„Miért, van neki egyáltalán?” „Az én kreativitásom nem tűri a kereteket!” „A Courier 10-es még csak-csak, de a 12-es kifejezetten ronda.” „Ha én a Word-öt és az Arial-t szeretem, akkor azt szeretem, és kész!” Rengeteg lelkes filmírónak van hasonló érve amellett, hogy miért nem akarja alkalmazni a filmforgatókönyv-írás hollywoodi formai szabályait. Nos, ez a cikk nem nekik szól. Habár Európában nem előírás a kötött forgatókönyv formátum, hiszen a kontinens filmművészetére nem jellemzők az ilyen merev sablonok, a következő cikk sorai mégis elsősorban azoknak szólnak, akik szeretnék megismerni és megérteni a hollywoodi típusú forgatókönyvírás formai szabályait.

A hollywoodi filmforgatókönyv formátuma (1. rész)

A Filmírás.hu rendszeres olvasóit nem lepheti meg, hogy a hollywoodi forgatókönyvírás világához nem csupán tucatnyi dramaturgiai szabály, de szigorúan kötött íráskép is tartozik. Úgy tűnhet, ezeknek a több évtizedes formai szabályoknak elsősorban régen túlhaladott, hagyománybeli okai vannak, de az igazság az, hogy ez a „hagyomány” szinte az utolsó betűig egyetlen gyakorlati szempontot szolgál, az „1 oldal 1 perc” ökölszabály teljesülését. Az 1 oldal 1 perc szabály nem szorul különösebb magyarázatra, egyvalamit mégis megjegyeznék vele kapcsolatban: a szóhasználat megtévesztő, mert a szabály nem azt jelenti, hogy ami a forgatókönyvben egy oldal, az a kész filmen is egy perc lesz, hiszen egy könyvben ezerféleképpen váltakozhatnak a mozgalmas, pörgős és a lomhább lefolyású jelenetek.

A szabály sokkal inkább a sokoldalas könyvrészekre, mondjuk egész felvonásokra, vagy kész draft-okra igaz, ahol kiegyenlítik egymást a pergő (akció)jelenetek, és a lassabb, drámai részek. Az 1 oldal 1 perc annyit tesz tehát, hogy a hollywoodi formázási szabályok szerint megírt forgatókönyv ahány oldalas, közel annyi perc játékidőt jelent. (Innen eredeztethető a városi legenda a reader-ről, aki a forgatókönyv súlya alapján pontosan megmondta, hány perces film készülne belőle.)

A fentieket definíció-gyanúsan összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a hollywoodi forgatókönyvírás szinte mindegyik formai szabálya a különböző sebességű és drámai tartalmú jelenetek időbeli kiegyenlítését szolgálja, amely által biztosítható az ahány-oldal-annyi-perc elv teljesülése.

Na de lássuk ezeket a szabályokat szép sorjában, kezdve pont a közepén.

A papír

Ezen a ponton kell leszögeznem, hogy a hollywoodi formázási szabályok az amerikai US Letter formátumú lapmérethez lettek igazítva, azaz a 8,5″ x 11″ (hüvelyk) méretű, átszámítva 216 mm x 279 mm méretű lapokhoz. Az európai szabvány ezzel szemben az A/4-es lapméretet alkalmazza, ami 210 mm x 297 mm méretű. Ez annyit tesz, hogy a két lapméret eltérése (az A/4-es oldal a nagyobb) mintegy 20,5 négyzetcentiméter az európai szabvány javára, ami az oldal felületének majdnem 3,4%-a. Ez a csekély érték 100 oldalnál már számottevő felület lehet. Ezzel a kis számjátékkal arra szándékoztam rávilágítani, hogy mindig tartsuk szem előtt, hogy az amerikai forgatókönyv formázási szabályait nem az európai szabványra találták ki, és a százéves hollywoodi ökölszabályok erősen torzulhatnak, ha a mátészalkai papírgyár EU-konform méretű lapjain alkalmazzuk őket.

Ha maradéktalanul meg akarunk felelni a formázási szabályoknak, a legmegbízhatóbb megoldás, ha egy erre a célra kifejlesztett forgatókönyv-szerkesztő szoftverre bízzuk magunkat, amely szerencsés esetben pár gombnyomással kiküszöböli a fenti eltéréseket. A későbbiekben részletesen bemutatom a US Letter és az A/4-es formátumok esetében alkalmazott szabvány értékeket, illetve azok eltéréseit.

A forgatókönyvet Hollywoodban – az összefűzés miatt – három-lyukas papírra nyomtatják.

A forgatókönyv betűtípusa

A filmforgatókönyveket közel száz évig írógépeken pötyögték, így nem tűnik meglepőnek, hogy Hollywoodban a filmforgatókönyv megkövetelt betűtípusa a régi írógépeken használt betűkhöz nagyon hasonló, 12-es méretű Courier.

A betűtípus sok évtizedes használatának eredeti oka azonban az, hogy a Courier „monospace” betűtípus, azaz minden gépelt betű pontosan ugyanakkora helyet foglal a papíron/képernyőn – tehát az „i” betű helye a lapon pont ugyanolyan széles, mint a „w” betűé. Ez azt jelenti, hogy a forgatókönyv minden sorában és minden oldalán bármelyik karakterből pontosan ugyanannyi fér el. Természetesen ez a technika is alapvetően az 1 oldal 1 perc elvet szolgálja.

A betűtípus kötelező alkalmazása alól Hollywoodban nincs kivétel. Még a Courier New betűtípus is tiltólistán van, mert – bár én ugyan sosem mértem – állítólag kicsit keskenyebb, ráadásul magasabb, mint lennie kéne. A szabálytól eltérni lehet ugyan, de nem érdemes, mivel a más betűtípussal nyomtatott forgatókönyv lapjai nem egy kreatív formai újításról fognak árulkodni, sokkal inkább arról, hogy a szerző nem ismeri ezt az alapszabályt.

A címlap

A forgatókönyv címlapján a könyv címén, a szerzőn, és a könyv meghatározott adatain kívül nem szerepelhet semmi sem. Nincs helye sormintának, vagy frappáns képnek az elképzelt főhősről, sem pedig humoros grafikának a történet legmegkapóbb pillanatáról. A hollywoodi forgatókönyv csak betű és szám, semmi más, a casting koncepció, vagy az előzetes látványterv a szó szoros értelmében véve más lapra tartozik.

A megvalósulás rögös útjára tévedt forgatókönyvet legtöbbször másológépbe dugják, filmes szakemberek és színészek tucatjai számára sokszorosítják, tehát semmi szükség benne festékpazarló, feketésszürke pacává mosódott árnyékképekre, mert a filmkészítő célja Hollywoodban a sokadik átirat legegyszerűbb, legolcsóbb reprodukálhatósága.

A forgatókönyv címének a címlapon horizontálisan középen, vertikálisan felülről nézve nagyjából az egyharmadánál kell lennie. A címet írhatjuk csupa nagybetűvel, vagy nagy kezdőbetűvel és kisbetűkkel idézőjelek között, vagy azok nélkül, esetleg aláhúzva – az összes lehetséges megoldásra találunk példát a neten fellelhető filmforgatókönyvek címlapján. A cím alatt sorkihagyással következik a „by” (írta) felirat, aztán újabb sorkihagyással a szerző neve. Ha nem saját ötletből írt (original – eredeti) forgatókönyvvel van dolgunk, akkor a szerző neve alatt ízléses sorkihagyásokkal az adaptáció alapjául szolgáló alkotás szerzőjét és a mű címét is fel kell tüntetnünk.

Amennyiben a könyvnek több szerzője is van, akik együtt dolgoztak, akkor a nevük rendszerint egymás mellett szerepel, „&” karakterrel elválasztva. Ha egy hollywoodi forgatókönyv címlapján a két szerző neve „and” (és) szócskával van elválasztva, abból tudhatjuk, hogy a két szerző nem együtt, vagy nem egy időben dolgozott a történeten.

A címlap alján, a bal sarokban szerepeltethetjük az elérhetőségünket, címünket, telefonszámunkat, e-mail címünket. Az elérhetőségeken nem érdemes spórolni – ha a könyv megtetszik az olvasójának, akkor ne büntessük szerencsétlent azzal, hogy nyomoznia kell utánunk, hogy erről értesítsen minket. A címlapnak elvileg a jobb alsó sarkába a dátum, esetleg a forgatókönyv státusza (pl.: második draft) kerül, de ahány könyv, annyiféleképpen töltik ki a lap sarkait.

Az Újhold második változatának címlapja

A stúdiók fennhatósága alatt készülő forgatókönyvek címlapjának alsó részén legtöbbször a stúdió neve, és a dátum, illetve a dokumentum-történet található: a forgatókönyv előző változatainak és azok készítési időpontjának a felsorolása.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nincs két egyforma megoldás arra, hogy a címen, a szerzőn, a dátumon kívül pontosan milyen információk, és a lapnak melyik részén szerepelnek. Ezt mindig az határozza meg, hogy ki írja, és pontosan kinek is szánja az adott forgatókönyvet.

Margók és behúzások

A forgatókönyv első oldala általában a cím megismétlésével kezdődik a lap legfelső sorában, csupa nagybetűvel. A filmforgatókönyv szöveges részének az alábbi elrendezési szabályok szerint kell készülnie. (Fentebb említettem, hogy a hollywoodi formázási értékek a US Letter papírtípusra vonatkoznak, ezért ezt kezelendő, a következő táblázatban a BBC által az európai A/4 méretű papírlap esetében alkalmazott értékeket is feltüntettem.)

Mivel a képernyőn kényelmetlen méricskélni, ezért a fenti centiméter értékeket az alábbiakban tabulátorlépésekre osztottam, ahol a tabulátor értéke 1,25 cm.

A célszerűség jegyében az Európában (UK) bevett értékrendszerhez adok útmutatást, mivel ez a nálunk is használt A/4-es papírméretet alkalmazza.

A leíró szöveg (Akció) kezdete a lap bal szélétől a bal margó és a kötésbeni távolság összege lesz, azaz 2,5 cm + 1,25 cm = 3,75 cm. Ez a bal margótól 1 tabulátor. A vége a lap jobb szélétől mérve a jobb margó, azaz a táblázatban írt 2 cm.

A Jelenet fejléc az Akcióhoz hasonlóan a bal margótól (2,5 cm) szintén 1 tabulátornyira kezdődik.

A Karakternév a bal margótól számítva 5 tabulátor.

A Dialógus kezdete a margótól 3 tabulátor, a sortörés a jobb margótól 1 tabulátornyira következik.

A Dialógus utasítás kezdete a bal margótól 4 tabulátornyira van, a sortörés (ha van) a jobb margótól 2 tabulátornyira következik.

Az Átmenetet jelző utasításokat a bal margótól 9 tabulátornyira írjuk.

A fent feltüntetett margó értékek természetesen a címlap esetében is igazak.

Oldalszámok, felvonás- és jelenetszámok

Fontos leszögeznünk, hogy a forgatókönyv lapjainak mindig csak az egyik oldalára kerülhet szöveg, csak arra nyomtatunk. Az oldalszámot a lap jobb felső sarkában kell elhelyeznünk, kivéve a forgatókönyv első oldalát – ami nem a címlap –, mert arra nem kerülhet oldalszám.

Bár minden forgatókönyvíró szoftver egyetlen kattintással megoldja ezt, a befektetőt kereső, el nem adott filmforgatókönyvben (speculative script, vagy spec script), vagy a megrendelésre írt, még nem végleges draft-okban nem számozzák sem a felvonásokat, sem pedig a jeleneteket. A jelenetszámok rendszerint a munka későbbi fázisában, a forgatás folyamatának megtervezéséhez használandó technikai forgatókönyvben (shooting script, vagy production script) lesznek feltüntetve.

Ha többen írnak egy könyvet, és a munkát ez segíti, a jelenetek ugyan beszámozhatók, de a producereknek eladásra szánt könyvből ne felejtsük el kivenni a számokat, mert a funkció nélküli beszámozgatás nem kelti a professzionalitás látszatát, sőt.

Az internetről letölthető filmforgatókönyvek némelyikében, jellemzően a végleges, technikai forgatókönyvekben találkozhatunk olyan oldalszámokkal, amiket A és B betűkkel egészítenek ki. Ennek a jelölésnek az oka, hogy a forgatókönyv elfogadásakor és gyártásra bocsátásakor a véglegesnek tekinthető forgatókönyvet „lezárják”, azaz a jelenetek számokat kapnak, és innentől nem változhatnak az oldalszámok sem.

Ha egy jelenetet törölnek a lezárt könyvből, annak száma megmarad, ami mellett jelzik, hogy „OMITTED” (kihagyva, mellőzve). Ha egy oldal összes jelenetét valamiért kihagynák, akkor az oldal helyére ugyanazzal az oldalszámmal üres lap kerül, szintén hasonló felirattal.

A Sherlock Holmes sokadik átirata

Amennyiben extra jelenet kerül a lezárt könyvbe, például a 115. jelenet mögé, akkor azt 115-1. számmal jelzik.

Ha egy jelenetet – mondjuk a lezárt forgatókönyv 53. oldalán – különböző okok miatt hosszabbra írnak a forgatás során, és ez új oldal beszúrását teszi szükségessé, akkor az első oldal az 53/A, a beszúrt oldal pedig az 53/B oldalszámot fogja kapni, és így tovább.

Amikor a lezárt könyv javítása során egy jelenet lényegesen rövidebb lesz, például az addig kitöltött 17. és 18. oldal helyett lazán elfér a 17. oldalon, akkor a 18. oldalt kiveszik, a 17. oldal pedig a 17-18. kettős oldalszámot fogja kapni.

A forgatókönyvek dokumentumtörténetében gyakran láthatjuk, hogy az egyes változatokat színekkel jelölik: „Full Blue”, esetleg „Revised Pink”. Ennek oka, hogy a már lezárt könyvben megváltoztatott oldalakat gyakran más színű lapon toldják a könyvbe, és bizonyos esetekben az egész átirat minden oldala megkapja az adott átiratnak megfelelő színt. A változatok lapszíne így az átirattal együtt változik. A színek sorrendjére inkább egy iránymutatás van, semmint szabály, az produkciós csoportonként és lelkivilágonként változik.

Egy forgatókönyvíró szoftver

Az interneten több ingyenesen használható forgatókönyvíró szoftvert is találunk, tapasztalataim szerint a Celtx nevű program a leginkább sokoldalú és felhasználóbarát közülük. A programnak már van magyarított változata is (Celtx v2.7 HU), ami ingyenesen, mindennemű kötelezettség nélkül letölthető a www.celtx.com oldalról, és ezt követően korlátozás nélkül használható – bár az exportálás és nyomtatás előtti formázáshoz on-line kapcsolatra van szükségünk.

A Celtx munkafelülete

A Celtx nem kizárólag forgatókönyvírásra alkalmazható, remekül alkalmas a színpadi dráma műfajához, vagy story-board szerkesztésére is.

A neten elérhető ingyenes és fizetős forgatókönyv-szerkesztő programok rengeteg formai szabályt automatikusan kezelnek (betűtípus, kis- és nagybetűk, oldalszámozás stb.), de a szoftver több alapbeállítását nekünk kell megadnunk, ehhez pedig nem hátrány, ha tudjuk, hogy kell kinéznie egy filmforgatókönyvnek.

A cikk következő részében a forgatókönyvek szövegrészében használt szerkesztési megoldásokkal, rövidítésekkel és jelölésekkel foglalkozunk behatóan, mondjuk orrvérzésig.

Addig is jó kutakodást kívánok a mozifilmek forgatókönyvei között! Mondjuk itt: www.simplyscripts.com, www.imsdb.com, www.script-o-rama.com, esetleg itt: sfy.ru/scripts.html.

(folyt. köv.)

© 2010 Horváth Áron