A hollywoodi filmforgatókönyv formátuma (1. rész)

„Miért, van neki egyáltalán?” „Az én kreativitásom nem tűri a kereteket!” „A Courier 10-es még csak-csak, de a 12-es kifejezetten ronda.” „Ha én a Word-öt és az Arial-t szeretem, akkor azt szeretem, és kész!” Rengeteg lelkes filmírónak van hasonló érve amellett, hogy miért nem akarja alkalmazni a filmforgatókönyv-írás hollywoodi formai szabályait. Nos, ez a cikk nem nekik szól. Habár Európában nem előírás a kötött forgatókönyv formátum, hiszen a kontinens filmművészetére nem jellemzők az ilyen merev sablonok, a következő cikk sorai mégis elsősorban azoknak szólnak, akik szeretnék megismerni és megérteni a hollywoodi típusú forgatókönyvírás formai szabályait.

A hollywoodi filmforgatókönyv formátuma (1. rész)

A Filmírás.hu rendszeres olvasóit nem lepheti meg, hogy a hollywoodi forgatókönyvírás világához nem csupán tucatnyi dramaturgiai szabály, de szigorúan kötött íráskép is tartozik. Úgy tűnhet, ezeknek a több évtizedes formai szabályoknak elsősorban régen túlhaladott, hagyománybeli okai vannak, de az igazság az, hogy ez a „hagyomány” szinte az utolsó betűig egyetlen gyakorlati szempontot szolgál, az „1 oldal 1 perc” ökölszabály teljesülését. Az 1 oldal 1 perc szabály nem szorul különösebb magyarázatra, egyvalamit mégis megjegyeznék vele kapcsolatban: a szóhasználat megtévesztő, mert a szabály nem azt jelenti, hogy ami a forgatókönyvben egy oldal, az a kész filmen is egy perc lesz, hiszen egy könyvben ezerféleképpen váltakozhatnak a mozgalmas, pörgős és a lomhább lefolyású jelenetek.

A szabály sokkal inkább a sokoldalas könyvrészekre, mondjuk egész felvonásokra, vagy kész draft-okra igaz, ahol kiegyenlítik egymást a pergő (akció)jelenetek, és a lassabb, drámai részek. Az 1 oldal 1 perc annyit tesz tehát, hogy a hollywoodi formázási szabályok szerint megírt forgatókönyv ahány oldalas, közel annyi perc játékidőt jelent. (Innen eredeztethető a városi legenda a reader-ről, aki a forgatókönyv súlya alapján pontosan megmondta, hány perces film készülne belőle.)

A fentieket definíció-gyanúsan összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a hollywoodi forgatókönyvírás szinte mindegyik formai szabálya a különböző sebességű és drámai tartalmú jelenetek időbeli kiegyenlítését szolgálja, amely által biztosítható az ahány-oldal-annyi-perc elv teljesülése.

Na de lássuk ezeket a szabályokat szép sorjában, kezdve pont a közepén.

A papír

Ezen a ponton kell leszögeznem, hogy a hollywoodi formázási szabályok az amerikai US Letter formátumú lapmérethez lettek igazítva, azaz a 8,5″ x 11″ (hüvelyk) méretű, átszámítva 216 mm x 279 mm méretű lapokhoz. Az európai szabvány ezzel szemben az A/4-es lapméretet alkalmazza, ami 210 mm x 297 mm méretű. Ez annyit tesz, hogy a két lapméret eltérése (az A/4-es oldal a nagyobb) mintegy 20,5 négyzetcentiméter az európai szabvány javára, ami az oldal felületének majdnem 3,4%-a. Ez a csekély érték 100 oldalnál már számottevő felület lehet. Ezzel a kis számjátékkal arra szándékoztam rávilágítani, hogy mindig tartsuk szem előtt, hogy az amerikai forgatókönyv formázási szabályait nem az európai szabványra találták ki, és a százéves hollywoodi ökölszabályok erősen torzulhatnak, ha a mátészalkai papírgyár EU-konform méretű lapjain alkalmazzuk őket.

Ha maradéktalanul meg akarunk felelni a formázási szabályoknak, a legmegbízhatóbb megoldás, ha egy erre a célra kifejlesztett forgatókönyv-szerkesztő szoftverre bízzuk magunkat, amely szerencsés esetben pár gombnyomással kiküszöböli a fenti eltéréseket. A későbbiekben részletesen bemutatom a US Letter és az A/4-es formátumok esetében alkalmazott szabvány értékeket, illetve azok eltéréseit.

A forgatókönyvet Hollywoodban – az összefűzés miatt – három-lyukas papírra nyomtatják.

A forgatókönyv betűtípusa

A filmforgatókönyveket közel száz évig írógépeken pötyögték, így nem tűnik meglepőnek, hogy Hollywoodban a filmforgatókönyv megkövetelt betűtípusa a régi írógépeken használt betűkhöz nagyon hasonló, 12-es méretű Courier.

A betűtípus sok évtizedes használatának eredeti oka azonban az, hogy a Courier „monospace” betűtípus, azaz minden gépelt betű pontosan ugyanakkora helyet foglal a papíron/képernyőn – tehát az „i” betű helye a lapon pont ugyanolyan széles, mint a „w” betűé. Ez azt jelenti, hogy a forgatókönyv minden sorában és minden oldalán bármelyik karakterből pontosan ugyanannyi fér el. Természetesen ez a technika is alapvetően az 1 oldal 1 perc elvet szolgálja.

A betűtípus kötelező alkalmazása alól Hollywoodban nincs kivétel. Még a Courier New betűtípus is tiltólistán van, mert – bár én ugyan sosem mértem – állítólag kicsit keskenyebb, ráadásul magasabb, mint lennie kéne. A szabálytól eltérni lehet ugyan, de nem érdemes, mivel a más betűtípussal nyomtatott forgatókönyv lapjai nem egy kreatív formai újításról fognak árulkodni, sokkal inkább arról, hogy a szerző nem ismeri ezt az alapszabályt.

A címlap

A forgatókönyv címlapján a könyv címén, a szerzőn, és a könyv meghatározott adatain kívül nem szerepelhet semmi sem. Nincs helye sormintának, vagy frappáns képnek az elképzelt főhősről, sem pedig humoros grafikának a történet legmegkapóbb pillanatáról. A hollywoodi forgatókönyv csak betű és szám, semmi más, a casting koncepció, vagy az előzetes látványterv a szó szoros értelmében véve más lapra tartozik.

A megvalósulás rögös útjára tévedt forgatókönyvet legtöbbször másológépbe dugják, filmes szakemberek és színészek tucatjai számára sokszorosítják, tehát semmi szükség benne festékpazarló, feketésszürke pacává mosódott árnyékképekre, mert a filmkészítő célja Hollywoodban a sokadik átirat legegyszerűbb, legolcsóbb reprodukálhatósága.

A forgatókönyv címének a címlapon horizontálisan középen, vertikálisan felülről nézve nagyjából az egyharmadánál kell lennie. A címet írhatjuk csupa nagybetűvel, vagy nagy kezdőbetűvel és kisbetűkkel idézőjelek között, vagy azok nélkül, esetleg aláhúzva – az összes lehetséges megoldásra találunk példát a neten fellelhető filmforgatókönyvek címlapján. A cím alatt sorkihagyással következik a „by” (írta) felirat, aztán újabb sorkihagyással a szerző neve. Ha nem saját ötletből írt (original – eredeti) forgatókönyvvel van dolgunk, akkor a szerző neve alatt ízléses sorkihagyásokkal az adaptáció alapjául szolgáló alkotás szerzőjét és a mű címét is fel kell tüntetnünk.

Amennyiben a könyvnek több szerzője is van, akik együtt dolgoztak, akkor a nevük rendszerint egymás mellett szerepel, „&” karakterrel elválasztva. Ha egy hollywoodi forgatókönyv címlapján a két szerző neve „and” (és) szócskával van elválasztva, abból tudhatjuk, hogy a két szerző nem együtt, vagy nem egy időben dolgozott a történeten.

A címlap alján, a bal sarokban szerepeltethetjük az elérhetőségünket, címünket, telefonszámunkat, e-mail címünket. Az elérhetőségeken nem érdemes spórolni – ha a könyv megtetszik az olvasójának, akkor ne büntessük szerencsétlent azzal, hogy nyomoznia kell utánunk, hogy erről értesítsen minket. A címlapnak elvileg a jobb alsó sarkába a dátum, esetleg a forgatókönyv státusza (pl.: második draft) kerül, de ahány könyv, annyiféleképpen töltik ki a lap sarkait.

Újhold címlap
Az Újhold második változatának címlapja

A stúdiók fennhatósága alatt készülő forgatókönyvek címlapjának alsó részén legtöbbször a stúdió neve, és a dátum, illetve a dokumentum-történet található: a forgatókönyv előző változatainak és azok készítési időpontjának a felsorolása.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nincs két egyforma megoldás arra, hogy a címen, a szerzőn, a dátumon kívül pontosan milyen információk, és a lapnak melyik részén szerepelnek. Ezt mindig az határozza meg, hogy ki írja, és pontosan kinek is szánja az adott forgatókönyvet.

Margók és behúzások

A forgatókönyv első oldala általában a cím megismétlésével kezdődik a lap legfelső sorában, csupa nagybetűvel. A filmforgatókönyv szöveges részének az alábbi elrendezési szabályok szerint kell készülnie. (Fentebb említettem, hogy a hollywoodi formázási értékek a US Letter papírtípusra vonatkoznak, ezért ezt kezelendő, a következő táblázatban a BBC által az európai A/4 méretű papírlap esetében alkalmazott értékeket is feltüntettem.)

Margó táblázat

Mivel a képernyőn kényelmetlen méricskélni, ezért a fenti centiméter értékeket az alábbiakban tabulátorlépésekre osztottam, ahol a tabulátor értéke 1,25 cm.

A célszerűség jegyében az Európában (UK) bevett értékrendszerhez adok útmutatást, mivel ez a nálunk is használt A/4-es papírméretet alkalmazza.

A leíró szöveg (Akció) kezdete a lap bal szélétől a bal margó és a kötésbeni távolság összege lesz, azaz 2,5 cm + 1,25 cm = 3,75 cm. Ez a bal margótól 1 tabulátor. A vége a lap jobb szélétől mérve a jobb margó, azaz a táblázatban írt 2 cm.

A Jelenet fejléc az Akcióhoz hasonlóan a bal margótól (2,5 cm) szintén 1 tabulátornyira kezdődik.

A Karakternév a bal margótól számítva 5 tabulátor.

A Dialógus kezdete a margótól 3 tabulátor, a sortörés a jobb margótól 1 tabulátornyira következik.

A Dialógus utasítás kezdete a bal margótól 4 tabulátornyira van, a sortörés (ha van) a jobb margótól 2 tabulátornyira következik.

Az Átmenetet jelző utasításokat a bal margótól 9 tabulátornyira írjuk.

A fent feltüntetett margó értékek természetesen a címlap esetében is igazak.

Oldalszámok, felvonás- és jelenetszámok

Fontos leszögeznünk, hogy a forgatókönyv lapjainak mindig csak az egyik oldalára kerülhet szöveg, csak arra nyomtatunk. Az oldalszámot a lap jobb felső sarkában kell elhelyeznünk, kivéve a forgatókönyv első oldalát – ami nem a címlap –, mert arra nem kerülhet oldalszám.

Bár minden forgatókönyvíró szoftver egyetlen kattintással megoldja ezt, a befektetőt kereső, el nem adott filmforgatókönyvben (speculative script, vagy spec script), vagy a megrendelésre írt, még nem végleges draft-okban nem számozzák sem a felvonásokat, sem pedig a jeleneteket. A jelenetszámok rendszerint a munka későbbi fázisában, a forgatás folyamatának megtervezéséhez használandó technikai forgatókönyvben (shooting script, vagy production script) lesznek feltüntetve.

Ha többen írnak egy könyvet, és a munkát ez segíti, a jelenetek ugyan beszámozhatók, de a producereknek eladásra szánt könyvből ne felejtsük el kivenni a számokat, mert a funkció nélküli beszámozgatás nem kelti a professzionalitás látszatát, sőt.

Az internetről letölthető filmforgatókönyvek némelyikében, jellemzően a végleges, technikai forgatókönyvekben találkozhatunk olyan oldalszámokkal, amiket A és B betűkkel egészítenek ki. Ennek a jelölésnek az oka, hogy a forgatókönyv elfogadásakor és gyártásra bocsátásakor a véglegesnek tekinthető forgatókönyvet „lezárják”, azaz a jelenetek számokat kapnak, és innentől nem változhatnak az oldalszámok sem.

Ha egy jelenetet törölnek a lezárt könyvből, annak száma megmarad, ami mellett jelzik, hogy „OMITTED” (kihagyva, mellőzve). Ha egy oldal összes jelenetét valamiért kihagynák, akkor az oldal helyére ugyanazzal az oldalszámmal üres lap kerül, szintén hasonló felirattal.

Sherlock Holmes címlap
A Sherlock Holmes sokadik átirata

Amennyiben extra jelenet kerül a lezárt könyvbe, például a 115. jelenet mögé, akkor azt 115-1. számmal jelzik.

Ha egy jelenetet – mondjuk a lezárt forgatókönyv 53. oldalán – különböző okok miatt hosszabbra írnak a forgatás során, és ez új oldal beszúrását teszi szükségessé, akkor az első oldal az 53/A, a beszúrt oldal pedig az 53/B oldalszámot fogja kapni, és így tovább.

Amikor a lezárt könyv javítása során egy jelenet lényegesen rövidebb lesz, például az addig kitöltött 17. és 18. oldal helyett lazán elfér a 17. oldalon, akkor a 18. oldalt kiveszik, a 17. oldal pedig a 17-18. kettős oldalszámot fogja kapni.

A forgatókönyvek dokumentumtörténetében gyakran láthatjuk, hogy az egyes változatokat színekkel jelölik: „Full Blue”, esetleg „Revised Pink”. Ennek oka, hogy a már lezárt könyvben megváltoztatott oldalakat gyakran más színű lapon toldják a könyvbe, és bizonyos esetekben az egész átirat minden oldala megkapja az adott átiratnak megfelelő színt. A változatok lapszíne így az átirattal együtt változik. A színek sorrendjére inkább egy iránymutatás van, semmint szabály, az produkciós csoportonként és lelkivilágonként változik.

Egy forgatókönyvíró szoftver

Az interneten több ingyenesen használható forgatókönyvíró szoftvert is találunk, tapasztalataim szerint a Celtx nevű program a leginkább sokoldalú és felhasználóbarát közülük. A programnak már van magyarított változata is (Celtx v2.7 HU), ami ingyenesen, mindennemű kötelezettség nélkül letölthető a www.celtx.com oldalról, és ezt követően korlátozás nélkül használható – bár az exportálás és nyomtatás előtti formázáshoz on-line kapcsolatra van szükségünk.

Celtx screenshot
A Celtx munkafelülete

A Celtx nem kizárólag forgatókönyvírásra alkalmazható, remekül alkalmas a színpadi dráma műfajához, vagy story-board szerkesztésére is.

A neten elérhető ingyenes és fizetős forgatókönyv-szerkesztő programok rengeteg formai szabályt automatikusan kezelnek (betűtípus, kis- és nagybetűk, oldalszámozás stb.), de a szoftver több alapbeállítását nekünk kell megadnunk, ehhez pedig nem hátrány, ha tudjuk, hogy kell kinéznie egy filmforgatókönyvnek.

A cikk következő részében a forgatókönyvek szövegrészében használt szerkesztési megoldásokkal, rövidítésekkel és jelölésekkel foglalkozunk behatóan, mondjuk orrvérzésig.

Addig is jó kutakodást kívánok a mozifilmek forgatókönyvei között! Mondjuk itt: www.simplyscripts.com, www.imsdb.com, www.script-o-rama.com, esetleg itt: sfy.ru/scripts.html.

(folyt. köv.)

© 2010 Horváth Áron

  1. dibdab’s avatar

    hasznos szoftver funkciók (Sophocles-ben van, a többiről nem tudom):
    karakter-megjegyzés, osztott dialóg, könyvjelző, karakterszöveg összeírás, megjegyzés jelenethez stb

    az A4/letter különbség nemhiszem h tényező, sorszám a lényeges, ami ha jól rémlik, 51-54

    Válasz

  2. Estevez’s avatar

    CeltX-ezek és kész, jó az.

    Válasz

  3. ungarosaurus’s avatar

    mikor jön már a folytatás??? már nagyon várom!!!

    Válasz

  4. horvátháron’s avatar

    A folytatást megelőzi még egy könyvismertető Ron Suppa Real Screenwriting című művéhez. A faszi gyakorló hollywoodi filmproducer és író, és hasznos tanácsok százait gyűjtötte össze ebbe a kötetébe.

    Válasz

  5. Estevez’s avatar

    Akkor már megint csak költeni fogok, ahelyett, hogy írnék végre :)

    Válasz

  6. horvátháron’s avatar

    Peti, a kettő kizárja egymást?
    Akkor egyszerre csak az egyiket próbáld.

    Válasz

  7. K.Beci’s avatar

    Heló. Bár nem teljesen tartozik ide, azért gondoltam megkérdem: Meg tudja valaki nekem mondani, hogy mi a helyzet a Nisi Masa pályázattal? Felmentem a honlapra és még nincs ott az eredmény, annak ellenére, hogy tegnapra ígérték. Őszintén szólva, kicsit tartok attól, hogy nem fog semmi sem történni, mert a lapot végigolvasva láttam, hogy még a tavalyinak sem sikerült kiirni az itthoni győzteseit :(

    Válasz

  8. Estevez’s avatar

    Áron: igazad van. Már régóta meg akarom írni a Kolónia Deathmatch fkönyvét. Érzem, hogy jó, tömény. És már hiányzik.

    Válasz

  9. Estevez’s avatar

    Ezt most lehet, hogy nem értittettétek. A lényeg, hogy perpillanat újra szomjazom az írásra, ahhoz kell a tömény. Tömény sztori.

    Válasz

  10. gipszfej’s avatar

    A Celtx egy valóban jól kezelhető program. A helyesírás ellenőrzője időnként öreg papivá lassul, de újraindításkor erőre kap és teszi a dolgát.

    A formázás helyi szinten is megoldható, ha virtuális pdf nyomtatót használunk.

    A használata csak annak javasolt, akinek akad legalább egy épkézláb ötlete.

    A cikk folytatását én is örömmel olvasnám.

    Válasz

  11. Estevez’s avatar

    Van egy kérdés, amit nálunk tettek fel, tolmácsolnám, formázással kapcsolatos:

    “Gyerekek. Nem tudja valaki, hogy ha egy film huzamosabb ideig ugyanazon a helyszínen és ugyanazokkal a karakterekkel játszódik, akkor hogyan szokás jelenetekre bontani a forgatókönyvet? Tartalmi szempontok alapján? Vagy egy-egy jelenet hossza alapján? Vagy ha nincs semmi változás a körülményekben, az egy hosszú jelenet a könyvben? ”

    A filme folyamatos, kvázi vágás nélkül, egy szobában. Nincs se időbeli, se térbeli mozgás, ugrás.

    Válasz

  12. horvátháron’s avatar

    A hírhedt hármas egység (idő-tér-cselekmény) a színház mellett a film esetében is használatos. Ezek szerint a fenti jelenet – ha a cselekményben sincs jelentős változás – egyetlen gigajelenet.

    Megjegyzem: a forgatókönyv egyetlen valódi szabálya a használhatóság! Ha a rendező és operatőr is érti, akkor íródhat az szalvétára is, latinul. Ha viszont (akár nemzetközi) eladásra szánják a könyvet, szigorúan be kell tartani a formai szabályokat. Ebben az esetben azonban már maga a gigajelenet megléte szemöldökráncolásra készteti az olvasót, és nem az fogja érdekelni, hogy formailag meg van-e bontva, vagy nem. De ez csak az én véleményem.

    Válasz

  13. Estevez’s avatar

    “Ebben az esetben azonban már maga a gigajelenet megléte szemöldökráncolásra készteti az olvasót”

    Valóban. Nekem is gyanús. Persze lehet rövidfilm, de ha annyira rövid, akkor meg nem kell tagolni.

    Válasz

  14. zan’s avatar

    Gigajelenet. Ez tetszik :)
    Köszi Estevez a közbenjárást, Áronnak pedig a választ. Végül én is a gigajelenet mellett maradtam, nem láttam értelmét tagolni csak a tagolás kedvéért.
    Ami a szemöldökráncolást illeti, hát szó se róla, én magam is izgulok a végeredmény miatt.
    De kísérletezni izgalmas.

    Válasz

  15. dibdab’s avatar

    ha a rendező/író egy személy, nem érdekesek a formai szabályok. ha egészestés lenne a cucc, akkor szerepet kapna a fürdőszoba, pince mondjuk.

    itt inkább a látványra koncentrálást érzek

    az Isten városában van egy jelenet, amikor mindig váltakoznak a tulajdonosok a lakásban – ott tart egy-két percig max.
    egy tévésorozat részt tudok elképzelni, h 25-30 percben működhet… vagy amit a Négy szobában csináltak…

    Válasz

  16. István’s avatar

    Illetve N.Sayamalan sorra használja a vágás nélküliség stratégiáját, mellyel szerintem , DE csak is ha profi módon csinálják, időt, vágás költséget takaríthatunk meg, illetve Ő ezzel újabb katartikus feszültséget indukál. Pl.Jelek( rendőrnő beszéde a nappaliban Mel gibsonnal), A falu (a beteg ágy melletti tanácskozás a gyógyszerről), A sebezhetetlen (Bruce W. és S.L. Jackson beszélgetése a gyűjt irodájában.
    Illetve Tarantino kutyaszorítóban.Az egész film 65 %-a egy helyszínes gigajelenet. Befutott vele, fillérekből.

    Válasz

  17. dibdab’s avatar

    a Kutyaszorítóban raktári jeleneteit nem nevezném egy helyszínnek, hanem legalább háromnak, mert szerintem dramaturgiai szerepük is van pl azt hiszem beszélgetni tud a megkötözött zsaruval úgy, h másvalaki ne hallja… egy helyszínen valaki vagy jelen van vagy nincs, ha ki-be járkálnak, az rögtön kettő. a megelőző jelenetek szintúgy lényegesek ebben a sztoriban pl. a bevágódós beszéd, a bűnözők közti viszonyokat bemutató jelenetek, a rablás utáni események… forgatási szempontból azért így is elég kevés helyszínes.

    Válasz

  18. István’s avatar

    Igazad van, ezért írtam, hogy nagy része,a jelenetek zöme egy vágásos “Véres csendélet” szerű atmoszféra. De valóban, az általad említett mellék helyszínek( mosdó, folyosó plusz előzmények ) nélkül nem állna össze a sztori.

    Válasz

  19. horvatharon’s avatar

    Ha belegondolsz: a felveendő jelenet hosszával exponenciálisan arányosan nő az előkészítő munka mennyisége és az ahhoz szükséges idő. Szóval a hosszabb gigajelenetek drágábbak, és időigényesek (kameramozgatás, esetleg sínek, bonyolult világosítás, hosszabb színészi játék és mozgás – több hibalehetőség, stb.).

    Válasz

  20. István’s avatar

    Nagyobb “mérnöki” felkészültséget igényel az biztos mintha Egy drágán add az életed vagy egy Tranformers 2 tized másodpercenkénti( számomra már követhetetlen) helyszínváltozásos megoldást kiviteleznek. Ezért írtam korábban, hogy a gigajelenetek kivitelezéséhez CSAK profin lehet hozzányúlni, különben szétmálik.
    Ha a f.könyvben megfelelő dramaturgiai rálátással és operatőri ill. rendezői kooperációval kerül bele aminek egy adott gigajelenetben lennie kell, akkor szerintem mégis csak csökkenti a költségeket, mert a színészek gázsiján kívül ,a hely bérlések, utazás, ellátás és többszöri kölcsönzések viszik el. A sín ha van, úgy is adott.Egy helyen könnyebb kiismerni a technikusoknak is magukat, mint 30 különbözőn újra és újra felszerelni.
    Úgyhogy végső soron nem értek egyet, azaz időben is, és anyagilag is- persze kellő profizmussal- jobb kimeneti eredményekre sarkall engem az e fajta megoldás.
    Hasonlatképp: az autót is minél kevesebbszer kell beindítani ha lehet, mert az mindig plusz bemelegedési idő és fogaskerék használódást illetve 1,3xos benzin felhasználás többletet jelent. :-)
    Ja, még valami: gigajelenetek nagyon könnyen el európaiasíthatják a filmet negatív értelemben, ha nem jól bánnak vele. Vagy nagyon amatőrök betörési lehetősége ha ügyesek, vagy a profik (Sayamalan) brillírozási lehetősége a gigajelenet.

    Válasz

  21. Estevez’s avatar

    Valószínűleg profi-rutinos színészek is kellenek hozzá, akik meg tudják jegyezni, hogy mikor hova menjenek, és fejben 2 mondatnál többet tudnak tartani.

    Nálunk amatőröknél, sokszor mondatonként kell felvenni, ha olyan az illető :)

    Válasz

  22. István’s avatar

    Sziasztok,

    mindenkinek BUÉK stb :-))

    Két kérdésem lenne: nem tud valaki magyar nyelvű profi forgatókönyveket ajánlani a neten? Angolt az t tudok én is. Még is csak jobb lenne anyanyelven olvasni.

    Illetve Egri Lajos. A drámaírás művészete könyvét olcsóbban mint 4000 Ft ért keresem még. Persze ér ennyit, sőt még többet is a mű, de nyilván nem vagyok a magam ellensége,ha tud valaki olcsóbb beszerzési lehetőséget.

    Üdv!

    Válasz

  23. horvatharon’s avatar

    BUÉK

    Tág értelemben véve a forgatókönyvírásról:

    Krigler G.: Hogyan írjunk tévésorozatot
    W. Goldman: Mit is hazudtam?

    De szívből ajánlom az antikváriumos dramaturgiai könyveket. Bár színházra írták őket, profi művek. A no-budget filmek korában amúgy is a kamaradrámáknak lesz reneszánsza.

    Válasz

  24. horvatharon’s avatar

    És természetesen:

    Tóth Róbert: Hogyan írjunk közönségfilmet

    Válasz

  25. Estevez’s avatar

    István, Egri Lajos: interneten ne a műegyetem kiadótól, hanem az alexandránál vettem, úgy szállítással együtt olcsóbb (volt), mint a kiadónál.

    Válasz

  26. István’s avatar

    Köszönöm az ötleteket és hozzászólásokat.

    Válasz

  27. Lana’s avatar

    Hejhó, nagyon kihalt a környék. Egy kérdésem lenne: ennek a cikknek nem elérhető a 2. és 3. része. Pedig mit nem adnék, ha elolvashatnám… :)
    Valaki tipp, hogy hol érhetném el?
    Köszi!

    Válasz

  28. hnoja’s avatar

    Nem tudom letölteni, a gépem nemkívánatos tartalomnak minősíti. Mit csináljak?!

    Válasz

  29. Kertész István’s avatar

    Tisztelt hozzáértők! Leírom néhány kérdésem:
    - Kell-e mindig “hookkal” startolni egy f.könyvet? Vannak ellenpéldák, amik a nyugodt felvezetéssel is sikeresek? Ha igen, mik ezek a filmek?

    -Szükséges-e mindig karakterváltozás? A való éltben- sem mindig változunk más emberré, ha átmegyünk valamin. Nem-e a gyenge fősztori egy mentőöve ez? Ill. hogy egy nőt is érdekeljen a film :))

    - Biztos, hogy “inkább mutassam, mint mondjam”? Egy erős tényközlő dialóg (pl.:Jelek) sokkal előrébb visz, és elmélyíthet néha.

    - Ha dialóg, akkor feltétlen csak a sztorit elősegítő utalások legyenek benne? ( Pedig pl:Ponyvaregény, és Woody Allan filmek tele vannak hétköznapi elejtett “lényegtelen” vitákkal, megjegyzésekkel, mégis sikeresek)

    - Akcentust fonetikusan írjuk a dialógban, vagy csak leírásban elég egyszer utalni rá?Vagy állandó zárójeles megjegyzésben, hogy az olvasó ne felejtse el? (Olvastam már ilyet is olyat is)

    - Kelle-e számozni a jeleneteket? Alapformátumban nem, de mégis sok ilyet olvastam már. Könnyebben kihúzható, ha nincs számozva, viszont könnyebb is az utalás, ha számozva van. Nos?
    Köszönöm türelmeteket, és várom a véleményeket?

    Válasz

  30. frank’s avatar

    - igen, jobb mindig hook-kal kezdeni. jobb a film elején tisztázni, miről fog szólni (mi a film témája) vagy ha nem akarjuk tudatni, akkor arra épüljön a film.
    - nem szükséges változni, de a karakter dinamikáját minden esetben szabja meg a rá zúduló hatásokra adott reakcióválaszai.
    - biztos. azért film és nem könyv és azért színészek.
    - nem feltétlen. de valamikor el kell kezdeniük beszélni a történésekről. és nem feltétlenül kell mindent kimondaniuk (neve subtext).
    viszont ha krimit írsz, heist movie-t vagy buddy movie-t akkor feltétlen szükséges.
    - ahogy akarod.
    - nem. a számozott jelenetek shooting draftban vannak (ami már leegyeztetett, forgatáskész)

    Válasz

  31. Kertész István’s avatar

    Üdvözlet mindenkinek!
    Ha egy film 4 egymástól szinte teljesen független szálon megy , időben, térben is – majd csak a végén futnak össze-, a treatmentben, szinopszisban és egyáltalán a pitcheléskor hogyan érdemes sorba rendezni a szálakat? Forgatókönyvszerint, ahogyan egymást kersztezve muatajuk felváltva a 4 történést, vagy egymás után, külön-külön kell bemutatni pitcheléskor illetve reprezentációkor, pl.: treatmentben.??????
    Köszönöm.

    Válasz

Válasz

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>