december 2011

Jelenleg a december 2011 havi bejegyzéseket böngészed.

A portrésorozat harmadik részében Köbli Norbert Hegedüs Bálinttal beszélgetett.

Sokfajta elmélet van, de Arisztotelész óta mindig ugyanarról van szó, minden elmélet egy irányba mutat: először is kell hogy legyen egy olyan hősöd, aki valamiért érdekes, be kell mutatni élete legfontosabb konfliktusát, érzékeltetni kell, hogy ez nem csak számomra, a nézőnek, hanem számára, a karakternek is a legfontosabb konfliktus, és aztán ezt a hőst össze kell törni diribarabokra, meg kell ölni a régi embert, fel kell építeni az új embert, az új világot, amiből a célját elérheti. A hősnek képviselnie kell egy olyan igazságot, ami a film üzenete lesz, amit nézőként haza tudok magammal vinni. Sok munkával, szakmai hozzáértéssel ehhez már hozzá lehet tenni a történetet. A szakmai rész nem más, mint bizonyos keretek betartása. A néző bizonyos keretek között hajlandó befogadni a történetet. Ha ezeket a kereteket átléped – és át lehet lépni -, akkor ingoványos talajra tévedsz, és akkor egyáltalán nem biztos, hogy a néző hajlandó érzelmileg veled tartani a történetben.

Beszámoló a Filmíró Napok második rendezvényéről.

A Filmíró Napok első kiadásában a hazai televíziós sorozatokat analizálták, ezúttal a játékfilmes forgatókönyvírás volt terítéken. Az idén alakult Magyar Nemzeti Filmalap pályáztatási folyamatában a forgatókönyvek minősége az elsődleges szempont, ez alapján születnek a döntések a filmtervek támogatásáról. A beszélgetés résztvevői a következő kérdésekre keresték a választ: Hogyan alakul a megváltozott filmtámogatási rendszerben a forgatókönyv szerepe? Milyen szempontok szerint választja ki a MNF a könyveket, treatmenteket és szinopszisokat, és mi a fejlesztés menete? Jobbak lesznek-e a forgatókönyvek, és jobbak lesznek-e a filmek? Megmarad-e a magyar film sokszínűsége? Milyen történetekre van ma szükség Magyarországon?