Ezúton szeretettel meghívunk a II. Magyar Forgatókönyv Börzére és annak díjátadó fogadására.
Kérjük, látogass el a 41. Magyar Filmszemle alatt február 4-én, CSÜTÖRTÖK 16:30 és 18:30 közt a MOM mozi 9-ES TERMÉBE, s nézd meg a 6 kiválasztott forgatókönyv prezentációját.
A II. MFB-n a következő filmtervekkel ismerkedhetsz meg:
Fazekas Máté: A százados – történelmi / dráma
logline: Történet egy elhivatott, magyar származású szovjet katonatisztről, akinek 1956 októberében nem csak a barikádok mögött harcoló húgával, de saját lelkiismeretével is szembe kell néznie.
Illés László: Keserves álmok – háborús / dráma
logline: Lakus és Zsófia egy elszigetelt közösségben, teljes harmóniában élnek. Amikor a faluba érkező németek elhurcolják a lányt, a fiú megfogadja, hogy bármi is legyen az ára, visszahozza szerelmét.
Kis-Szabó Márk: Varázskesztyű – dráma / sportfilm
logline: Az árva cigányfiú, Pedró új intézetbe kerülve számos megpróbáltatáson átverekedve magát rájön, hogy csak a bokszolással törhet ki a reménytelenségből.
Molnár Péter: Szerelmesek – kapcsolati dráma / vígjáték
logline: Egy fiú és egy lány, akik egyszer már összefutottak, majd elszakadtak egymástól, most újra lehetőséget kapnak a találkozásra, ami mindkettejük egy-egy negatív tulajdonsága miatt mindaddig sorozatosan meghiúsul, amíg felül nem kerekednek rajta.
Mozsik Imre: Forog – vígjáték
logline: A fiatal filmrendező apja börtönben, nincs lakása, és egy nyomozó őt is börtönbe akarja juttatni. Ezek nem nagyon érdeklik, viszont nem kap pénzt a legújabb filmjére. Elhatározza, hogy pornót csinál.
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Az eskü – társadalmi dráma
logline: Egy holokauszttagadó jobboldali történészt letartóztatnak Ausztriában. Védelmét egy holokauszttúlélő családból származó, meggyőződéses jogvédő látja el. Az ügyvéd konfliktusba kerül saját lelkiismeretével, a családjával és a társadalommal egyaránt, a neonácik mégis befurakodó ellenséget látnak benne, és ez vezet a végzetéhez.
A prezentációk után bemutatkozik a FICTION SCIENCE LAB – a tavaly végzett SZFE-s forgatókönyvíró-dramaturg osztály is, eztán pedig következik a
DÍJÁTADÓ FOGADÁS:
S ha velünk maradsz, 19:00-tól jól meg is etetünk-itatunk, miközben azt is megtudhatod ki nyeri el a II. MFB Legjobb Forgatókönyvének díját a FilmJus felajánlásból.
Várunk jövő csütörtökön, de addig még úgyis zaklatunk,
Lovas Balázs
Fade In
lovas@fadein.eu
bővebb info: www.forgatokonyvtar.hu
-
Hát, mit mondjak vagy nyilatkozzak e egyáltalán? Így összességében ezekből az egy mondatos loglinenokból az jött le, hogy ilyet már láttam. Most megkövezhettek, mert ez MAGYAR. Oké. De a másik érdekes, hogy sokan a ’56-hoz, a Vh. magyarországot érintő részeihez és a holokauszthoz nyúltak. Ezek azok a könyv írási alapok, amelyek kimeríthetetlenek? (Én laikus vagyok ebben a témában, szóval ezért kérdem) Mert sok újdonságot nem látok bennük. Most nem szeretném egyenként jellemezni a bekerült alkotásokat, mert egyrészt nincs hozzá jogosítványom, másrészt nem fikázni jöttem ide, harmadrészt az logline elég kevés, hogy megismerd az egész történetet, csak nekem semmiféle újdonsággal nem bír. Sajonos ez van.
Habár az Eskü és a Varázskesztyű könyvek talán el is érhetnek valamit, de hangsúlyozom, ez csak az én véleményem, lehet tévedek, mint mindig.Egyenlőre ennyit, köszönöm, hogy megszólalhattam!
-
Igazad van, a logline sokszor nem mond sokat, Mr. Freeman.
Gyere el, hallgasd meg 20-20 percben a sztorikat az írók szájából. -
“Ezek azok a könyv írási alapok, amelyek kimeríthetetlenek?”
Ezek a témák kapják a több támogatást?
Erre szoktam írni, hogy a menő logline:
Holokausztot megjárt Roma fiú kalandjai 56-ban, és szerelme egy zsidó leszbikus lánnyal a magyar-angol 6:3 idején.Végülis nekem mindegy, szerencsére a filmgyártás már elmozdult ezektől a témáktól, így lesz nekünk Szinglik éjszakája, Halálkeringő, és egyéb dolgok, amiket már esetleg érdemes megnézni.
-
Illetve nem csak esetleg.
-
Abszolút osztom a fenti véleményeket,még ha,a kész könyvek nagyszerűek is,”ki kellene már nőni” ezekből világháborús,56-os stb. témákból,egy kis időre.Aztán úgy is igény lesz rá ismét és kell is,hogy reneszánszát élje újra és újra,de most már elég volt ebből szerintem.
Igen,talán a mostani filmek előre lendíteni látszanak valamit,feltéve,ha kihadják a jó ízes-izléstelen tipikus magyar -erotikusnak cseppet sem mondható-”erotikus” jeleneteket ,mint pl.: Hasutasok, Made in Hungaria stb.Nagyot csalódtam bennük. Nagyszerű alkotások az első primitív meztelenkedésig. Lehet ezt másképp is.
Nem veszik észre,hogy az amúgy újszerű,már már eladható, ha úgy tetszik nyugatias filmjeink nívóját is lehúzza az alpári testiség.Régieket s újakat egyaránt.Miéert kell minden filmet mos tmár amerikai pitezálni(mint a német filmipar,szörnyű)??
Ebből is ki kellene nőnünk. Mind alkotóknak,mind a nézőknek.Ha sokak által szidott nyugaton (USA),illetve olasz és indiai rendezők tudnak puskaropogás és “csecs” mutogatás nélkül,vagy csak mértékkel jó filmet csinálni ,mi miért nem?
Nem merünk újítani. Szívből remélem,hogy pl. a Halálkeringővel elindul valami új vonal.
-
a témák kicsit keményen-komoran hangzanak. a Százados hangzik nekem a legjobban… viszont a logline kicsit homályban hagyja a kimenetelt, h mi történik a sztori másik felében… ‘szembenéz a lekiismeretével, a hugával’, vlszeg szembesül azzal h a huga árulónak tartja, a pusztítással stb. szinopszisban lehet tisztázni mit tesz a katonatiszt. a tippem szerint elkezdi keresni a hugát és átáll a felkelők oldalára – ez néz ki a legjobb megoldásnak szerintem. háborús jelenetekkel, ‘Children of Men’ hangulattal, visszaemlékezésekkel, a háború poklában életeket mentve…
a boxolónak álló Pedró története is érdekelne, de a címet nem tudom összerakni vele. ha az lenne mondjuk, h Ököljog akkor azt mondom, h na, ezt meg akarom nézni…
-
a logline-t úgy alakítanám át, h ne ‘kiút a reménytelenségből’, hanem cél/need, amit el akar érni, nem amit el akar hagyni… pl h kivívja a tiszteletet… amit szüleitől nem kaphatott meg, h felnézzenek rá… és akkor a Tisztelet címet adnám neki.
-
Nekem kifejezetten tetszik a varázskesztyű cím. Van egyfajta meseszerű hangulata – kérdés, mennyire illik ez a történethez.
-
világos. csakhogy az intézeti élet, átverekedés nem azt a hangulatot adja. disszonancia van a megfogalmazás és címadás közt. a logline-ban meg kéne jelennie a varázskesztyűnek például. ez egyszerűen szakmai hiba… nincs benne sem meséről, álmokról szó. és szerintem ez a vonal elhibázott is lenne, vagy legalábbis túl nagy falat egy csokoládégyár (John August) vagy álom tudománya (Michel Gondry) szintű történet… ez legjobban dokuszerű drámában működhet, a boksz is helytállásról, küzdésről, tiszteletről szól, ennek kéne a theme-nek lennie. a személyiség fejlődésének útja…
-
Rocky. Fő ellenfele a döntőben egy magyargárdista lehetne.
Menetközben persze a maffia próbálná beszervezni, mint bokszolót, mint testőr vagy hasonló nehézfiú, vagy sötét fogadásokat kötnének rá, kényszerítve, hogy veszítsen, stb. De ő ellenáll és kitör.Esetleg dráma a drámában: nem jön össze az álom, és elfogadja a sötét oldal csábítását. Mint a be nem futott boxolók, birkózók.
Najó, ennél biztosan ötletdúsabb a sztori.
-
Peti, inkább gyere csütörtökön, és hallgasd meg!
-
Filmírás találkozót akarok. Mikor beszéljük meg a szemlés élményeket?
-
A képmutatók ünnepe
Megállt az idő, sőt visszafordult: újra Jancsó-vita van a sajtóban, éppen, mint negyven-ötven éve. És ismét értőkre és értetlenekre osztatik a világ (pont, mint anno dacumál) – legalábbis az “értők” szerint. Amúgy minden nagyon szép, minden nagyon jó, de legfőképpen nagy a szeretet – így summázhatnánk az idei magyar filmszemle tapasztalatait. De, ha elfelejtettük volna, ez jött ki a tavalyi, a tavalyelőtti, a satöbbi végén is; így volt ez mindig is, már az ősember is imádott magyar filmkészítőnek lenni, s ekként különösen szerette a kollégáit és üzletfeleit – egy hétig. Ja, és egy Cerberus szigorával őrizte a függetlenségét, nem is volt annál neki drágább kincse.
Nem a levegőbe beszélünk! Fenti állításainkat pontos számadatokkal igazoljuk: a 41. magyar filmszemlén ötvenkét (52!) díjat adtak ki, majdnem kétszer annyit, mint ahány Oscar-díj jut egy évben, és több mint kétszer annyit, ahány Golden Globe-ot az idén… Ugyanakkor e fesztivál láttán (tudjuk, nem fesztivál ez: ünnep – így, csupa nagybetűvel) bennünk nem tört fel ennyire feltartóztathatatlanul a szeretetáradat – persze, a mi hibánk. Sem a bemutatott filmek színvonala, sem a filmszakma állapotáról – a nagy rózsaszínű habfelhő mögül itt-ott – előcsordogáló információk nem teszik szemernyit sem indokolttá e fene nagy önelégültséget.
Mi úgy látjuk, “a szakma” a tavalyi évben végrehajtotta az átállást, jó időben, mintegy a sokfelől prognosztizált politikai változás élcsapataként. S most elégedetten hátradől – hisz minden marad a régiben, úgy, mint negyven-ötven évvel ezelőtt, s azóta is: kilincselős, kijárós, uram-bátyám alapokon – persze ismerünk minderre egy durvább kifejezést is. Lelkük rajta, jaj, majdnem lelkiismeretüket mondtunk. Választottak egy Fidesz-kompatibilisnek látszó (MMKA) elnököt a pénzcsap mellé, de a régi elnök (Grunwalsky Ferenc) is emelt fővel távozik, hisz még szétosztottak gyorsan – a majdan remélhetőleg beáramló lé terhére – ötszázmillió forintot (nyolcvanvalahány pályázó volt rá – még szép), és maguk után hagytak 2 milliárd 800 millió forint kereskedelmi bankok felé esedékes adósságot. Ám szerencsére nem csak emelt fővel, de “a magyar mozgókép mestere” címmel, s a vele járó, élethosszig szóló, havi félmilliós kegydíjjal – a látottak hatása alatt mondhatnánk erre, hogy vigye csak, legalább ebből a pénzből sem filmeket csinálnak.
Különben sem volt még szó semmiféle távozásról, hiszen a tisztelt egybegyűltek elébb együtt – nagy szeretetben – megnézték Salamon András háromperces filmjét, “…melyben kamerába néző arcok láthatók egymás után. Szöveg nincs, csak egy zene a rövid snittek alatt, majd a film végén felirat: Köszönjük Feri”.
Nos, végignézve az idén a mozikban ránk váró termést, mi is valami ilyesmit mondhatunk. Köszönjük, Feri! Köszönjük, Öcsi, Bubu, Satya bácsi, s valahány név a naptárban. Csak így tovább! Arccal a következő fekete lyuk felé.
Végtére is magatok közt vagytok (erről szintén vannak számadatok: a mozipénztárakból).
Magyar Narancs, XXII. évf. 6. szám
-
Na,szevasztok. Akkor ha már ti ilyen udvariasak vagytok, legalább én megpróbálok őszinte lenni. A fenti dolgok nagy része vagy sablonos, vagy túlságosan is tipikusan magyar,amiből pont a hazai nézőknek van elegük.
Holokauszt,világháború, ’56, keserves hétköznapokból való kitörni akarás…nemtudom. Nekem ez az egész lehangoló. Nem kell megváltani a világot, csak csinálni kéne egy szórakoztató filmet.
Mondjuk a Varázskesztyű akár izgalmas is lehet.
Van valami fórum,vagy közössség ahova lehet film ötleteket beküldeni,csak mert akkor én szívesen megmutatnám nektek az enyémet éhes vagyok a kritikára. -
“Holokausztot megjárt Roma fiú kalandjai 56-ban, és szerelme egy zsidó leszbikus lánnyal a magyar-angol 6:3 idején.”
Estevez ez nagyon jó!! Tényleg összefoglalja, hogy miről kell szólni egy nálunk készülő filmnek ahhoz, hogy pénzt, támogatást, lehetőséget kapjon!
-
“Bubuka” mikor legutóbb hasonlót írtam az oldalra el lettem zavarva, hiszen csak nyávogtam, hogy milyen rossz is a magyar filmgyártás.
Aztán rájöttem nem velem van, hanem túl sok begyepesedett agyú emberke kicsiny országunkban.
De látom mások is kezdik ezt észrevenni.
Az utolsó szög a magyar filmgyártás koporsójában a Kis Vuk című animációs film volt részemről. És még erre adtak nekik 1.4 milliárd forintot is, az valami borzasztó.
A forgatókönyvekhez meg tényleg gratula, cigányfiú, zsidólányka, ’56, meg Holokauszt és neonácik…elég megrendelés szaga van a végeredménynek, de ez az én véleményem.
17 hozzászólás
Hozzászólások hírfolyam
Trackback link: http://www.filmiras.hu/2010/01/27/ii-magyar-forgatokonyv-borze-a-szemlen/trackback/