Megjelent A drámaírás művészete

A Vox Nova Produkció és a Műegyetemi Kiadó gondozásában, a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének ajánlásával megjelent, így mostantól magyarul is olvasható Egri Lajos A drámaírás művészete című könyve.

Amikor Magyarországról Amerikába került Egri Lajos, és rengeteg drámaelméleti egyetemi előadás után 1942-ben kiadta A drámaírás művészete című könyvét (persze angolul), még nem gondolta, hogy műve kitör a színházból, és már a következő évtizedekben elindul két másik irány: a film és a szépirodalom felé.

Pedig így lett. A The Art of Dramatic Writing a hollywoody álomgyár forgatókönyvíróinak Bibliája lett – ami nem is csoda: a regények és filmek történeteit ugyanúgy az emberi karakterek mozgatják, mint Egri elmélete alapján, a színpadi művekét. Nincs olyan B kategóriás hollywoody film, amelynek forgatókönyvírója ne tudná csukott szemmel idézni Egri alapmondatait, a Platóntól elcsent, közérthető, szinte játékos tanító-műelemző párbeszédek nagyobb pillanatait. A magyar kiadás után nem sokkal a könyv ott fog állni mindenki polcán, aki alkotó céllal vesz a kezébe egy történetet.

De ami még érdekesebb: A drámaírás művészete előtt e három művészeti ág szabta korlátok is repedeznek: Egri Lajos könyve tökéletesen alkalmas arra, hogy az ember kíváncsi legyen az életet leképező művészetek apró műhelytitkaira. Egri könyve az emberről szól, aki állhat a járdán vagy a színpadon: ugyanazok a mozgatórúgók működtetik. Az olvasó pedig rengeteget kap ebből a könyvből, közelebb kerül a művészet megértéséhez, ha belát egy kicsit a kulisszák mögé.

A drámaírás művészete nem szűk, szakmai közönségnek szóló mű. Nincs telezsúfolva zsebkönyvtárat igénylő mennyiségű hivatkozással (ami van, az a helyén van és a szükséges mértékig ismertetve van), a drámák, amelyeken keresztül bemutatja a klasszikus szerzők rejtett technikai megoldásait, mind-mind a világ alapműveltségi közkincsei közé tartoznak, a könyv könnyed nyelvezetű, nem papírszagú, nem leng fölötte semmiféle színházi, irodalmi vagy filmes belterj levegője.

A sors fintora, hogy Egri személye és a tengerentúlon született, nagy hatású életműve a filmes szakmát leszámítva szinte tökéletesen ismeretlen a hazai olvasóközönség előtt. Ezen próbál segíteni az első hazai kiadás. A művet, és ez bizony furcsa: magyarra kellett fordítani, idegen nyelvből. Szerencsére a fordítás hozza az eredeti könnyed nyelvezetet, és megállapítható, hogy Egri Lajosnak nagyon jól áll a saját anyanyelve. Hogy ezt kimondhassuk, arra 66 évet kellett várni – de jobb későn, mint soha: a mű és a szerző most kapott esélyt arra, hogy itthon is elfogadja méltó helyét a színházi, az irodalmi és a filmes szakma Pantheonjában.

A fordítás Köbli Norbert munkája, a lektorálást Krigler Gábor végezte.

A kötet a kiadó honlapján, illetve könyvesboltjában vásárolható meg:

1111 Budapest,
Goldmann György tér 3.