia végén irányelvben szögezte le: „felszólítjuk a tagállami kormányokat és forráselosztó szervezeteket, hogy támogassák a forgatókönyvírókat. Akár pénzügyi juttatások, akár adókedvezmények vagy befektetési modellek formájában, de több munkát és eszközt fordítsanak a film- és televíziós produkciók fejlesztési szakaszára, illetve a filmírókat forrásaikból közvetlenül is részesítsék.”
A Nemzetközi Filmművészeti Alap (Foundation for International Film Artists) idén is meghirdeti a Hartley-Merrill International Screenwriting Prize Nemzetközi Forgatókönyvíró Pályázatot, azzal a céllal, hogy támogassa a filmkészítés szempontjából rendkívül fontos forgatókönyvírók munkáját, a nemzetközi filmszakma előtt díjazza a nyertes forgatókönyvírókat, valamint elősegítse a forgatókönyvíró tehetségek felkutatását és támogatását.
Minket továbbra is két kategória jelöltjei érdekelnek leginkább.
A treatment pályázatra 21 igen különböző filmterv érkezett. Nem csak műfajukat tekintve volt óriási a szórás, de minőségben, stílusban is jelentősen eltérő történeteket kaptunk.
Az első közép-európai forgatókönyv-börzét szervező Fade In Script Consulting 2008. február 1-jén, pénteken rendezi meg a Filmírás Napját a 39. Magyar Filmszemle keretén belül. Az esemény célja, hogy fókuszba helyezze a magyar filmgyártás egyik legproblémásabb területét, a forgatókönyvírást, és fórumot biztosítson a nyílt véleménycserének.
Majdnem lecsúsztunk róla, de lesz mégis. A helyszín a Menta Terasz, az időpont pedig január 24., csütörtök, 18 óra. Késni szabad. Gyertek minél többen!
Közkívánatra.
Az újonnan alakult Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete január 16-án 14 órától nyílt vitanapot rendez a magyar filmírás helyzetéről.
Ez az év is mozgalmasan telt; ha egy a tavalyihoz hasonló számvetésre készülnék, nem lenne könnyű dolgom.
Maradjunk tehát a rövid verziónál; az év mérlege számokban: több mint száz bejegyzés, közel négyszáz hozzászólás, hat és fél definíció, többezer elfogott spam, napi százötven-kétszáz látogató és három-négyszáz oldalletöltés, valamint négy személyes találkozó.
Köszönjük, hogy idén is olvastatok minket! Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok az oldal összes szerkesztője nevében!
Kovács M. András
A teljes hír itt.
Elmélyülőben a hollywoodi forgatókönyvírók és a filmstúdiók harca – írta a Los Angeles Times tegnap. A stúdiókkal folytatott bértárgyalásokat vezető Writers Guild of America (WGA) elutasította az Oscar-odaítéléséről döntő Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (Academy of Motion Picture Arts and Sciences – AMPAS), illetve a Golden Globe átadásában illetékes HFPA kérését, hogy a forgatókönyvírók az Egyesült Államok két legfontosabb díjgálájának idejére függesszék fel hetedik hete tartó sztrájkjukat és vegyenek részt az érintett események munkájában. (A Golden Globe-kat január 13-án, az Oscart február 24-én adják át.)
A 38. Magyar Filmszemle során a Fade In Script Consulting és az újonnan alakult Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete Filmíró Szakmai Napot rendez. Ennek egyik kiemelt programjaként alkotói szemináriumot és előadást tart Richard Kwietniowski brit forgatókönyvíró-rendező, egyetemi tanár. Az eseményhez kapcsolódóan a Fade In treatment pályázatot hirdet.
Nem állunk meg. Mi a Plot Point?
Ahogy azt a Heaven Street Seven is megénekelte dalában. A helyszín ezúttal a Menta Terasz, az időpont pedig december 12., szerda, 18 óra lesz.
Örömmel várunk mindenkit, aki szeretne végre olyan társaságban beszélgetni, ahol nem törlik orcán, ha azt mondja, inciting incident.
Jövő keddig lehet jelentkezni. További részletek itt.
2007. december 1-2-án kerül megrendezésre Pozsonyban, a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál keretében a Moonstone szeminárium. Elsősorban forgatókönyvírók, rendezők, producerek és filmszakos diákok jelentkezését várják.
Már az iWiW-en is ott vagyunk. Aki olvas minket, bátran jelöljön be.
Örömmel jelentjük be, hogy 2007. október 9-én, 11 alapító taggal hivatalosan is megalakult a Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete (MFE-HSA), a forgatókönyvírók hazai érdekvédelmi tömörülése.
A forgatókönyvírók és producerek között hivatalos mediátor próbált segíteni, de ennek ellenére a producerek szerint elérhetetlen a megállapodás. A sztrájkot a New York-i Rockefeller Centernél kezdik meg, amit különböző helyszíneken folytatnak Los Angelesben. Az írók több pénzt szeretnének a mozi- és tévéfilmek dvd és internet eladásából, a mobilra letölthető tartalmakból, de ezt három és fél hónapja nem tudják elérni. A producerek persze nem akarnak változást, és azzal érvelnek, hogy ésszerűtlenek az igények és még túl korai megjósolni, mennyire jövedelmezőek ezek az új források.
Folytassuk. Mi a Plot?
A veterán macedón-svájci író-rendező Mitko Panov vehette át a fődíjat és a vele járó 5 ezer eurót a 2007-es Fade In Central European Pitch Forum zárógáláján. A Witness című balkáni akció-drámán túl magyar és olasz díjak születtek Pécsett. A kontinens első forgatókönyv-börzéje október első hetében zajlott a Moveast nemzetközi filmfesztivál társ-rendezvényeként. A mutatók jók. A vendégek elégedettek. A jövőkép bíztató. Végre itthon is útjára indult egy nemzetközi színvonalat megütő filmszakmai esemény.
Október 18-án, azaz jövő csütörtökön 18 órától a szokott helyen, a Coffee-Inn kávézóban.
Néhány napja valaki felvetette, miért nem próbáljuk megkeresni/megalkotni az angol szakszavak magyar megfelelőjét. Részben egyetértek a szándékkal, részben megértem a kialakult helyzetet.
Ha valaki ma forgatókönyvírásról szeretne olvasni, azt még mindig szinte kizárólag csak angolul teheti – ezért logikusan a kommunikációban is az eredeti szavak jelentik a hivatkozási alapot. Amíg pedig nincs olyan médium, ami eredményesen rögzíthetné a magyar megfelelőket, addig az önkényes kreálmányok csak még több félreértést okoznak.
Ezért mi most szerényen megpróbálunk ez a jelentésfixáló-médium lenni, és arra kérünk titeket, a definíciók mellett próbáljatok magyarításokat is találni az egyes szavakhoz. Akár visszamenőleg is.
Az biztos, hogy nem ez a mostani lesz a legnehezebb.
Igaz, szóba került már a szinopszis kapcsán, de itt az idő, hogy külön is foglalkozzunk vele. Mi a treatment?
Haladjunk tovább a sorban: Mi a szinopszis?
Bár nincs nagy tolongás, azért mi csak haladunk tovább. E heti feladványunk a Logline.
Megelégeltem, hogy – miközben néhányan alapvető fogalmakra kérdeznek rá a fórumon – lassan másfél éve üres a Glosszárium.
Mától minden hétre jut majd egy szó; aki kedvet érez, írjon saját meghatározást, vagy reagáljon mások ötleteire. Aztán ha eleget gyúrtuk az anyagot, végül biztosan megszületik belőle álmaink szócikke. Legalábbis ez volna a cél.
Ahogy a címből is kiderül, e héten a Pitch van terítéken. Tehát: Mi a Pitch?
Lassan vége a nyárnak, és mi is visszazökkenünk a normális kerékvágásba. Ez konkrétan több bejegyzést, és nagyobb forgalmat jelent majd.
Ami már biztos: a következő hetekben érkezik a Hogyan írjunk közönségfilmet-sorozat két újabb darabja – az egyik a jelenetről és dialógról, a másik a közönségfilmek legalapvetőbb jellemzőiről –, és egy olyan írás, ami rendezői szemmel közelít a forgatókönyvíráshoz.
Ezen felül továbbra is várjuk új arcok feltűnését; mi is unjuk már, hogy csak mi publikálunk. Szívesen várunk bármit: kritikát, elemzést, recenziót, esszét, interjút, portrét, vagy ezek bármelyikének fordítását. Ha valaki csak témát keres, szívesen adunk neki ötleteket itt vagy e-mailben.
Nyakunkon tehát a szeptember, de mielőtt elsírnánk magunkat, gondoljunk arra, hogy azért van még pár nap a nyárból, az elmúlt évek tapasztalatai alapján pedig idén októberben sem fogunk fázni.
Recept a saját filmedhez. Hozzávalók: egy filmötlet, ami megér néhány perc celluloidot; egy lelkes ember, aki a stábot és a szereplőket hozza és a technikát ingyen kapja; meg pár szabad nap 2007 őszén.
Részletek itt.
A pályázat célja, hogy eredeti művek szülessenek. Segítséget nyújtunk az ösztöndíjat nyert kreatív alkotóknak az alkotói munka feltételeinek javítására. Forgatókönyvük megírásához, vagy annak előkészítésére (terepszemle stb.), valamint az elkészült forgatókönyv- (dokumentum, animáció, és más non fiction filmeknél részletes témaleírás, szinopszis) továbbfejlesztésére.
Idén ősszel, részletek itt.
A Fabulafilm Rome és a Trigon Productions, valamint a szlovák, a magyar, a cseh és a lengyel Media Desk bemutatja a Maia Workshops 2. Mesterkurzusát fiatal producerek, filmrendezők, forgatókönyvírók és filmiskolák hallgatói részére Nemzeti filmek gyártása az európai piacra (Producing National Films for the European Market) címmel.
A DrehbuchCamp egy 1996 óta működő kezdeményezés, amely elsősorban fiatal forgatókönyvírók gyakorlati jellegű továbbképzésére jött létre a ZDF és az ARD televíziók együttműködéseként. A szervezők két ingyenes helyet biztosítanak a magyar résztvevőknek, akiknek csak az útiköltséget kell kifizetniük.
További részletek itt.
Kereken.
A Budavári Palota Oroszlános udvarának festői környezete 2007. augusztus 4-én, szombaton este 20.30 órai kezdettel a magyar rendezvények palettáján is különlegességnek számító kezdeményezésnek ad otthont, hiszen ezen a napon lesz az első Kelet-európai Filmzenei Gálakoncert az idén 75 éves John Williams tiszteletére, akinek neve többek között olyan klasszikus filmek zenei anyagát fémjelzi, mint a Csillagok háborúja, az Indiana Jones trilógia, a Cápa, a Harry Potter sorozat és a Schindler listája.
Az óriási érdeklődésre való tekintettel júliusban ismét összejövetelt tartunk; mindenkit szeretettel várunk 18-án 18 órától a szokásos helyre, az Apor Péter u. 2. szám alatti Coffee-Inn kávézóba. Nagyszerű lesz, majd meglátjátok!
További részletek itt.
A Nisi Masa, az európai fiatal filmesek hálózata idén hatodik alkalommal hirdeti meg rövidfilmes forgatókönyvíró-pályázatát. Az idei kiírás témája: A kör. A pályázat minden 18 és 28 év közötti európai fiatal számára nyitott. Minden résztvevőnek rövidfilmes forgatókönyvet kell írnia, maximum húszezer karakter terjedelemben. A verseny résztevevői saját anyanyelvükön írhatják forgatókönyvüket, amelyeket elsőként az adott ország Nisi Masa szervezete által felállított zsűri bírál el, majd a legjobbnak ítélt művet (immár angol nyelven) küldi tovább a nemzetközi döntőbe. Nisi Masa legfontosabb tevékenysége az évente megrendezett európai rövidfilmes forgatókönyvíró-pályázat. Az első három helyezett forgatókönyv 5000 euró díjazásban részesül. A szervezet - a díjak mellett - támogatja a nyertes pályázókat filmjük elkészítésében. Ezen kívül, a legjobb tíz forgatókönyv meghívást kap egy rövidfilmes fórumra 2008 januárjában, ahol a szerzők nemzetközi producereknek mutathatják filmterveiket a Clermont-Ferrand-i Filmfesztivál ideje alatt.
“A képzésen részt venni kívánók számára megadtunk egy fizetési határidőt, de sajnos nem vették elég komolyan. Mi megértjük, hogy az összeg időben való kifizetése egyesek számára gondot jelent, és elfogadjuk, hogy igéreteiknek az elfoglaltságaik miatt csak késve tudnak eleget tenni. Szembe kell viszont nézni azzal, hogy ez az állapot az instruktor személyéből adódóan csak rendkívül rövid ideig tartható fenn. Jack Garfein a legkülönfélébb felkéréseket kapja, folyamatosan és lényegesen nagyobb összegekért, mint ami egy ilyen képzés esetében - az ismert résztvételi díjak mellett - felkínálható neki. A jelentkezők egy részénél tapasztalt hozzáállás miatt kezdett kellemetlenné válni a helyzet, amelyet fel kellett oldani: elkötelezettsége ellenére, Jack Garfein eleget tett egy másik fontos felkérésének.” - olvasható a filmhuhoz eljuttatott levélben.
Márciusban mi is hírt adtunk a fenti eseményről, most pedig itt a folytatás.
A beküldött forgatókönyvek alapján az előzsűri június közepéig választja ki a 12 résztvevő írót. A CEPF zsűrije 2007. július közepéig írja meg részletes szakmai véleményét a 12 író számára. Ezt követően indul az online konzultációs folyamat, melynek során a résztvevők feltehetik kérdéseiket a zsűri tagjai közül kijelölt konzultánsuknak, és útmutatásuk alapján fejleszthetik tovább a történeteiket. A résztvevők a vélemények alapján 2007. augusztus 31-ig írják át forgatókönyveiket.
Ugye senki nem felejtette el?
Eljött a nagy nap; alig három hét, és egyévesek leszünk. Aki szívesen ünnepelne velünk, azt szeretettel várjuk május 29-én 18 órától az Apor Péter u. 2. szám alatti Coffee-Inn kávézóba. Semmi ijesztő nem fog történni, csak beszélgetünk, esetleg iszunk valamit. Gyertek!
Az erős kampány után már csak az nem hallott róla, aki nem akart, de azért megemlítem itt is: két, a forgatókönyvírói szakmát is érintő képzés jön Magyarországra a nyáron. A New York Film Academy képzéséről itt…
Július végén négyhetes színész, illetve rendezői-operatőri workshop indul, valamint egy forgatókönyvírói képzés, amelynek pontos háttere még nem tisztázott, hiszen a New York-i anyaszervezettel ennek részleteiről még nem sikerült megállapodniuk – pedig Czinkóczy szerint pont ez utóbbi foglalkozásnak van a legnagyobb gyakorlati haszna a diákok számára, mivel a kurzus végén valós eredménnyel, egy kész forgatókönyvvel távozhatnak a hallgatók. A színészek oklevelet és egy showreelt visznek magukkal, valamint hasznos kapcsolatok megszerezésére nyílik lehetőségük, hasonlóan a rendezőkhöz-operatőrökhöz, akik különböző kisfilmes feladatok végrehajtásával gazdagíthatják tapasztalataikat. Az egyes szakok létszáma húsz-húsz fő, amiket négyes csoportokra osztanak a szervezők.
…a Jack Garfein-féle kurzusról pedig itt olvashatsz többet.
A Method Acting egyik legfontosabb mesterének június 9-től június 28-ig tartó kurzusa nyitott, amely elsősorban színészi, rendezői és forgatókönyv- valamint drámaírói munkára fókuszál. Ez utóbbi tematika nemrég vált bizonyossá, az abban résztvevők az írás képességének tanulmányozását, megértését és továbbépítését folytatják. Így az írók képessé válnak érzelmi emlékeik, tudatalattijuk olyan módon való használatára, hogy munkájuk önmagát írja – olvasható az ismertetőben. A képzés nyitott, így bárki, bármilyen szintű ismeretek birtokában jelentkezhet rá, nemcsak profi alkotók.
Az utóbbi hetekben többen kérdezték, lehet-e az országban Budapesten kívül is forgatókönyvírást tanulni. Akkor még nemmel kellett felelnem, de most jó hírem van: elérhető közelségbe került a dolog.
A Fade In Script Consulting 2007 őszén rendezi meg az első Közép-Európai Pitch Fórumot Pécsett. Ha filmíró vagy, birtokában egy angol nyelvű forgatókönyvnek, mely nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, ne habozz elküldeni, s ők összehoznak az európai filmszakma nagy játékosaival. A Central European Pitch Forum 12 kiválasztott írónak nyújt lehetőséget arra, hogy egy fejlesztési folyamat után prezentálja filmtervét egy nemzetközileg elismert produceri testület előtt a sztori eladásának reményében. A résztvevők összes költségét a szervezők állják.
A teljes hír itt olvasható, aki pedig nem hallott még a kiáltványról, itt informálódhat.
Az Európai Forgatókönyvírók Kiáltványa a tavaly novemberben, Thesszalonikiben első alkalommal megrendezett Európai Forgatókönyvírók Konferenciájának mintegy lezáró aktusaként született. A novemberben 22 ország 125 forgatókönyvírója által aláírt dokumentumot hivatalosan az idei Berlinale-n tárták a nyilvánosság elé, s rögtön több mint 800, a filmszakma különböző területéről érkező (köztük számos magyar) szakember támogatta aláírásával a forgatókönyvírók méltó megítélését, a gyártásban a jelenleginél stabilabb jogállást kiharcolni szándékozó kiáltványt.
Az Amerikai Forgatókönyvírók Céhe (Writers Guild of America) tavaly tavasszal, 2006. április 7-én hozta nyilvánosságra azt a listát, mely az általuk legjobbnak ítélt 101 forgatókönyv címét tartalmazza.
A listát most mi is közzétesszük.
Tegnap éjjel 79. alkalommal osztották ki az aranyszobrokat a los angeles-i Kodak Theatre-ben. Az írói díjak a következőképpen alakultak:
125 forgatókönyvíró találkozott 2006. november 21-én és 22-én Thesszalonikiben az első Európai Forgatókönyvírók Konferenciáján, hogy meghatározzák a szakma szerepét a 21. században. A sztorik, a jogok és pénzügyek kimerítő megtárgyalását követően a résztvevők elfogadták az Európai Forgatókönyvírók Kiáltványát (The European Screenwriters Manifesto).
Rendkívül aktív nap volt a mai. A három közönségfilmes írást – a könnyebb olvashatóság érdekében – szétszereltem kisebb darabokra, és megújult a kiemelt írások oldal is.
Ha már ettől hangos az internet, mi se maradjunk ki belőle. A Filmírás.hu-t persze leginkább két díj érdekli.
Nemrég került fel hozzánk egy beszámoló az Arista Development zsánerkurzusáról, most itt egy másik vélemény a filmhu-ról.
A tartalom és a hatás további kategóriákra bontható. A tartalmat meghatározza a cselekmény, a theme (a mai napig nem született erre kielégítő magyar szó, legyen jobb híján tárgy), helyszín és karakter cél. A közönségre gyakorolt hatást befolyásoló tényezők a tónus, a point of view (nézőpont), stilisztikai megoldások és a karakter szükség. Minden filmes zsánernek megvannak a sajátos tényezői, tehát létezik akciófilmes cselekmény, akciófilmes tárgy, akciófilmes helyszín és így tovább. Ugyanígy léteznek romantikus komédiákra jellemző stilisztikai megoldások és tónusok. Ezek az elemek nehezen kombinálhatóak műfajok között – akciófilmes cselekményből kilógnának az intenzív lelki élettel bíró romantikus karakterek.
Aki műfaji írásra adja a fejét, tisztában kell lennie vele, hogy a nézők elsajátították a „zsánergondolkodást”, azaz pontosan tisztában vannak az egyes műfajok sajátosságaival, és ezeket el is várják a filmektől. Ugyanakkor nem akarnak unatkozni, tehát nem kis kihívás egyszerre megfelelni az elvárásokkal és szembemenni velük.
Erre is felhívták a figyelmem; egy megmondós cikk a Filmvilágból.
El kell dönteni, akarunk-e tömegfilmet csinálni, ha pedig úgy döntünk, akarunk, akkor nem szabad kilopni belőle a lényegét. A tömegfilm a média hipervilágában játszódó irreális legenda, amelyben a felettes-én erők küzdenek az ösztönerőkkel. Nem „valóságábrázolás”, nem miliőtanulmány, nem szociográfia. A kaland olyan esemény, amely alkalmat ad a hősiességre, az érdemi cselekvés pillanata, a beavatkozás lehetősége, a perc, amely nem pusztán történik velünk. A hős pedig, aki „bevállalja”. A magyar film, a populáris műfajok nehezen és rosszul induló adaptálása során, kilopja a hőst a műfajokból, vegetáló antihőssel helyettesíti, aki csodára vár vagy arra sem. A klasszikus hős elveszti szüzességét, naivitását, lelki békéjét és cserében egy világot nyer, a mai magyar hős legjobb esetben elveszti szüzességét. Az amerikai, kínai, indiai, török stb. film emberfeletti embernek lát bennünket, a magyar filmek nem kis része viszont éppen ellenkezőleg: emberalatti embernek.
Már ilyen is van.
Tavaly nem volt, idén lesz; az ár kicsit borsos, jelentkezni pedig még bő egy hónapig lehet. További részletek itt, beszámolók tavalyelőttről (amiket egyébként ajánlottam már régebbi bejegyzésekben) itt, itt és itt.
Egy év kihagyás után újra jelentkezik az egyik legprofibban szervezett nemzetközi forgatókönyvíró és dramaturgképzés, a Script & Pitch, mely a narratív és történetszerkesztési technikák fejlesztésén túl egyedülállóan a pitching – a sztori üzleti szempontú, eladás-orientált megközelítése – oktatására is komoly hangsúlyt fektet. Március és december között négy workshopra várják a február 20-ig jelentkezőket.
Ezt és ezt pedig most találtam. Döbbenetes, hogy tíz(!) év alatt alig változott valami.
Amikor én még fiatalabb voltam, azt láttam, hogy a moziban ugyanúgy tömegek nézték a Katonazenét mint a Fellini filmeket. Akkoriban igazán szerettük a magyar filmet, amelynek szerves része volt a vígjáték, a közönséget színvonalasan szórakoztató közönségfilm. Ezeket a vígjátékokat olyan parádés mesterségbeli tudással hozták létre, hogy a filmek katarzist okoztak, a nevetés katarzisát - filmművészet volt ez a szó legszorosabb értelmében. Sorolhatnám azokat a filmeket, amelyekre egyetlen néző sem mondta volna, hogy ez valami felszínes ócskaság csak azért, mert van története, van eleje, közepe, vége. Olyan iskolateremtő vígjátékokról beszélek, mint a Liliomfi, vagy a Hyppolit, a lakáj, ahol a kisember ábrázolása katartikus, művészi volt, és amiben a történet nem akart elvont magasságokba emelkedni, és főleg nem akart semmilyen rejtvényt feladni a nézőjének.
Ahogy a filmművészet változott, úgy lettek a filmek az egész világon elvontabbak, szürreálisabbak, a történet szintjén követhetetlenebbek, nyersebbek. Nagyon jó alkotások születtek a változás nyomán, de apránként valami elveszett: egyre inkább eltűntek a palettáról azok forgatókönyvírók és azok a rendezők, akik a közönséggel napi kapcsolatban állva tudták, mit szeretnek a nézők és akik, mondanivalójukat egy szép történetbe oltva, ezt az elvárást a művészi igényesség csorbulása nélkül kielégíteni tudták volna. Lassanként a becsületét is elvesztette az a fajta film, ami a tömegeket valahogy tanította, nevelte és szórakoztatta. Ezért a kérdésére az a válaszom, hogy egyértelműen szakadék van ma az úgynevezett művészfilm és a közönségfilm között, és egészen más megítélés alá esik a két filmtípus mind a támogatás, mind a kritika, mind a közönség részéről.
Kezdjük az új évet egy ajánlóval. Erre a remek kis cikkre a napokban hívták fel a figyelmem.
A kanonikus történet-struktúra az elbeszélés egy általános modellje. Ennek specifikus változata a háromfelvonásos struktúra, amelyet a film a 19. századi normatív drámapoétikákból vett át. E két modellből kiindulva Eder könyvének negyedik és ötödik fejezete (A populáris dramaturgia jegyei I, 33-100. o.; A populáris dramaturgia jegyei II: a három felvonásos struktúra, 101-112. o.) először a populáris dramaturgia általános, majd specifikus jegyeit és ezek lehetséges hatásait vagy hatástendenciáit írja le. Eder azért nem hatásokról beszél, mert a dramaturgiai hatást a film egyéb összetevői módosíthatják. Az egyes jegyeket Eder a Twister (1996, Jan De Bont) (2) című filmből vett konkrét példákon szemlélteti. Ebben a két fő fejezetben kerül sor a dramaturgiai elemzés központi fogalmainak – pl. hook, expozíció, point of attack, happy end, kiss off, mellékszál (subplot), felvonás, plot point, fokozás, tetőpont, deus ex machina – pontos meghatározására is.
Termékeny év volt az idei. Először is újraindultunk, ami már önmagában teljesítmény. Aztán bekerültünk a Golden Blog esélyesei közé, bár esélyünk nem volt. Nem is nyertünk.
Fény derült viszont egy csomó dologra.
Újabb konferencia, újabb tanulságos beszámoló.
Miből is áll a Schreiber (jiddisül: író) elmélet? Az európai és amerikai filmgyártást az elmúlt évtizedekben egyaránt eluraló auteur teória, a rendezőközpontúság elutasítása, ellenvetése. Eszerint a film valódi alkotója az író. Kipen kutatásai szerint, ha bizonyos jelentős filmírók életművét megvizsgáljuk, sokkal következetesebb tematikus mintaszerűséget figyelhetünk meg, mintha bármelyik rendező filmográfiáját vizsgáljuk. Az amerikai oktató szerint ideje, hogy eljöjjön az írók kora, a Schreiber-éra. A felvetést a konferencia résztvevői közül jó néhányan hosszas, ütemes tapsolással köszöntötték, noha praktikus javaslat nem hangzott el arra nézve, hogy ezt akkor miként is képzeli el David Kipen. Mulatságos volt egyszersmind, hogy mikor az írók szerinte három legszükségesebb fogadalmát említette Kipen – „sosem fogok rendezni, sosem szkript doktorkodok, és nem kizárólag adaptációkat írok” – nagy csend uralkodott a teremben.
Ha már így belejöttem: képregény-rajongóknak, esszéíróknak és/vagy mindenkinek, aki szereti.
Részletes kiírás és egy kis kedvcsináló. Van valakinek bármilyen tapasztalata a fentivel kapcsolatban?
Ez azért elég komolynak tűnik. Aztán majd meglátjuk. Rövid beszámoló és hosszú hír a ScripTeast egyhetes intenzív tréningjéről.
A ScripTeast kelet- és közép-európai forgatókönyvírók jelentkezését várta. A válogatás feltétele legalább egy már megvalósult televíziós vagy nagyjátékfilmes produkció, kellő forgatókönyvírói tapasztalat és egy viszonylag előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő nagyjátékfilm-forgatókönyv volt. Végül 12 filmterv kapott meghívást a programon való részvételre. Kettő észt, öt lengyel, egy szlovák, egy szlovén, egy bolgár és két magyar forgatókönyv írói dolgoznak nyolc hónapon keresztül – a program célkitűzései szerint – könyveik világszínvonalúvá fejlesztésén.
Ismét a Thinking Writer sietett segítségünkre. Egy remek írás a karakterek bemutatásáról, a fordítás alant.
Barátunk, a Thinking Writer, múlt héten is egy érdekes kérdésre válaszolt, ennek fordítása olvasható most itt.
Jobb híján még mindig a meglévő internetes tartalmat gyűjtögetjük. Nem érez valaki ellenállhatatlan vágyat a fordításra? Lenne mit.
Arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja a művészfilm-közönségfilm felosztással kapcsolatban Menzel elmondta, hogy ő nem szereti ezt a különbségtételt. A legnagyobbak, Shakespeare, Mozart, Bach sosem akartak művészetet csinálni. Egyszerű, „kommersz” módon dolgoztak. Ami időtálló, azt nevezzük művészetnek. Menzel szerint a cél az, hogy annak, amit az ember csinál értéke legyen, és ebből a néző is kapjon valamit. „Ez nagyon nehéz. Ezért sokszor könnyebb művészetet csinálni, hisz ha valaki azt mondja, hogy művész, akkor azt többnyire el is hiszik.” Menzel kétféle alkotót ismer. Az egyik a mesélő, a másik pedig, aki önmagáról akar elmondani valamit. Ha ez utóbbi nem Tarkovszkij vagy Bergman, akkor viszont unalmas. A mesélő tanulja meg a mesterségét, és olyan természetességgel dolgozzon, ahogy a suszter a cipőt készíti.
Ez talán érdeklődésre tarthat számot.
Egészen friss interjú a filmhu-ról, egy újonnan induló forgatókönyves képzés kapcsán.
Beleástam magam a forgatókönyvírás szakmaiságába. Nem mondom, hogy ettől könnyebben írtam forgatókönyvet, de mikor problémákba ütköztem, láttam, hogy ezek általános dolgok. Olyan kérdések, amik másoknál is felmerülhetnek. Ez szerintem a tanulás kiindulópontja, mikor tudatosul, hogy a problémák, amikkel találkozik az ember nem sorsszerűek, hanem a szakma velejárói.
Egy tavalyi beszámoló a Script & Pitch kurzus második off-line fordulójáról.
A másik banánhéj, amin könnyű elcsúszni, a túlzott tervezés. Egyik kolléga újra és újra apró változtatásokat hajtott végre a treatmentjén, és a Frank Daniel-módszer alapján készített sztori-protokollját finomítgatta, ahelyett, hogy a cselekményen dolgozott volna. Hiába hajtogattam már másfél hónappal Sodankylä előtt, hogy kezdjen el jeleneteket vázolni, mindig azt válaszolta, hogy nem érzi elég biztosnak az alapokat. Holott a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy idő után nincs értelme a treatmenten finomítgatni – ha nincs egyértelmű előrelépés, sokkal felszabadítóbb lehet a jelenetekről gondolkodni.
Egy kétrészes írás a filmhu-ról. Egyik fele itt, másik meg itt.
Az aspiráns forgatókönyvíró álma: egy terem tele kollégákkal, akik maximálisan tisztában vannak a szakma zsargonjával. Már az első este repkednek az olyan kifejezések, mint felvonás-struktúra, plotting, jellemfejlődési ív, karakterközpontúság. És ez még csak a kezdet: a következő öt napban reggel 9-től éjfélig kizárólag arról folyik a diskurzus, hogy miképpen fejleszthetjük ötletünket profi forgatókönyvvé, és ami legalább ennyire fontos: hogyan adjuk el a kész művet.
Ha már Filmvilág, akkor itt van ez is.
– Mit tanultál külföldön?
– Londonban (a National Film and Television Schoolban) rendezést, Los Angelesben (a UCLA-n) pedig forgatókönyvírást. Az utóbbit különösen hasznosnak tartom, olyasfajta dolognak, amit érdemes és meg is lehet tanulni. Kell persze hozzá megfelelő érzék és jó képességek, de a legfontosabb mégis a kitartás és a gyakorlat. Legjobban az élsporthoz hasonlítható: hiába vannak az embernek jó adottságai, ha nincsen mögötte sok-sok évnyi munka. Eleinte persze én sem hittem benne – azt gondoltam, hogy a forgatókönyvírást nem lehet tanítani, mert vagy lélekből jön, vagy sehogyan. Utána átestem a ló másik oldalára, és szentírásnak tekintettem a tankönyveket: centire pontosan helyeztem el a plot pointokat a munkáimban. Persze ez sem megoldás, mert jó dolog ugyan a mankó, de tudni kell nélküle járni. Ha valaki elolvas tizenöt, dramaturgiával foglalkozó szakkönyvet, és megpróbál szigorúan azok szerint írni, annak általában borzalmas lesz az eredménye.
Hihetetlen, miket talál az ember, ha keres.
– Nem örültem a forgatókönyvírói tanfolyam ilyenforma meghirdetésének – mondja Nemeskürty István, a tanfolyam vezetője. – A „kalandorok kíméljenek” és a „magas jutalom ellenében” típusú hirdetések társaságában keresni a jelentkezőket nem a szájam íze szerint való volt, de engedtem a filmgyári illetékesek demokratikus érzelmű többségének, és így kapott országos nyilvánosságot a felhívás. Cserébe mi meg kaptunk néhány rosszmájú viccet, szurkálódós glosszát, ugyancsak országos nyilvánosság előtt. De ez a legkevesebb. Amiért nem helyeseltem ezt a megoldást: hogy nem kallódó tehetségeket akartunk fellelni, hanem olyan írástudókat kerestünk, akiknek van affinitásuk a filmhez, s ez a vonzalmuk feltehetően biztos alapon nyugszik. Kár felajzani sok tucat embert, s azután ajtót mutatni nekik. Előző tanfolyamainkhoz – ez a mostani, az 1979–81 közötti már a harmadik – (tehát: 1966–67-ben és 1976–78-ban) kiadókon, szerkesztőségeken, egyetemeken és házon belül kerestünk hallgatókat. Remélem, végül is ez a tanfolyam sem lesz eredménytelenebb, mint a többi, márpedig ha átfutunk a korábban végzettek névsorán, csaknem mindenkinek van valamilyen formában köze a filmhez. De évi húsz magyar film nem tud eltartani főhivatású forgatókönyvírókat.
Nem nyertünk a Golden Blog-on.
Ma is keresgéltem kicsit; egy szerfelett hasznos írás a filmhu-ról. (Egy korrektor azért elkelne ott is.)
McKee ugyanakkor figyelmeztett intett minden írót: mielőtt belekezd egy forgatókönyvbe, döntse el, hogy Charlie Kaufman-féle könyveket akar írni, vagy éppen egy újabb Men in Black-et. Az utóbbinak az a veszélye, hogy ha egy forgatókönyvvel be is jut az író, mely egy felkérésre készült, és a következő munkában nem teljesíti azt, amit elvárnak tőle, akkor olyan gyorsan kerül ki a filmvilágból, amilyen gyorsan be. Ez egy etikai döntés, amire csak maga az író válaszolhat. Vajon hazudsz magadnak, vagy alacsonyabb szinten, de magadból írsz. Ugyanakkor említette, hogy 2006-ban megjelenik egy újabb könyve, mely a filmstílusok és -típusok – a mai napokban teljesen összekevert – rendszerezésével próbálkozik majd.
Hálás vagyok magamnak, amiért bepótoltam két éves lemaradásomat, és végre abszolváltam a fenti művet. A Hollywoodi fenevad – Brando életrajzi regényét is beleértve – egyértelműen az idei év legkedvesebb olvasmányélménye volt.
Rövid leszek, csak két gondolat.
Egyik. A regényben látszólag nem sok szó esik az írás szakmai oldaláról, mégis, aki odafigyel a tartalom mögötti formára, könnyen megláthatja, milyen a jó forgatókönyv. Eszterhas végig világos, tömör mondatokban fogalmaz, sehol egy fölösleges szó. Gyakran magam sem hittem el, mennyi minden történt fél oldalon. Mivel közben az érzelmekkel is remekül manipulál, az egész nagyon hatásos, méghozzá anélkül, hogy csöpögős lenne.
Másik. Valami olyan brutális őszinteséggel találkoztam ebben a könyvben, amire szerintem minden írónak szüksége lenne. Ha jó és rossz műveket teszek mérlegre, szinte mindig ez a döntő. Lehet cáfolni, de azt hiszem, az igazán nagy művek mind kíméletlen őszinteségben születnek.
Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek; különösen azoknak, akik nem kedvelik Joe Eszterhast. Ezután majd fogják.
Újra itthon, egyhetes lazításom a napfényes Kaliforniában Adrián véget ért. A napozás-úszás-olvasás-ciklus idén is meghozta gyümölcsét, hamarosan jelentkezem néhány könyvajánlóval.
Örömmel láttam, hogy közben a Golden Blog előszűrt listájára is felkerültünk, úgyhogy lehet ránk szavazni, bár illúzióim nincsenek; valószínűleg még mindig nem a forgatókönyvírás a legizgibb blogtéma Magyarországon.
Hamarosan.
Még mindig nem fogytak el a filmhu-s írások; ez egy tavaly januári darab, górcső alatt a Resident Evil.
„Használd az expozíciót munícióként” – szól a bölcs tanács forgatókönyvíróknak. Mondani persze könnyű – nagyon sok filmben akadozik a cselekmény és a történetmesélés ritmusa a rosszul elhelyezett és kivitelezett, túl nyilvánvaló expozíció miatt. A Resident Evil – A Kaptár című filmben Paul W. S. Anderson zseniális módon oldja meg a kérdést.
Ezeket is leporoltam. Kétrészes elemzés a 24 első évadjáról. Egyik fele itt, másik fele itt olvasható. Ez pedig a folytatás.
A briliáns koncepciódráma olyan népszerűvé vált, hogy szegény Bauer ügynöknek azóta kettő másik hasonlóan hosszú napot kellett elszenvednie, és hamarosan egy negyedik nem kevésbé rettenetes huszonnégy óra vár szerencsétlenre. Mint minden jó tévédráma esetében, a kolosszális, világméretű siker nyilvánvaló okokra vezethető vissza: a remek, tökéletesen egyedi és újszerű koncepció, a ragyogóan megrajzolt karakterek, és a feszes, villámgyors cselekményvezetés, ami szinte szusszanásnyi időt sem hagy a nézőnek. Egyszóval: az írói munka emeli magasan az átlag fölé. Persze nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a 24 profi designer dráma, vagyis nem pusztán a legmodernebb, legmagasabb szintű írói alkotómunka szolgál alapjául, de a gyártás egésze – a rendezés, az operatőri munka, a vágás, nem utolsósorban a színészi játék – mind-mind igen komoly színvonalat képvisel. De, ahogy a világ forgatókönyvírói teljes joggal emlegetik úton-útfélen: utóbbiak mit sem érnek, ha a papíron a szöveg nem tökéletes. A 24 írógárdája – a koncepció kiötlői, a széria kreátorai, illetve producerei: Joel Surnow, Robert Cochran és Howard Gordon, akik egy hat-hétfős írói csapatot vezetnek – pedig szinte tökéleteset alkotott.
Egy újabb írás, amit a 14 napos forgatókönyvíró verseny ihletett. Ezúttal Dave Anaxagoras látott el minket okos tanácsokkal, amik remekül harmonizálnak a 336 órában leírtakkal is.
Egy tavaly áprilisi beszámoló a Sources2 workshopról. Elszórtan ugyan, de vannak benne hasznos gondolatok.
Miután a Sources2 program kimondott célja, hogy visszahódítsa a szélesebb európai közönséget az európai filmekhez, adja magát a kérdés, hogy vajon mivel lehet ezt elérni? Marion szerint egyszerű a válasz. Minden beadott pályázaton a történet eredetiségét kérik számon elsősorban. Nagyon fontos aztán az egyéni hang, a sajátos látásmód, és hogy a történet érthető legyen univerzális szinten is. Marion fontosnak tarja leszögezni, hogy nem egy bizonyos módszer szerint folyik az oktatás, nem tanítanak eszközöket, fogásokat, nincsenek guruk, akik megmondják, hogy mit, hogyan kell írni. Nem mintákban, sémákban gondolkodnak, hanem minden egyes résztvevő munkáját egyéni módon közelítik meg. Az európai film ugyanis hagyományosan nem sémák szerint készül – a kulcsszó az eredetiség.
A hőség a Body Heat-et idézi, mi meg útjára indítottunk egy affiliate-programot. Mostantól, ha a bal oldali könyvajánlón keresztül vásároltok, kicsit velünk is jót tesztek. (Még nem adtam fel a reményt, hogy az oldal egyszer majd eltartja magát.)
Volt egyszer egy 14 napos forgatókönyvíró verseny, ami épp tegnapelőtt ért véget. Fun Joel barátunk ennek kapcsán adott blogjában néhány remek tanácsot az indulóknak. Ezeknek mi, nem indulók is nagy hasznát vehetjük.
Még egy írás a filmhu-ról.
A forgatókönyvíró szakmát egyik talán leginkább megosztó kérdés, hogy milyen a jó treatment. Milyen hosszúnak kell lennie, mit tartalmaz pontosan, nem utolsósorban pedig mire való? Egyértelmű választ meg sem kísérlek adni erre a kérdésre, hiszen talán nem is létezik, miután annyira szubjektív, és egyén- illetve munkamódszer-függő a felvetés. Inkább néhány közismertebb és kevésbé népszerű elméletet és gondolatot elevenítek fel, illetve fejtek ki korántsem „megmondó”, sokkal inkább gondolatébresztő, esetleg vitaindító célzattal, miután a nagyjátékfilmes írást én is csak most tanulom. Jelenleg épp egy működő treatment megszerkesztésén fáradozom, és több utat is végigjártam, mire rájöttem, hogy nem szükséges feltalálnom a vajas kenyeret – elegendő elővenni az egyik legelterjedtebb hollywoodi formulát, amit nem véletlenül alkalmaznak csaknem három évtizede szerte a világon. De nem akarok nagyon előre szaladni, hiszen mielőtt a – nem véletlenül – legnépszerűbb megoldásra rátérnék, érdemes néhány problémát tisztázni.
Ilyen is van. Nem mai darab, de itt a helye.
Létezik öt kérdés, melyet minden új karakter megalkotásának kezdetén rutinszerűen, a legelső lépésként feltesznek az írók. Erre a pár egyszerű kérdésre vezethető vissza a drámaírásban gyakorlatilag a karakterológia teljes problematikája. Ha ezekre maradéktalanul megtaláltuk a kielégítő válaszokat, elvileg meg is van a karakterünk. Azért teszem hozzá, hogy elvileg, mert a „maradéktalanul” és a „kielégítő” kifejezések az előző mondatban bizony meglehetősen szubjektív változókat takarnak. Az igazán jó választ e problémára egy – vagy akár több – részletes karakterprotokoll kitöltése jelentheti (amik egyébként mind ugyanezeket a kérdéseket taglalják bővebb formában, és amelyekkel rövidesen foglalkozunk). Mindenesetre kiindulásnak remek alapot nyújthat, ha megválaszoljuk a következő kérdéseket:
1. Ki a karakter?
2. Honnan jön?
3. Mit akar?
4. Mi akadályozza meg abban, hogy ezt elérje?
5. Mit kell tennie, hogy legyőzze ezt az ellenállást?
Szép lassan azért csak visszakerülnek az oldalra a régi anyagok, így például Terry Rossio írása is, aminek eredetije itt olvasható. A fordítás Szamosi Anna munkája.
Pár napja felkerült a filmhu-ra egy Linda Seger interjú, érdemes elolvasni.
Gyakorlatilag az összes kontinensen konzultáltam forgatókönyveket, kivéve az Antarktiszt. Talán a legjellemzőbb különbség a témaválasztás. Ezt ugyanis mindig a kultúra határozza meg, hisz azok a problémák, amik egy országot sújtanak, nem biztos, hogy egy másikat is ugyanolyan mértékben érintenek. Ezen felül az amerikai írók egyelőre jobbak a szerkesztés terén, a világos történetvezetésben. Talán ezért is van, hogy az amerikai filmek tempója gyorsabb. Ennek hiánya nem feltétlen gond persze, amennyiben van egy világos történet, folyamatosan előre mutató cselekménnyel. Az európai forgatókönyvek általában lassabbak, karakter-orientáltabbak és sokkalta tematikusabbak. Ha mindezt megfelelő formába tudják rendezni és jól strukturálni, abból érdekes dolgok születnek.
Hosszú szünet után újraéledt az oldal, ami a továbbiakban blogként üzemel. Ennek előnyeit és hátrányait, azt hiszem, nem kell ecsetelnem, de tartalom szempontjából biztosan pozitívak lesznek a hatásai. (Nem mindig van kedve az emberfiának 800-1000 szót írni egy jó gondolatáról.)
Most olyan blogger-jelölteket keresek, akik jártasak a témában, és időnként szívesen dobnának fel ide egy-két bejegyzést. Addig tesztüzem.
Loading ...
Legutóbbi hozzászólások