október 2008

Jelenleg a október 2008 havi bejegyzéseket böngészed.

Az egyoldalas író

Unalmas közhely, hogy a legnehezebb dolga az írónak van. Ő az, aki kénytelen szembenézni az üres lappal, neki kell legyűrnie a hírhedt üreslap-fóbiát. A filmekben is mindig a blokkolás közhelyével ábrázolják az írót (másként nyilván nem lenne érdekes): ül a papírja fölött, írógépe mögött, vagy csak bámulja bambán a monitort. Ha le is ír néhány sort, azonnal áthúzza, kitörli, aztán csak bámul megint maga elé, átkozza a sorsát, rosszabb filmekben explicite, aztán átkozza magát és végtelen tehetségtelenségét. Ebből a regényből sosem lesz semmi.

Olvasd el a teljes bejegyzést »

A teljes kérdés és válasz itt.

A szerzői jogról szóló törvény az általánosan minden szerző számára biztosított jogokon (névfeltüntetés, mű egységének védelme stb.) túlmenően, nem biztosít külön nevesített jogokat a forgatókönyvírók számára, így a fent említett részvételi jogot sem.

Hogyan írjunk közönségfilmet?Szükség van Magyarországon profi forgatókönyvírókra? Hogyne! Ismerniük kell a forgatókönyvírás fortélyait? Természetesen! Ezen könyv alapján írhatnak kiváló forgatókönyvet? Talán.

Már a cím is felkelti a gyanút – Tóth Róbert állítja, hogy tudja, hogyan kell közönségfilmet írni. Ez viszont tán Los Angeles-ben is túlzó állítás lenne, nemhogy Budapesten. Az alcímre viszont nincs mentség (Bartóktól Bohron át Buddháig). Ugyan az író Bartók-imádata sokszor visszaköszön, az utóbbi két név említése teljesen esetleges, és ezért felesleges.

A szerző próbálkozása nagyívű, megpróbálja 350 oldalon összefoglalni, hogyan is kell megírni egy forgatókönyvet, méghozzá olyat, ami el is adható. Az első fejezetekből kiderül, hogy Tóth vitán felül remekül ismeri a klasszikus hollywoodi forgatókönyvírás menetét. Struktúra, karakterizáció, fordulópontok, történetszálak stb. Világosan, stílusosan, lépésről lépésre. Élesen kirajzolódnak az író preferenciái: igazából csak Amerika érdekli, azon belül is Hollywood. Ezt maga a szerző sem titkolja.

Olvasd el a teljes bejegyzést »

Ki védi a forgatókönyvet?

A filmhu jogi rovatának aktuális kérdése minket is érint.

A szerzői jogi védelem nincs utólagos elismeréshez kötve, azaz egy művet a létrejöttétől fogva megillet, amennyiben egyéni, eredeti jellegű, a szerző neve rajta feltüntetésre került és megfelel a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott egyéb feltételeknek.

A teljes hír itt.

Napvilágra kerültek a Hartley-Merrill International Screenwriting Prize 19. etapjának eredményei – tájékoztatott Zakariás Eszter, a Hartley-Merrill magyarországi képviselője. A fődíjat az olasz Giorgio Fabbri kapta July 1980 című filmtervéért, második helyezett lett a lengyel Michal Rogalski, a dobogó harmadik fokát pedig a magyar színekben induló Hutlassa Tamás–Odze György páros foglalhatta el, Kiküldetés című filmtervüknek köszönhetően.

Időpontváltozás

A szakmai vita új időpontja: 2008. október 29., szerda, 15 óra.

Az egy éve megalakult Magyar Forgatókönyvírók Egyesülete (MFE) a nyár folyamán javaslatcsomagot állított össze a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap forgatókönyv-fejlesztési támogatási szisztémáját illetően.

Olvasd el a teljes bejegyzést »

Tóth Róberttel a napokban megjelent, Hogyan írjunk közönségfilmet című könyve kapcsán beszélgettünk.

Olvasd el a teljes bejegyzést »

A nyáron megalakult Győri Filmalap szinopszis, filmnovella, forgatókönyv pályázatot hirdet dokumentumfilm, kisjátékfilm, animációs és egész estés játékfilm műfajban.

Olvasd el a teljes bejegyzést »

Definiáljuk 11.: Theme

Ha már ennyit emlegettük. Mit értünk egy forgatókönyv témája alatt?

« Korábbi bejegyzések