Mi a Suspense?
-
Érkezett egy kérés, miszerint vizsgáljuk felül ezeket a definíciókat is:
http://www.filmiras.hu/2008/01/09/definialjuk-8-expozicio/#comments
http://www.filmiras.hu/2008/04/08/definialjuk-9-backstory/#comments
http://www.filmiras.hu/2008/05/11/definialjuk-10-beat/#commentsVan hozzá kedvetek?
-
Ez az amikor a néző tud a veszélyről, a figura nem, és látjuk a figurát ahogy belesétál a csapdába, és nem tudunk neki szólni, illetve látjuk, hogy ó, bammeg, ennek nyista ? Vagy keverem valamivel?
-
Na itt már jöhet az “információ”!!
“A suspense a nézők vagy a szereplők számára rejtett információval való feszültségkeltés.”
(És akkor ennek van az a változata, amit Estevez mond, de lehet nagyban is csinálni, pl. A szerelem hálójában, sőt még nagyobban: Fight Club. És lehet nagyon tágan, pusztán “feszültségkeltésnek” is érteni, mivel tkp. az is egyfajta suspense, hogy nem tudod, mi lesz a film vége. – De fontos, hogy valami jelnek kell mutatnia felé, pl. Fight Clubban is rengeteg kérdéses dolog van, de hiányzik a kulcsinformáció. Egyébként a felbukkanó információ szimplán csak fordulat, suspense híján. (?))
-
a suspense-t a shocker-rel szokták párhuzamba állítani, amennyiben a suspense szorosan kötődik az információadagoláshoz, míg a shock a semmiből, előkészítés nélkül támad. meglepő ugyan, de korántsem olyan kielégítő, mint a suspense.
a suspense tehát feszültségkeltés információgazdálkodással.
-
ontóróka: Nézők számára rejtett: McGuffin? (hú milyen szavakat tudok)
Emberek menekülnek a táskával, de nem tudni mi van a táskában, csak azt, hogy nagyon fontos?suspense, szószerint felfüggesztés, lélegzet elállítás lenne? (~feszkó)
(most inkább csak megérteni, mint definiálni próbálom.)
-
Inkább úgy mondanám, hogy a McGuffinnal lehet feszültséget kelteni, de önmagában még nem suspense, lehet “shocker” is. Pl. szerintem az Indiana Jones 1-ben annyira elsikkad az akcióban a láda, és annyira nyámnyila, “villámlásos-farkasüvöltéses” a suspense, hogy az utolsó jelenet inkább sokként hat. A 2-ben viszont az elejétől tudatosan építik a vudut, habár ott McGuffin helyett a sima “itt meg mi az isten folyik” suspense-zel (az információ-adagolás késleltetésével) operálnak. A 3.-ra meg már annyira magától értetődik a mágia, hogy nem is működne a suspense a Szent Grállal, ha akarnák sem. Max sokkolhattak volna minket, hogy mégse mágikus. A negyedik rész meg számomra egy jó nagy McGuffin, mert még nem sikerült megnéznem..
Szóval igen, felfüggesztés, lélegzetvisszafojtva várod, hogy kiderüljön valami (akár számodra, akár a szereplő számára).
-
A suspence egy emberi érzésnek a neve, magyarul rengeteg szó van ugyanerre: Függőben lévő, kétséges, aggodalmas, borzongató, stb.
A filmes kifejezésként sokan azt gondolják, hogy ez egy zsáner megjelölése, de valójában a történetünk közönségre gyakorolt specifikus hatását előidéző írói technika.
A történet és közönség „viszonyát” illetve „kapcsolatát” három módon lehet kialakítani, fenntartani és elmélyíteni, ezek egyike a suspence, a kétséges kimenetel lebegtetése.
A közönség „többesélyes” befejezés miatti szorongását szerkesztési módszerrel lehet elérni:
A szorongás érzését azzal a szerkesztési technikával lehet kiváltani a nézőből, hogy ugyanazt, ugyanakkor és ugyanannyit tud mindenről, mint a (fő)szereplő.
A történet akkor rejtélyes, ha a közönség mást, kevesebbet, később tud meg, mint a (fő)szereplő.
Ha a közönségnek van jobb, vagy több információja, amiket előbb tud meg, mint a (fő)szereplő, akkor a drámai irónia hatását érjük el.
-
A fentiekkel részben egyetértek.
A suspense lefordítva olyasmi, amit fentebb olvashattunk.Filmes környezetben a zsáner megjelölésére is gyakran használják, többnyire a thriller műfaját szokták suspense névvel illetni – mivel ez a műfaj épít leginkább erre a technikára. Én nem látok ebben problémát.
A suspense-t én úgy fogalmaznám meg egyszerűen, hogy: amikor a néző többet tud a főhőst a célja elérésében gátló akadály természetéről, mint maga a hős. Amikor szívből kiáltanád neki, hogy: Ne menj be abba a házba te tökfej, mert ott lakik a setít tekintetű ősgonosz tömeggyilkos a pincéjében a megláncolt barbikkal!!!
A suspense-t szerintem az időbelisége különbözteti meg társaitól. A suspense-nek szerintem egy szekvencián belül, de egy jeleneten túl van hatása.
Az, hogy a Columbo-ban a film legelejétől tudjuk, ki a tettes, jóval kedvenc hadnagyunk előtt, az szerintem nem suspense. Ekkor az információtöbblet végigkíséri a történetet. Tehát az egész történetre kiterjedő suspense, az nem suspense.
Ha egyetlen jeleneten belüli a suspense (pl a házban matató nyomozó háta mögött egy árnyék elsuhan atombombával a kézben) akkor az inkább ijesztgetés, azaz shocker.A suspense révén a néző olyan információtöbblettel bír, ami növeli benne a feszültséget – azt az érzést kelti, hogy valami nagyon rossz dolog fog történni, aminek a főhős mégcsak tudatában sincs.
A gyakori suspense-klisé: a nyomozó odabenn a tettes házában a markában kétélű fejszét dugdosó gyilkossal kedélyesen, gyanútlanul beszélget. Ez általában több jeleneten átívelő feszültséget jelent.
Azt is suspense klisének gondolnám, mikor a sikeres nyomozás kellős közepén a nyomozó kedvenc társának megcsörren a mobilja, és az bizalmasan belebúgja: igen, bekapta a csalit (a sas leszállt ), minden a tervezettek szerint halad… indulhat a második fázis… Pontosabban fogalmazva ez egy suspense set up-ja.Definícióba gyömöszölve:
Suspence: több jeleneten átívelő feszültségkeltő filmdramaturgiai technika, amely a megfelelő információadagolással beavatja a nézőt a nála tájékozatlanabb fő karakter(ek) útjában álló legyőzendő akadály jelentette veszélyekbe.Azt gondolom a suspense-nek is van felvezetése, felrakása, azaz mikor a néző a veszélyforrásról tudomást szerez. (fenti példában a megbízható nyomozótárs telefonbeszélgetése). A suspense feszültségkeltő, hosszan kitartható része, mikor a nyomozónk ennek a társnak a segítségére szorul – mi már tudjuk, hogy ezt igen balga módon teszi. A harmadik része, a suspense megoldása: pl nyomozónk egy apró jelből rájön, hogy a társa tégla – és szó nélkül kidobja a hatodikról. Vagy bekajálja a csalit, és a baráti árulás révén máris ott lehet a történet mélypontja.
-
Tudomáson szerint a suspense-t sokkal általánosabban minden olyan esetre használják, amikor olyan aszimmetria áll fenn az információ-adagolásban a mesélő-szereplő-néző háromszögben, ami feszültséget generál. A “sárkány van a hős háta mögött” jeleneten belüli ijesztgetéstől (az atombombás árnyék váratlanságában shocker, de suspense, amennyiben várakozást kelt) a krimiken végighúzódó késleltetésig (a Columbo nem suspense, mert tudjuk, hogy tutira megy az öreg, de ha Columbo szimata is olyan lenne, mint a kocsija, akkor izgulnánk, hogy sikerül-e megoldania az ügyet). Lehet, hogy elvetemültség, de szerintem a Memento is egy nagy-nagy suspense. Vagy már említettem a Fight Club keretét. Tehát ha a mesélő/forgatókönyvíró JELZI, hogy többet tud nálunk, az suspense, tudatos feszültségkeltés az infók késleltetésével.
A legelegánsabb definíció egyébként kn-é: “Feszültségkeltés információgazdálkodással.” De gondolom túl rövid a glosszáriumba.
Hosszabban: “Az információ késleltetésével való feszültségkeltés.”
Tovább speckózva: “A nézők ill. a szereplők elől visszatartott információval való feszültségkeltés.”
Esetleg még egy lapát: “Dramaturgiai technika; a nézők ill. a szereplők elől visszatartott információval való feszültségkeltés.”
Aztán még egy lapát és eláshatom magam, mi?
-
Nem tehetek róla. Nekem a sajátom még mindig jobban tetszik.
10 hozzászólás
Hozzászólások hírfolyam
Trackback link: http://www.filmiras.hu/2009/06/29/definialjuk-13-suspense/trackback/