Tóth Róberttel a napokban megjelent, Hogyan írjunk közönségfilmet című könyve kapcsán beszélgettünk.
Filmírás.hu: Mi volt az első kapcsolatod a forgatókönyvírással?
Tóth Róbert: Tíz éve lehetett, hogy Apáti Miklós A fekete gén című könyvéről beszéltem egy amerikai barátomnak. Kíváncsi voltam, hogyan lehetne filmre vinni, kinek lehetne ajánlani, ki írna belőle forgatókönyvet. Ő azt válaszolta: „írd meg te”. Itt kezdődött, és Fehér Klára A földrengések szigete című regényével folytatódott. Aztán 1999-ben jött az első tanfolyam Vajdovich Györgyivel és Varga Balázzsal, ahol először hallottam a klasszikus dramaturgiáról és az amerikai típusú forgatókönyvírásról…
F.: Ha jól tudom, akkoriban mérnöknek készültél. Mi vonzott a filmekhez?
T.R.: A BME építőmérnöki karára jártam, és tanulás helyett sokszor néztem a kollégiumi adó filmjeit. Sosem akartam rendezni, csak imádtam a történeteket, és mindig jó mesélőnek számítottam – már az általános- és középiskolában is. Amikor csak úgy vágtában, egy-egy film közepén leültem a tévé elé, mindig fél perc után megmondtam, hogy az jó, vagy kapcsoljuk ki a tévét. Egyszer egy barátom rákérdezett, hogy ennyiből honnan tudom. Az volt a válaszom, hogy ha egy film jó, akkor minden pillanata jó. És sajnos nehéz volt nem észrevennem a hatalmas minőségi különbséget amerikai és nem amerikai – európai, magyar – filmek között.
F.: Tehát nem csak nézni, csinálni is szeretted volna?
T.R.: Igen, olyasmi volt ez, mint a szex. (nevet) Egyszerűen úgy éreztem, hogy van hozzá némi érzékem, hogy vannak olyan történeteim, amikre talán mások is kíváncsiak lehetnek, és hogy valamilyen szinten el is tudom mesélni őket. Ma persze már sokkal többet tudok erről.
F.: Ez tíz éve történt. Még mindig ilyen élesnek látod a különbséget amerikai és nem amerikai filmek között?
T.R.: Élesnek. Talán van némi javulás, és ebben mi magyarok biztosan nagyon sokat fejlődtünk, de közben az amerikai „tempó” is felgyorsult. Mostanra olyan szintet üthetünk meg, mint ők két évtizede. Európában viszont az elsők közt lehetnénk, csak a könyvek igazi versenyét nem látom még.
F.: Azért vannak kezdeményezések.
T.R.: Vannak, de a valódi versenyhez nagyon sok mindennek meg kellene változnia – elsősorban uniós szinten. Kicsik vagyunk, és most láthatjuk, Európának gazdaságilag is nagyon nehéz közösen fellépnie. De mondok valamit: ha valaki eléri azt, hogy a forgatókönyvéből egy német, de inkább egy angol, amerikai film készülhet, és ez utána vele, vagy másvalakivel megismétlődik, akkor lesz igazi változás. Nem a koprodukciókról beszélek, de valószínűleg csakis ezeken keresztül vezet az út.
F.: Eközben sokan panaszkodnak épp az amerikai típusú forgatókönyvírásra, ami klisékben gondolkodik, szögletes és kiszámítható. Mit gondolsz erről?
T.R.: Hogy ez nem igaz. Aki ismeri Gulino előadásait, az tudja, milyen sokféleképpen használható fel például a szekvenciális megközelítés. Ő maga hozza fel példaként A John Malkovich menet című filmet, ami nem egy megszokott kommersz sztori. Persze egyértelmű, hogy sok egy kaptafára járó film készül a tengerentúlon, ezekre igaz, hogy szögletesek, klisék, de a tömegtermelés így működik – ha a filmről, mint művészetről is beszélünk, akkor utóbbiak szerintem nem tartoznak ide.
F.: Vagyis nem éppen azok a filmek lesznek sikeresek, amik áthágják a szabályokat?
T.R.: Azt hiszem, itt is az arányokon van a hangsúly. Csak egy kicsi változás, egy kicsi másság az, amit a néző elvár és tolerál. Ez megjelenhet a film vizualitásában, sajátos ötletében, témaválasztásában, vagy épp a forgatókönyv kidolgozásában. Választás kérdése. Szabályai viszont mindennek vannak, ha fütyülve rugdosok egy követ az utcán, az például nem festészet. A film egyfajta történetmesélés, primitív – vagy mondjuk inkább úgy, fiatal – művészet. Lehet, hogy még éppen csak ott tart, hogy összeszedett egy jó adag ökölszabályt, és most csúcsra járatja őket. Aztán jönnek majd újak, új megközelítésekkel. Vannak új utak, de előbb tapossuk ki az ösvényt, mielőtt lelépnénk a régiről.
F.: Miért ne lehetne kitaposni az ösvényt, és közben időnként le is térni róla?
T.R.: Le lehet, és le is kell térni, ha az ember már tud annyira tájékozódni, hogy ne tévedjen el. Ebben a szakmában is óriási igény van az újításokra, de azt gondolom, technikailag már nem nagyon van mit újítani, a filmnyelv eszköztára teljes. A történetmesélésben lehet újabb irányokat keresni, bár valószínűleg ezek sem felfedezések, mint inkább újrafelfedezések lesznek. Közben pedig ne felejtsük el, hogy egy film sok pénzből készül, és akkor éri el a célját, ha a nézők meg is nézik. Hitchcock szerint a filmet az alkotó, a termék és a közönség együttesen adja.
F.: De miért olyan nagy baj eltévedni?
T.R.: Ha történetmesélőként az a feladatod, hogy a nézőt, mint egy kisfiút kézen fogva végigvezesd valamin, és ezért, mint egy idegenvezetőnek fizet neked, akkor nem az eltévedés a célja. Azt egyedül is megteheti, ahhoz nem kell neki más. A filmes történeteknek, mint minden művészeti alkotásnak, szerintem rendet és harmóniát kell teremteniük, amiket csodálattal nézünk a maguk tökéletességében – ezzel az eltévedés valahogy nem fér össze. Az új út keresése egy kis kitérő kedvéért igen, de a kettőben a szakmaiság, a szaktudás arányai messze mások. Az egyik teret enged az újnak, a másik pedig egy kísérlet, amilyeneket például Godard vagy Trier végeztek az elmúlt évtizedekben. A pénzkérdés ráadásul itt sem elkerülhető, az utóbbinak egyenesen financiális okai voltak: a dánoknak nem volt túl sok pénzük arra, hogy filmeket csináljanak, ezért olcsó megoldás után néztek.
F.: Mintha mérnöki végzettséged nagyon meghatározná a megközelítésed módját.
T.R.: Műszaki pályán indultam el, de inkább humán beállítottságú vagyok. Sok út van, sok megközelítési mód; mindenki válogathat kedvére, kombinálhatja őket, kihagyhat, hozzátehet – ha tud még valamit. A forgatókönyvírói szakma kreativitása mérnöki kreativitás, inkább eszközök kombinálása, mint új dolgok megalkotása a semmiből, hiszen az már ezer évekkel ezelőtt megtörtént. De ha máshonnan kell példa, a fentiek másik nagy szerelmemre, a klasszikus zenére is igazak voltak a romantika idején. A dallam szabadsága keretek nélkül áramlott, de Schönberg a dodekafóniával új szabályokkal új keretek közé akarta azt szorítani. Nem sikerült neki, bár hozzáteszem, matematikai képlet-szerű szabályai korlátain belül ő maga remek zenét tudott komponálni. Majd a zene, mintegy magától visszatalált a régi formákhoz, miközben persze újak is megszülettek… de hát a zene nem száz éves!
F.: Két éve jelennek meg írásaid a Filmírás.hu-n. Hogyan adtad a fejed publikálásra?
T.R.: Mire írni kezdtem, több mint kétszáz előadás állt a hátam mögött, és úgy éreztem, van mit mondanom másoknak. Ráadásul nagyon élveztem. A legjobban úgy tanulhat az ember, ha másoknak mondja el, amit tud.
F.: És a tanítás?
T.R.: Az csak jött. Az előző munkahelyemen annyiszor kértek föl, hogy csináljam, hogy végül már nem tudtam nemet mondani. Addigra persze már nem is akartam, és képes voltam mások elé állni, hogy arról beszéljek nekik, amit a legjobban szeretek.
F.: Az írásokból pedig született egy könyv…
T.R.: A Hogyan írjunk közönségfilmet. Több, mint egy tucat kiadót kerestem meg a kézirattal, de csak kettő reagált. Mindkettő válasza az volt – és ezt nem személyes bántásnak szánták, hanem a piac felmérése alapján közölték –, hogy ilyen könyvre nem kíváncsiak az olvasók, a könyvkereskedő-hálózatok legalábbis hasonlót sem rendelnének tőlük.
F.: Végül szerencsére találtál kiadót. Milyen a fogadtatás?
T.R.: A könyv néhány napja jelent meg az MTFSZ kiadásában, de a korábbi „repi”-példányok kaptak hideget-meleget is. Valaki úgy jellemezte a kiadványt, mint bulvár formájú szakkönyvet. Ez eleinte bántott, de később megértettem, hogy tulajdonképpen bók. A bántás az lett volna, ha szakkönyv formájú bulvárként jellemzi. Igen, bulvár, és egyes fejezetei eredetileg önálló tanulmányok voltak – nem könyvnek íródott. Ez a forma a nyomtatott változatban sem módosult.
F.: És a szakma?
T.R.: Persze a szakma felől érkező ítéletek érdekeltek volna leginkább, de azok nem nagyon voltak, tisztelet a kivételnek: volt olyan is, aki kinyomozta a címem, hogy megköszönje. Azt gondolom, hogy ha stílusában támadható is, szakmailag helytálló. Azon a szinten, amit én ma tudok a forgatókönyvírásról, és ahogyan ma gondolkodom a forgatókönyv és a film szerepéről és helyzetéről, biztosan az.
F.: Honnan a cím?
T.R.: A közönségfilm szó egyfajta képzavar, hiszen – Menzel szavaival élve – egy filmnek mindig a közönségnek kell készülnie. A cím talán mainstream megközelítést sugallna, de a Klasszikus filmdramaturgia alcím arra utal, hogy a könyv a filmes történetmesélés teljes, vagy majdnem teljes eszközparkjáról beszél, hiszen ezek jó része szükséges egy film közönségbarát előadásához. Négy éve egy kolléganőm megkérdezte, írnék-e filmet máshogy most, amikor már tudom, hogyan is kell, lehet. Akkor nem tudtam mit válaszolni, csak azt, hogy majd idővel lesz válaszom. Már van: nem érdemes máshogy írni. Csak a közönségnek.
F.: Ugyanakkor még egyetlen könyvedből sem készült film. Nem gondolod, hogy sokak fejében megfordul majd, miért épp te írsz a forgatókönyvírásról?
T.R.: Remélem, ami késik, nem múlik. Másrészt sokan mások, akiknek remek, vagy legalábbis számos film áll a háta mögött, mégsem írtak könyvet arról, hogyan csinálták. Mire kellett volna várnom? Remélem, a könyv majd igazolja önmagát és engem is.
F.: Mit gondolsz, lesz valamilyen hatása?
T.R.: Talán mások is porondra lépnek majd hasonló írásokkal. Éveken át vártam erre, és amikor tavalyelőtt még mindig egyetlen magyar nyelvű kiadvány sem forgott a boltokban, elkezdtem megírni a cikkeket. Azóta megtudtam, hogy már tíz éve összerakott valaki egy könyvet a forgatókönyvírás szakmaiságáról, csak aztán a fiókban maradt. Másrészt talán olyanok is betekintést nyerhetnek a szakmába, akik nem tudnak több tízezer forintot kifizetni egy kurzusért.
F.: Auguste Gusteau, a L’ecsó séfje szerint bárkiből lehet szakács. Te mit gondolsz, bárkiből lehet forgatókönyvíró?
T.R.: Nem. Az biztos, hogy tehetség és szorgalom szorzata hozhat csak eredményt. Kell tanulni és használni a szakmát, ha van egy jó ötlet, ihlet, tehetség, amire használható. Ha valamelyik nincs, akkor eredmény sincs. A filmek versenye nagyon erős, középszerűvel nemigen lehet boldogulni ezen a piacon.
F.: Mik a terveid a jövőre nézve?
T.R.: Több, mint tizenkét új cikk vázlata vár arra, hogy kibontsam őket, illetve van két olyan, amelyek sokkal nagyobb terjedelmet is megérdemelnek, és lényegesen fontosabbak. Sajnos egyikről sem olvasható jelentősebb tanulmány vagy könyv, pedig a magyar írók többségének mindkettő hiányzik az írásaiból, eszköztárából. Most elég alapos kutatást végzek e két témával kapcsolatban. Egyébként pedig több sztori áll a fiókomban, és arra vár, hogy megírjam őket.
F.: És persze folytatod a tanítást is.
T.R.: Természetesen. Előző munkahelyemtől megváltam, de ősztől új tematikával folytatom a tanfolyamokat egy másik helyen. Még mindig nagyon szeretem csinálni, és persze folyamatosan tanulok. Úgy gondolom, ahogy a legtöbb szakma, a forgatókönyvírás is egy életen át tartó tanulást kíván.
További információk a szerző honlapján.
-
Felkeltette az érdeklődésemet ez a könyv. Elolvastam a cikket, és egy kicsit meghökkentem azon, hogy az író egyetlen filmet sem csinált még. Persze lehet ez még attól egy remek írás, pláne ha olyan sokat tanított már. Én minden esetre várom, hogy öt év és három általa készített sikeres film után megírja e könyv folytatását, ami tényleg valós tapasztalatokról szól.
-
Filmek elemzéséből is lehet tanulni elméletet, összegyűjteni a közös vonásokat, és szemléletet szerezni. Továbbá tapasztalt tanároktól tanulni
És egyébként, ahhoz, hogy leírja valaki a filmek strukturáját … ahhoz sem kell túl sok tapasztalat.
“az író egyetlen filmet sem csinált még” – nem az író dolga, hanem a filmeseké
De tény, hogy az elkészült film ad igazi visszajelzést az írónak. Ezért ajánlom, hogy legalább amatőrfilmesekkel csináljunk meg egy-egy könyvet, akár rövidfilmes könyvet, akár 1-1 perces villámtréfát, reklámot, szituációs jelentet.
-
nekem meggyőződésem, h nem a mainstream amerikai típusú filmeket kéne gyártanunk, mivel a témák azokra rányomják a bélyegüket, más költségvetés, más arányok, más közeg s mondjuk a koreai vagy japán filmek sokkal közelebb állnak hozzánk, a filmekhez, amilyenekben nekünk kéne gondolkozni (vagy dán a piac, életvitel szempontjából) és kicsit lehetne foglalkozni a különböző szerkezetekkel… vagy megközelítésekkel (nem csak a 3 act 8 szekvencia protag sztorival) lsd. memento, the chaser, tiempo real… ha tárgyalja a könyv az ilyeneket, akkor elnézést és riszpekt
már vannak jópáran akik osztják az észt forgatókönyvírásban, ugyanakkor nem tudom így 10-ből 4 fel ismerné-e a high konceptet, ha olvas egyet. csak viccből. melyik high koncept ezek közül (az imdb logline alapján): Lakeview Terrace, Burn after Reading, RocknRolla?
Estevez, nem kell sok tapasztalat ahhoz, h leírja valaki egy film szerkezetét, de sokan megspórolják ezt és aztán nem is értik meg igazán, mitől működik… ez gyakorlásnak kiváló… leírsz filmeket fordulópontokkal, set-up-ok és pay-off-okkal és rögtön jobban fogod érteni. hányszor csináltál ilyet? nagyon sokat lehet tanulni ilyenekből. 2-3 beat sheet és éveket fejlődsz.
-
Linda! Legjobb
-
Az MTFSZE elnöke küldött ma nekem egy levelet a könyvről.
Pár hónapja személyesen vettem meg a szerzőtől a könyvet, 1575 Forintért.
A levélben 3200-ba kerül.
Gondolom az előállítás költsége nem változik, a reklámozás is baráti alapon megy…
De utánanéztem és az első kiadás jóval több oldalt is tartalmaz!
Azt pedig nem hiszem, hogy tankönyvként megállná a helyét.
Inkább úgy mondanám, hogy a szerző víziói vannak leírva filmekről.
Sokat ír arról, hogy melyikben mi a jó és a rossz.
Viszont nem találtam benne forgatókönyv részletet sem.
Pedig az elnök levelében ez van:
“A kötet gyakorlati ismereteket tartalmazó zsebkönyv. Tárgya nem a
filmesztétika, hanem a forgatókönyv létrehozása. Az olvasót a
filmötlet kipattanásától a forgatókönyv rendezői kézbe
kerüléséig vezeti, és mindezt közismert filmpéldákon keresztül
mutatja be.”Az Analog Artists és hasonló oktatásról pedig annyit írnék le, hogy nem találkoztam régóta az ott tanulók alkotásaival, a honlapot nem frissítik.
És gondolom nem ártana bizonyítványt adni (pl OKJ).
Hogyan bizonyítják, hogy tanulták?És végül azt is leírnám, hogy menjetek könyvesboltba/antikváriumba/könyvtárba, mert rengeteg jó magyar könyv van, amiket meg lehetne filmesíteni!
A pályázatok pedig nagyon szarul vannak kiírva!
Halivud.hu-n se lehet hetek óta regisztrálni…
-
“A levélben 3200-ba kerül.
Gondolom az előállítás költsége nem változik, a reklámozás is baráti alapon megy…”
Sejtettem, hogy ez lesz. Hivatalos kiadásban munkadíj és adók vannak gondolom. Már nem önköltséges.Minek OKJ? Van olyan, hogy forgatókönyvíró állás?
A gyakorlatot tényleg hiányolom mindenhonnan.
“És végül azt is leírnám, hogy menjetek könyvesboltba/antikváriumba/könyvtárba, mert rengeteg jó magyar könyv van, amiket meg lehetne filmesíteni!”
Azokat is át kell írni könyvbe.
“Halivud.hu-n se lehet hetek óta regisztrálni…”
Ez egy nyilvánvaló hazugság.
-
De tulajdonképpen ezzel a bejegyzéseddel mit akartál elérni?
Jó kis fikázós hangulatodban lehetsz.
-
Bár most, hogy magamhoz tértem, lehet, hogy én vagyok kicsit érzékenyebb.
“Az Analog Artists és hasonló oktatásról pedig annyit írnék le, hogy nem találkoztam régóta az ott tanulók alkotásaival”
Mindenkinek, aki tanulók alkotásait keresik… nos nem olyan könnyű magyarországon könyvet megvalósíttatni. Számold össze, hogy hány szoti alapú játékfilm készül ma Magyarországon, és kerül moziba… egy kezemen meg lehet számolni.
“És gondolom nem ártana bizonyítványt adni (pl OKJ).
Hogyan bizonyítják, hogy tanulták? ”Számlával
Nincs vizsga, OKJ csak vizsgához jár. Hogyan vizsgáztatsz le egy forgatókönyvírót? Leiratod vele a 8 szekvenciát? A leggyakoribb karaktertípusokat? He? -
Ezeket a tanfolyamokat úgy tekintem (szerencsére nem csak én), mint egy nyelvtanfolyamot. A nyelvtanulásnál is a lényeg a nyelvvizsga.
Tehát valamit mutatni kell, le kell vizsgázni.
A szerződést megírják veled, kapsz számlát. De hpgy bizonyítod, hogy ott voltál az órákon?A magyar filmekről meg annyit hozzáteszek, hogy nem kellene csak az alapítványokat igénybe venni. Attól is lehet jó valami, ha többen készítik!
Azt nem találtam még meg sehol, hogy a Jogvédő Hivatalon kívül levédik-e az alkotásodat máshol, a 6000 Ft+Áfa hogyan értendő? Művenként, könyvenként, borítékonként/mi szerepel a cd-n/dvd-n?
-
Valóban nyelvtanfolyam jellegű a dolog. (forgatókönyvírás nyelve)
Azon gondolkozom viszont, hogy vajon kinek mire kell a nyelvtanfolyam?
Álláshoz, diplomához legyen papírja?Mindegy, tény hogy attól, hogy valaki el megy egy ilyen tanfolyamra még nem fog tudni forgatókönyvet írni. Ez csak inkább arra jó, hogy azokat a dolgokat amiket eddig is próbált használni, ezentúl tudatosan fogja használni, kvázi alapokat kap, vagy új szemléletet, vagy új eszközöket.
Aztán gyakorlás … visszajelzés kérés (analízis, vagy tanács kérés szakember ismerőstől) … visszajelzés a képernyőn (megfilmesíteni egy-egy jelenetet, rövidfilmet) … élménygyűjtés, kreativitásfejlesztés, foglamazásgyakorlás … és akkor még nem tanultad meg eladni a könyvedet…
-
Manapság már ez az egész papír, nyelvvizsga mánia is csak a közszférában működik. Jelen pillanatban úgy vagyok beszerzési menedzser az IBM-nél, hogy még soha, senki nem látta a diplomámat (amikor ugyanis munkába álltam, még nem is volt, pedig alapkövetelmény még a mezei billentyűverő legényeknek is a kiszállításon). Az állásbörze, mint néhány éve már megállapítottam, nem több tömény marketingnél. Nem az a fontos, hogy mit tudsz, hanem, hogy adod el magadat.
Már 6-7 évvel ezelőtt is, amikor az állásbörzéket róttam, a kutyát nem érdekelte a nyelvvizsga. Leültettek, elkezdtek beszélgetni angolul. Említettem, hogy van egy német nyelvvizsgám is, mire közölték, hogy az senkit nem érdekel, azt mondjam meg, milyen szinten beszélem a nyelvet. Szerintem 1-2 jó referenciával itt is többet ér az ember, mint azzal, ha lobogtatja a tanfolyam okleveleit, hogy itt meg ott tanulta az írást. Attól, mert még elvégez valaki egy tanfolyamot, nem biztos, hogy tud is írni… vagy fordítva.
-
Gábor az ötlet, mely lehet száz oldala, vagy akár ezer. De a szabadalmi hivatalban is levédheted. Ez nem oldalra megy…
Ma aki nyelv ismeret nélkül van az szinte halott ember, mert nem tud előre lépni…Én külföldön élek, és látom azokat a magyarokat, akik szinte semmit nem beszélnek angolul, hogy mennyire megalázó munkákat kell végezni…
Nos én még nem voltam tanfolyamon, így megítélni se tudom, hogy jó vagy rossz, illetve a könyvet se olvastam. De azt gondolom “kár egy olyan országba favágót képezni, ahol nincs fa”.
Amíg nem alakul át a támogatási rendszer, és nem szűnik meg az országba a korrupció, addig a kezemből egy könyv se kerül pályázatra sem máshova.
Miért, mert hiába védetem le a könyvem, ha elorozzák, megvesztegetik a bírót, vagy a hivatalt, és a végén még nekem kell fizetni. Sajnos nem a levegő beszélek , barátomék 350 milliós nyomdája ki lett adva bérbe, másnap lecserélték a zárak, biztonsági őrök, azóta nem tud bejutni. Ám a legborzasztóbb, hogy 7 év alatt a bíróság azt se monda ki hogy jogosan övék-e az ingatlan, mert a földhivatalból eltűntek a papírok érdekes módon.
És ott komoly értékről volt szó mely kézzel fogható, míg ellenben egy forgatókönyv egy megvalósításra váró terv.Szóval előbb a gondolkodás módot, a támogatást kell átalakítani, mert ha az első gondolatom, hogy hogyan tudnám levédetni a könyvem, hogy ne lopják el, akkor az már régen rossz. Amerikában, beviszem, és ha film lesz belőle odaadják a pénzt amiben megbeszéltünk. Nem kell levédetni, mert a producer nem szereti az efféle botrányokat, ahogyan a stúdió sem. Persze ezt csak hallottam, magam nem tapasztaltam ilyet, mivel nem is próbáltam.
Amúgy Gábor szerinted ezek fényében hol lehet ma forgatókönyvet beadni, hogy “hátszél” nélkül legyen is belőle valami…
Összefogás? Hol? Magyarországon? A stúdióknak is több évtizedbe telt mire rájöttek, ha az egyik bedob egy nagy durranást májusban, akkor érdemes kihagyni azt a hónapot, és inkább a következőre halasztani a premiert, hogy legyen itt is ott is profit.
A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége, óta erre kegyetlenül figyelnek a stúdiók. Ott nagyon sok alkotás megvérzett! Ott rájöttek arra, ha összefognak viszonylag megférnek egymás mellett, persze versenyeznek, de egy nagyobb filmmel egy időben nem indítanak egy másikat, mert féltik a profitot.
Harry Potter is ezért csúszik, mert az idei költségvetése, illetve bevételi lista jól alakult a Warner-nél, ezért átdobták jövőre a biztos bevételt hozó filmet.Az hogy mondjuk magántőke nagy vonalakban megjelenjen a magyar filmgyártás, és önálló legyen, az sok idő, és ahhoz kell producer, aki azt megszerzi a filmnek.
Soká lesz az még… -
“Attól, mert még elvégez valaki egy tanfolyamot, nem biztos, hogy tud is írni… vagy fordítva. ”
Ettől függetlenül megkövetelik sajnos… -
Dehogy követelik
Az Expressz tele van ilyen ajánlatokkal:“Forgatókönyvírót keresünk sikergyanús ötletünk szövegbe öntéséhez.
Elvárások: – forgatókönyvíró diploma
– angol és német középfokú nyelvvizsga
– jogosítvány
– írói gyakorlat
Amit kínálunk: – vesenyképes fizetés
– világhír
– kocsi, ház, telefon” -
ez annyira tipikus (meg életszerű)… Gyűrűk Urával meg Harry Potterrel példálózni. én meg egyiket se láttam…
-
Franky25,
Te eddig levédtél valamit, hogy ezeket leírtad?
Ha odaviszek egy dvd-t, amin több mint 4GB adat van, akkor azt gondolod levédik nekem 6000 Ft+Áfa áron?
Kicsit ellentmondásosan írsz!
Ha mindenhol korrupció van és senkiben nem bízol, akkor kinek írsz?
Én elkezdtem magamnak írni, majd a közönségnek.
Nem ártana tisztázni az iskolában azokat, hogy ha számítógépen írunk és van internetkapcsolat rajta, akkor hogyan védhetjük meg, hogy az adatok ne kerüljenek ki.
A tűzfal nem ér semmit!A forgatókönyvírás egyéni munka (bár ugye itt is vannak kivételek), a filmkészítés csapatmunka!
A pályázatokról annyit jó lenne átgondolni, hogy írjál először egy történetet, azt add ki egy kiadónál, majd abból készíts forgatókönyvet. (Tudok példát, ahol a magyar írót felkérte egy producer, hogy készítsen a könyvből forgatókönyvet)
A média oktatás jobb esetben az általános iskolában sor kerül, a történetírásról is.
A forgatókönyvet pedig elkészítheted otthon, egy ingyenes szoftverrel, vagy a fizetős fajtából is…
De nem mondok újat, hogy az alkotni vágyó barátaiddal fogj össze és vegyétek meg akár a SD programot. Akár egy iskola is megveheti (pl 300 tanuló) és lehet használni.
Elegendő mindössze egy ember hozzá, aki ismeri a programot.A mai egyetemeken kell legalább egy nyelvvizsga, OKJ-s szakmáknál is!
A sok hirdetésben is kell rendelkezni nyelvvizsgával, általában angol közép C kell.Mióta létezik Magyarországon forgatókönyvíró képzés (tanfolyam rendszerben)?
-
És szeretném látni az AA tanulók vizsgafilmjeit is!
-
Most volt egy interjú Nemerével az indexen.
2-3 naponta megír egy könyvet különböző műfajokban.
Sokszor álnéven. Persze, nem adják ki mindegyiket.
Abból a sokból csak akad 1-2 jobb is. -
Nem nem védettem le semmit megkérdeztem telefonon, ha a 4 giga egy ötlet, akkor azt egynek veszik ők is. Nem tároló helyett veszel, hanem egy hatósági bizonyítványt, hogy ezt te találtad ki, és ezután, ha bárki hasonlót, vagy ugyanolyat csinál, mint te lehet perelni, vagy részesedést követeleni.
Pl.: nintendo wii irányítója, melyet állítólag egy texas-i cég talált ki, perre mentek, mert a szabadalmi hivatalban ott van a spéci irányító technikai leírása, és tervrajza. Az se két oldal…mondjuk ott jól tudom 40 dollár a szabadalom, de erre nem mernék megesküdni.dildab a Gyűrűk Urát ha nem láttad elég szomorú, forgatókönyv iskolapéldája annak, hogy lehet egy igen sikeres könyvet adaptálni, hogy az megfeleljen az olvasóknak, és azoknak, akik nem olvasták a könyvet, megőrizvén a könyv stílusát, és mégis megújítani valami régit.Illetve anyagi és kritikai elismerés az alkotóknak, ha jól emlékszem 17-18 Oscar díj. Köztük legjobb adaptált forgatókönyv díja a Király Visszatértért.
Nézd meg megéri…Gábor én nem tudom ki vagy, mit csinálsz, én a magam példájából indulok ki, voltam itthon amatőr filmfesztiválokon, és jónéhány ismerősöm is, ahol csak haveroknak vannak díjak. Ez meg így van hidd el!
Egy sráccal elkezdtünk írni együtt egy könyvet, én írtam ő korrigálta, szépítette, aztán lelépett vele. Én meg néztem. Hidd el tudom mit beszélek, nincs annál szarabb, ha az írásod más neve alatt jelenik meg…
Dolgoztam tv-nél, voltam reklámfilmvágó, segédrendező. Ott is teljesen összetartó mindenki, igen valószínűleg…megint az én példám, szerintem nem. M.O. mindenki magának kapar, hogy mi lesz a másikkal az nem érdekel senkit. Sajnos ez így van.
Én meg közvetve ismerem azt a srácot, aki megvette a Sorstalanság filmjogait, anno 17 éve, majd egy nap beköszöntött a szerencse, hiszen Nobel díjjas lett Kertész Imre, a könyv halmokban fogyott, szinte sehol se lehetett kapni, majd jöttek a pénzek legyen belőle film, aztán a felénél bedőlt a produkció, és el kellett adja a jogokat, hogy a filmből legyen valami, és neki is maradjon némi pénz. És? Pedig itt volt producer sikerkönyv zseton, még se működött a dolog, mert bizonyos ösvények még mindig nincsenek kitaposva a filmkészítésben M.o.-on.
Mondandód második felét nem értem, miért kéne nekem letöltenem a netről forikönyv írószoftvert, vagy megvennem. Meg miért kéne iskolát alapítanom. De tényleg, ezt mire írtad? -
Franky25: Nem mondtam én sem, hogy nem kell elvégezni, tervben van nálam is (pedig én csak hobbiból írok).
-
Én meg most látom rossz részt idéztem illetve a nyelvizsga körüli volt dologba akartam neked igazat adni, hogy tényleg már lassan akinek nincs otthon nyelvizsgája, M.o. azt még wc-t pucolni se veszik fel, de ez kb.olyan mint a diploma,diploma van? Nincs, akkor sajnos nem tudjuk alkalmazni…
-
nem véletlenül nem néztem meg… hidd el, h százszor jobb filmeket nézek én annál… de mindegy is.
-
Te tudod, én csak ajánlani tudom, ízlések és pofonok….
-
Nekem 3 könyvem filmrevitele bukott meg. Kettő szervezési és támogatásgyűjtési szakaszban és egy készítés közben. (Az is csak azért jutott el odáig, mert rajzfilm lett volna) Tovább roskadozik a fiók, az élet megy tovább.
“kár egy olyan országba favágót képezni, ahol nincs fa”. Ez tetszett:D
1,5év múlva, mint legkisebb királyfi elmegyek szerencsét próbálni a filmek hazájába. -
Goregasm, miért nem teszed közzé, hamár nem sikerült (eddig) a megfilmesítés?
-
Goregasm drukkolok, lehet együtt megyünk
-
Mert, ha úgy adódik akkor feltűnésmentesen akarok magamtól lopni:) Egyébként gondolkodtam rajta, hogy egy 15percest közzéteszek, de nem vezetek blogot, nincs honlapom stb. Igazából végiggondolva ez csak egy hülye kifogás, a valós ok az, hogy nem vagyok teljes mértékben elégedett. Szívem szerint életem végéig dolgoznék az összesen, de időhiány és az ajtón kopogtató új ötletek nem teszik lehetővé.
-
mindenki úgy van vele szerintem. ha valamivel nem vagy teljesen elégedett, azzal általában valami baj van és hozzá kell nyúlni, ezt saját példából tudom – igazából már az is jó, ha nem zavar az a bizonyos dolog a könyvben, hanem átsiklik felette a szem, nem lóg ki… egy helyet ahova felteheted (és leszedheted, ha úgy akarod) meg tényleg egyszerű találni. a 15-perces az mit jelent… nagyjátékfilmek az a 3 könyv, nem?… sokszor az az érzésem, hogy az írók csak az írásról akarnak beszélni, miközben az írásnak kell magáért beszélnie
-
A 3 könyv eredetileg egymástól különálló részek lettek volna. (Alfred Hitchcock bemutatja, Mesék a kriptából stb. mintájára) értsd: 30-40perces epizódok. Nagyjátékfilmből csak 2 van befejezve, de azok némafilmek még 2005-ből és a teljes amatőrizmus jellemző rájuk. Továbbá van 5 egészestés treatment és szinopszis formában, de azok befejezéséhez lekéne tennem a hátsó felem. Illetve van még egy fél centi vastag papírköteg fiktív személyek adatlapjaival és egy rahedli jegyzet különböző helyszínekről, konfliktusokról, múzsa által generált párbeszéd töredékek…Ezekből eltudok gazdálkodni:)
-
Mi lenne, ha …
… ha mondanánk valamit témát, vagy műfajt, és arról írnánk valami rövid sztorit a következő filmírásos találkára (max 1-2 oldal). Ott megmutatnánk egymásnak, akár versenyezhetnénk … vagy volt már ez az ötlet? Olyan gyakorlás képpen.
A győztesnek – ha hírdetünk olyat, kap egy sört
Vagy Arany Tabulátor Gomb díjat. -
Nekem nagyon tetszik az ötlet!
És mondjuk a nyertes fogyasztását az állná, aki az előző találkán ‘elfelejtette’ kifizetni a söreit
)) -
Üdvözlet!
Nagyon jó az ötlet. Bár még nem voltam ilyen mentás találkán, és érdekelne a tisztelt társaság, ez még kíváncsibbá tesz.
Tiszteletem
Futaki -
Franky25,
“Mondandód második felét nem értem, miért kéne nekem letöltenem a netről forikönyv írószoftvert, vagy megvennem. Meg miért kéne iskolát alapítanom. De tényleg, ezt mire írtad?”
Ez a véleményem a forgatókönyvíró oktatásról.
Kell egy ismerős/barát, aki mozog ebben a témában.
A programok meg segítenek…Szerinted mikor fog elmúlni a korrupció, és jön el a te időszakod?
-
Otthon? Soha…ezért jöttem el, tanulom nyelvet, és írók, illetve a magam módján filmezek. Talán másik országban, másik helyen…
Nem hiszem, hogy ma M.o. 30-nál több ember megél a forgatókönyv írásból(abból 25 barátközt, meg jóban-rosszban írója).
De vannak itt nálam sokkal tapasztaltabbak ebben a témában, ők megmondják mennyire lehet ebből megélni, illetve mennyire éri meg….
Amíg a támogatások nagy része egy szűk körnek van kiírva, addig hiába ugrálsz, ha nincs ismerős esélyed sincs, csak arra, hogy az ötleted lenyúlják.
Három éve van egy tv sorozat ötletem, nem mertem elvinni sehova, mert féltem azt mondják kösz nem, aztán megcsinálják…
Megvárom a válság végét, egy-két év, addigra annyira megtanulók angolul, és el tudom magam, illetve az ötletem adni.
Nemsoká harminc leszek, nem akarok várni 50-60 éves kóromig, míg otthon rendeződnek a dolgok. Ha nem sikerül legalább tudom, hogy megpróbáltam, és nem kell magam kárhoztatni, hogy nem tettem eleget az ügy érdekében, az első követ meg az vesse rám, aki soha nem gondolt arra, mi lenne ha Hollywood-ban melózna, mint forgatókönyv író vagy akárki más.
-
Szerintem külföldön, idegen kulturális közegben és nem a saját nyelveden még nehezebb gyümölcsöző kapcsolatrendszert kiépíteni, mint itthon. Hamburgert sütni és álmokat szövögetni persze bárhol lehet, de a film egy nagyon kicsi torta, és rengetegen szeretnének belőle falatozni Kamcsatkától Timbuktuig. A lehetőségek tényleges próbálkozás nélküli elvetése helyett azért talán érdemes először mégis itthon próbálkozni. A támogatások egyáltalán nem csak egy szűk körnek vannak kiírva, illetve szorgos munkával, kitartással be lehet kerülni abba a bizonyos körbe, és meg lehet találni a megfelelő helyen a megfelelő embereket. Persze drukkolok neked, és kíváncsian várom a fejleményeket!!!
Ja, és egy jó tanács (vagyis nem bántás, mielőtt bárki felhorkanna
)) : de mielőtt egyéb nyelveken próbálkozna írni bárki, előbb igyekezzen megtanulni helyesen írni a sajátján. Elvégre egy forgatókönyvÍRÓI-blog ez -
Jaj, ne már itt is, kérlek ne kezdjétek
Én másképp közelítek a dolgokhoz, alapvetően nem nagyfilmekben, filmiparban gondolkozom. Inkább függetlenfilmben.
Magamat azt hiszem legszivesebben valami dzsungelharcos vagy partizánfilmesként látnám viszont (kvázi független), risz-rosz módon, de megvalósult könyvekkel. Ehhez nem kell 50-60-100 millió egy-egy filmhez, “csak” párszázezer vagy legrosszabb esetben 1-2millió (Sötét oldal című starwars) -
Nekem is volt sok ilyen “szerintem véleményem”, aztán kijöttem, – persze nem hamburgert sütni, és azt látom lehetőség lehetőség hátán, sőt mivel magyar vagyok el is várják, hogy jobban használjam a fejem, mint a többi nemzet.
“A támogatások egyáltalán nem csak egy szűk körnek vannak kiírva, illetve szorgos munkával, kitartással be lehet kerülni abba a bizonyos körbe, és meg lehet találni a megfelelő helyen a megfelelő embereket. ”
Sok embernek írtam, és alig foglalkoztak velem, illetve inkább anyámba küldtek el…nehéz oda bekerülni, nem tudom e téren neked mennyi tapasztalatod van nekem viszont sok.
Persze kisebb sikerek voltak, eljutni egy Hellboy2 forgatásra, vagy Diótörőre, még ha csak statisztaként is, illetve két reklámfilmre a a Filmpartners-szal, illetve néhány reklámfilm vágása, illetve négy megrendezése…de ennyi…ennél tovább nem jutottam, azzal meg sehol sem lehet kezdeni, hogy “figyú van én nekem forgatókönyvem,” és már küldenek is el a picsába…sokáig kell a háttérben mozogni, ahhoz, hogy elő tudj lépni, ha egyáltalán esélyed lesz…
Ahogy itt valaki írta a jövő az internetben és a független filmesekben van . Egyre mennek le az árak kamerák terén, egy film minőséget bizony ennyiből meg lehet valósítani… -
A film minősége szerinted a kamerától függ?:)
-
Akkor most a ‘mit értünk egy film témáján’ problematika megvitatása után térjünk át a ‘mit értünk egy film minőségén’ kérdéskörre! Lehet licitálni!
))) -
a film minőségén Franky a moziban vetíthető 3k-4k változatot érti, ha jól értem. az lesz olcsóbb azzal, h a kamera olcsóbb és azáltal a film elkészítése is. (amúgy szerintem a jövő a video-on-demand, legalábbis a kis-/középköltségű filmeknek, mert a piac bővül a technológia terjedésével). én mondjuk 5-10mill körül lövöm be a padlót, ami kell, h a film komolyabban kinézzen. párszázezerből pár nap forgatás jön ki és max 15-20perc hasznos anyag.
1-2 oldalt hetente lehet írni és vannak fórumok ahol azt meg lehet oldani anélkül, h személyesen kelljen megjelenni (az anonimitás miatt valszeg őszintébb a megítélés). téma lehet sok minden: kapcsolat felbomlás, lottónyeremény, metrólekésés… azt kéne még megadni, milyen műfajban – komédia ne versenyezzen drámával – hány perc legyen és h szinopszis vagy nagyjátékfilm forgkönyv-részlet.
azzal tökéletesen egyetértek, h idegen nyelvet nehéz olyan szinten elsajátítani, hogy valaki az anyanyelvi szkriptírókkal felvegye a versenyt – az angol esetében nem kis nyelvi készséggel rendelkeznek azok, akik már bejutottak hollywood kapuin, mégha néhány elkészült film alapján ellentétes következtetésre is juthatnánk. szinopszis, esetleg treatment az, amit még nem anyanyelvi író “el tud adni” mint profi, piacra vihető anyag (ami ügynök, manager nélkül nem fog menni), és szvsz forgkönyvhöz min 10 évet az országban kell élni.
-
Nem a kamerán múlik, de a nagyban függ egy film jó hangulata, ha profi eszközökkel tudsz dolgozni…persze nem minden a képminőség, de azért nem rossz ha van.
Nem feltétlenül 3-4k, mert akár a miniDV képét, is rávilágítják neked celluloidra, és mehet a moziba, persze nem olcsó, de nem lehetetlen…
Hollywood kapuin meg nem akarok bekerülni, mert már nem sok értelme van. Hisz a mozi teljesen át fog alakulni az IMAX(10-15 éves technika), illetve a legújabb 3d-és vetítések miatt…már most is nagyon-nagy veszélyben vannak a stúdiók, és mindenki a sorozatok felé pártol, hiszen azok lassan már teljesen moziminőségűek, és komplexebb történetet mesélnek el…
Évről-évre egyre kevesebb ember jár moziba, mert már neki elég, a kábelcsatornán nyomot sorozatok(melyek már hd-ben vannak). -
Moziba randi és kimozdulás kedvéért jár az ember
Meg a mozifeelingért, az 5 méteres vászonért.
Filmért már nem. -
Igen sajnos a minősége, illetve színvonala egyre lejjebb csúszik, csak pár film képes valamiféle újat mutatni az amerikaiak közül, míg máshol azért jóval értelmesebb filmeket csinálnak.
Lásd Ázsia… -
Most kaptam híreket, amit hiányoltatok az Analog Artistnál (Robi nélkül immár, biztos nem az igazi) de info:
Forgatókönyvíró workshop – Forgatókönyvírás a gyakorlatban
A tanfolyam 2009. januárjában indul.Mondjuk nekem egy “pelenkázás a gyakorlatban” című tanfolyam lesz az aktuális akkor.
44 hozzászólás
Hozzászólások hírfolyam
Trackback link: http://www.filmiras.hu/2008/10/10/beszelgetes-toth-roberttel/trackback/