Beszámoló a Filmíró Napok második rendezvényéről.
A Filmíró Napok első kiadásában a hazai televíziós sorozatokat analizálták, ezúttal a játékfilmes forgatókönyvírás volt terítéken. Az idén alakult Magyar Nemzeti Filmalap pályáztatási folyamatában a forgatókönyvek minősége az elsődleges szempont, ez alapján születnek a döntések a filmtervek támogatásáról. A beszélgetés résztvevői a következő kérdésekre keresték a választ: Hogyan alakul a megváltozott filmtámogatási rendszerben a forgatókönyv szerepe? Milyen szempontok szerint választja ki a MNF a könyveket, treatmenteket és szinopszisokat, és mi a fejlesztés menete? Jobbak lesznek-e a forgatókönyvek, és jobbak lesznek-e a filmek? Megmarad-e a magyar film sokszínűsége? Milyen történetekre van ma szükség Magyarországon?
-
A filmhun illedelmesen kihagytak pár apróságot.
http://www.filmtett.ro/cikk/2948/hiszunk-abban-hogy-a-magyar-filmmuveszet-fennmarad-filmiro-napok-a-millenarison -
Bár a rendezvény a forgatókönyvíróknak szólt, a hozzászólók rendezők és producerek voltak, akik saját problémáikról vernyákoltak.
Arról egy szó esett csak, hogy (kezdő) forgatókönyvíróval csak úgy áll szóba az Alap, ha megvalósítói nyilatkozattal együtt adja be a pályázatát. Ezzel a rendszer már vissza is csatolódott a régibe.
-
@Kárász: Hát igen, mégsem a forgatókönyv a döntő, ahogy állítják, és ahogy azt az új szemlélet megkövetelné. Továbbra is az számít, hogy ki kicsoda.
Legalább mutatóba biztosíthatnának a kezdőknek egy külön kategóriában pályázati lehetőséget.Egyébként elvi értelemben nem teljesen evidens, hogy az állam, különösen válság idején, egyáltalán miért támogatja a kommerszfilmek létrehozását. Az államnak csak a művészeteket kéne pártfogolnia, és bizony, mint azt a vak is látja, nem minden film művészet. Ezen elv alapján a ponyvák írását is masszívan támogatni kellene, ami meglehetősen abszurd.
Az a baj, hogy nem fejlődött ki egy államtól független filmgyártás és ezért muszáj a kommerszfilmeket támogatni. -
azért támogatják a “kommerszfilmeket”, mert az várhatóan nem csak kidobott pénz lesz, és érdekelni fogja a nézőt… olyan filmeket kell készíteni, amit megnéznek… milyen film az ami művészet? amennyire tudom, nincs olyan, hogy valaki rámutat, na ez a művészet. ha mondasz tíz művészfilmet, én mondok neked tíz másik filmet, ami nem “művészfilm”, mégis ott van benne a művészet. sőt, meg lehet mondani, hogy egy adott művészfilm miért működik.
a művésziesség álcája nem lehet kifogás a szakmai hozzáértés hiányára.
“amíg nincs kész forgatókönyv, addig nem születhet jó film.”
ezzel értek egyet. és az elég könnyen megállapítható, hogy egy forgató készen van-e, egy kerek történetet mesél-e el, ha valaki ért hozzá.
-
Én nem akarok művészfilmet írni.
Olyan filmet akarok írni, aminek adásakor a néző átkapcsol a valóvilágról.
(Rejtetten azt is leírtam, hogy képernyőben és nem vetítővászonban gondolkozok.)
-
“nem teljesen evidens, hogy az állam, különösen válság idején, egyáltalán miért támogatja a kommerszfilmek létrehozását.”
Kommersz volt a Varázsfuvola és az Aida is a maga idejében.
-
“nem teljesen evidens, hogy az állam, különösen válság idején, egyáltalán miért támogatja a kommerszfilmek létrehozását.”
Kommersz volt a Varázsfuvola és az Aida is a maga idejében.
Vagy Jókai regényei. -
@Kárász
ne a határeseteket keressük (majd azért jelezhetnéd, a támogatottak között hány varázsfuvola van)
írtam múltkor választ, csak lusta voltam elküldeni
a lényeg az, hogy nem minden film művészet, mint ahogy nem tekinthető minden mázolmány se művészi festménynek
8 hozzászólás
Hozzászólások hírfolyam
Trackback link: http://www.filmiras.hu/2011/12/14/jo-otletek-kozepes-forgatokonyvek/trackback/