A Magyar Televíziós- és Filmművészeti Szövetség támogatásával megjelent Tóth Róbert Hogyan írjunk közönségfilmet című könyve.
Magyarországon az utóbbi években óriási igény mutatkozik egy minőségi szakkönyvre, amelyből a forgatókönyvírás, mint modern, egyetemes kommunikációs nyelv alapjai elsajátíthatóak. Mivel az úgynevezett „megélhetési forgatókönyvírás-oktatás” országa lettünk, ahol gombamód szaporodnak a különféle írói tanfolyamok, könyvemmel mindennek valamiféle szakmai gátat is szeretnék szabni.
A kötet gyakorlati ismereteket tartalmazó zsebkönyv. Tárgya nem a filmesztétika, hanem a forgatókönyv létrehozása. Az olvasót a filmötlet kipattanásától a forgatókönyv rendezői kézbe kerüléséig vezetem, és mindezt közismert filmpéldákon keresztül mutatom be.
Hogy a magyar filmek európai forgalmazhatósága javuljon, ahhoz a speciális magyar tartalmat nemzetközi történetmesélési formába kell öntenünk, ahogy ezt a zenében Bartók Béla is tette.
Könyvem tanulmányok gyűjteménye. Leginkább Balázs Béla A látható ember című könyvéhez hasonlítható, így a forgatókönyvírás bonyolult szakmája tematikusan felosztott részekként mindenki számára könnyen elsajátítható. Nemcsak tankönyvként, de a filmek világa és a filmtörténet iránt érdeklődő olvasók számára is haszonnal forgatható, illetve az alkotómunka általános lélektani vonatkozásairól is több érdekességgel szolgál, a klasszikus zenétől a kvantumfizikán át a zen buddhizmusig. A dramaturgiai fejezetek bármilyen műfajú írást tanulók számára jól hasznosítható alapvetések.
A könyv a kiadó honlapján rendelhető meg.
-
…
Ha a történet “speciálisan magyar” akkor hiába van nemzetközi történetmesélési formában…
..csak szólok előre..nem rég írtam ide erről … Ha univerzális történetet akar valaki írni akkor nem túl sok lehetőség van… (szerelem, halál, háború, pénz)
Nem akarok okoskodni(de azt csinálom:))) de pl. Elbert János (jól írom…?) története nem fog “nagyot ütni” külföldön )hiába nyerte meg a “Hartley-Merrill”-t… Az emberek mielőtt megnéznének egy ilyen filmet külföldön előtte egy hétig kutatnák hogy “who the fuck is Elbert János” …???
Ugyan kérem..! -
Igazad van screen…
-
screen: Jól is néznénk ki, ha csak olyan dolgokról lehetne filmet csinálni, amit az emberek ismernek. Te talán tudtad, ki az a Schindler, mielőtt láttad a Spielberg-filmet? Pontosan ismerted a Stasi módszereit, mielőtt láttad A mások életét? A jó film éppen attól jó, hogy megfelelő arányban ötvözi az ismertet és az ismeretlent.
A speciális vs. univerzális történetet illetően pedig… Nos, A mások élete szerintem remek példa arra, hogyan lehet egy speciálisan német tartalmat nemzetközi történetmesélési formába önteni. A szerző valószínűleg ebben a szintézisben látja a helyes, a szerzői- és közönségfilmes megosztottságból kivezető utat.
-
screen, a te könyved mikor jelenik meg?:) (csak viccelek, ill. bocs, ha már megjelent;))
-
András én előtte is tudtam ki Schindler, a filmet még nem sikerült megnéznem valszeg nem is fogom, mert már rosszul vagyok ettől mennyire bántották a zsidókat, minden évben készül erről két új film…ráadásul anniyra el van túlozva, hogy már fáj, hisz már lecserélték a 6 milliós táblát is egymillióra…amennyire el voltak túlozva ezek a számok, annyira vannak is kábé a filmek.
Sajnálatra mindig lehet építeni bármelyik országban, a kém történetek, pedig a James Bond óta menő témák…
Szóval e kettővel nem nagyon lehet mellé lőni, főleg ha még a rendező is jó… -
Vannak szintek… A II világháború az a szint pl. ami nem csak két ország belügye volt (ha jól tudom..) ezért aztán az érdeklődés is…. stb..
az 56′-os forradalom már egy kicsit “húzósabb” sztori egy átlag angolnak(amerikainak stb..) … még ha nekünk ez nem is esik jól…
de a legnagyobb baj az, hogy 20-30 éve még nagyot szólhatott a “Megáll az idő” külföldön is…!!! Csak azóta a világ “mozikultúrája” oda jutott ahova….
A mozi halott!
Vannak filmek dvd-n meg tv-ben… de az olyan mintha a színházban az előadás közben folyamatosan ki-be lehetne járkálni a büfébe, wc-be, lehetne a nézőtéren beszélgetni… stb stb…ÉRTITEK(érzitek) A KÜLÖNBSÉGET…?????
Remélem egy páran még igen… ((: -
Franky25: Szerintem ne mi, és ne innen próbáljuk eldönteni, mi túlzás a holokauszttal kapcsolatban, és mi nem. Hozzászólásod másik felét meg nem is értem. Szerinted vannak olyan alaptémák, amikből egyértelműen sikerfilm lesz? Ezek szerint egy jó kém- vagy holokausztmozit megírni nem is kunszt?
-
Gratulálok Tóth Róbertnek a könyvéhez! Jó szándékú, jó szellemű, sok megfontolásra érdemes gondolatot tartalmaz. Mindenkinek ajánlom figyelmébe, de legfőképpen az élvonalban lévő szakmának.Egészítsék ki, vagy cáfolják meg, ha tudják, mivel nagy szükség lenne még több ilyen munkára. (Csak egy név cseng rosszul a könyben, a Schilling Zoltáné. )
-
Nem emlékszem kémfilmre ami nagyon bukós lett volna, sem ilyen holokausztos mozira…te igen?
Nem döntöm el, csak elmondom a véleményem, azok fényében amiket olvastam, és meglepődnél mennyi félrevezetés van bizonyos dolgokban, de ezt tényleg ne itt beszéljük meg…
Sőt a legtöbb világháborús film is sikeres…
Nem nagy kunszt, hiszen nem is tudom itt ki mondta, valakitől idézve, a téma választás eldönt mindent… -
nem igaz, h a témaválasztás dönt el mindent… ott van még az, aki a pénzt adja rá, a producer…
-
http://www.imdb.com/keyword/espionage
van ott vagy 500 kémfilm. csak nem azt mondod, hogy mind sikeres volt?
-
franky, sztem írj egy kémfilmet és egy holokausztfilmet, ha mindkettő sikeres lesz, az ékesen bizonyítja az elméleted
-
A témaválasztás befolyásolja ugyan a forgatókönyvet (a zsáner miatt), de nem mentesít a magas színvonalú kidolgozás kötelezettsége alól. A világháborús meg a kémfilmek meg elég sokba kerülnek ahhoz, hogy Mo-on egyelőre ne foglalkozzunk vele.
-
Franky25: Nyilván nem emlékszel elhasalt kémfilmre, mert az már el sem jutott hozzád. Gondolod, hallottál volna A mások életéről, ha nem lett volna siker? Rosszabb esetben át sem jutott volna a határon, jobb esetben megvehetted volna háromszáz forintért a teszkóban. (Adaléknak ott a dibdab által linkelt lista, köszi érte.) Légy hálás a forgalmazóknak, hogy előzsűriznek helyetted!
Azzal meg – a változatosság kedvéért – megint nem értek egyet, hogy a témaválasztás eldönt mindent. Szerintem annak van legkevesebb köze egy film sikeréhez. Bármikor, bármiből lehet jó és rossz forgatókönyvet is írni, ha nem így lenne, a zsánerfilm már rég kimúlt volna, és James Bond tananyag lenne az iskolában.
-
ez így nem teljesen igaz. pl. az olyan fajta kémfilmek, mint amiket Michael Caine forgatott a 70-es években, kijönnek egy közepes költségvetésből. ugyanakkor egy Goldfinger tényleg nem.
-
természetesen a “túl sokba kerül” hsz-re válaszoltam
-
Nem írok kémfilmet, mert nem az én műfajom, de itt van egy gyors példa a kémfilmre:http://aeonflux.freeblog.hu/tags/box_office/
Az első volt amit találtam, így frissek közül…Amúgy a témaválasztást nem én mondtam, hanem olyan ember aki már bizonyított, ő valószínűleg jóval többet lát ebből, mint mi, és igaza van.
A téma dönt el mindent…András kis történelem lecke, James Bond először regényként bizonyított 21 könyv formájában Ian Fleming keze által, később lett volna belőle film, mint ahogy a Bourne sorozatból is…
Ezekre az emberek nem azért ülnek be, mert valami elgondolkodtató dolgot akarnak látni, hanem akciót, autót, új technikai vívmányokat, eszméletlen kaszkadőr trükköket, szép nőket, és valami titkot, amit a főhős felfedd a gonosszal szemben… -
Ez közönségfilm téma “nagyrészt”…
-
1. Téma mindenekfelett: pl. vegyünk egy férfi történetét, aki megmagyarázhatatlan, paranormális jeelenségek ügyében nyomoz.- ’72 egyik gyenge sorozata volt- http://www.imdb.com/title/tt0067490/ – az, hogy X-akták néven siker lett 20 évvel később, biztos a véletlen műve
2. Chubby Broccoli évekig küzdött Fleminggel a megfilmesítésért. Mikor egy regény megjelenése után összeültek, mindig eredménytelenül- a felgyűlt ötletekből Fleming írt egy- egy újabb regényt. A filmek és a regények kölcsönösen hatottak egymásra.
3. A Bourne- könyveket próbálja meg valaki adaptálni a saját közegükben.
-
franky, nem kötözködésként, de van olyan ember is, aki már bizonyított, és azt mondja, h nem csak a téma számít. nem kell mindent kritika nélkül elhinni. ok, h te így látod, én meg máshogy (a “te” híres embered is így, az “enyém” is máshogy), de az vicces, h úgy beszélsz a dologról, mint arról, h az ég kék. kritika, szkepszis, ez viszi előre a világot;)
-
Csak a téma számítana? Akkor mindegy volna, hogy Pasolini Máté evangéliumát, a Ben-Hurt vagy éppen a Brian életét nézem-e? Végülis a maga nemében mindhárom sikeres film. Tematikusan pedig a már emlegetett Megáll az idő akár az Amerikai pitével is egy lapon tárgyalható volna, pedig bizonyára nem éppen ugyanazon befogadói rétegre építettek az alkotók…
-
Téma=közönség, akinek a film szól.
Ben Hur szandálos film,
Brian élete vígjáték, mely ezeket a filmeket parodizálja ki a kettő nem ugyanaz, ha neked igen… -
Márpedig éppen nem:
Téma=amiről a film szól (Mondjuk Jézus élete)
A téma kidolgozásának módja=közönség, akinek a film szól
… és itt bezárul a hermeneutikai kör. -
Azért parttalan ez a vita mert a közönség- mind egy film befogadója- igen heterogén összetételű…ÉS EZ NEM FOG VÁLTOZNI SOHA!!!
Csak magamból indulok ki… Miért van az hogy néztem egy filmet, és lekötötte a figyelmemet (kvázi szórakoztam rajta) de pár nappal később el is felejtettem belőle szinte mindent..
..és miért van az hogy bizonyos filmek egy-egy jelenetei gondolatai pedig több évig (évtizedig) bennem maradnak… Miért…?
Csak egy példa (nem feltétlen az egész film miatt, de éppen lehetne..):
“Nem a munkád vagy, és nem is a bankbetéted….
…”Ki tudja folytatni…?
(Forrás: David Fincher: Harcosok klubbja)
-
“..és miért van az hogy bizonyos filmek egy-egy jelenetei gondolatai pedig több évig (évtizedig) bennem maradnak… Miért…?”
Mert a Harcosok Klubja ugyan görbetükör, de sokkalta életszerűbb, mint pl. egy Jumanji. Éled az életed és állandóan a filmre asszociálsz. Én Szegeden taxiba pattanva megkérdeztem a sofőrtöl (kicsit ittasan), hogy “mondja…tudja mit csinál egy 44es magnum egy nő p.csájával?” Sajnos nem értette:) Remélem itt sokaknak beugrik, mert alapmű.
-
Amaranta: Igaz, mindhárom Jézus parafrázis, de a miről szól kérdésre adott válasz az nem éppen a téma, hanem a történet. A téma a tartalom, a közvetített üzenet.
Theme — [Dramatica term] — An argument about the relative worth of different value standards as they are compared in all appropriate contexts — Theme is developed by creating varying perspectives within a story on an issue which is central to the story. Presenting these perspectives in such a way that the most appropriate one, according to the author, moves to the forefront conveys theme to an audience. Theme occurs in both progressive and static elements of a story’s structure and is a consideration in all four stages of communication (Storyforming, Storytelling, Storyweaving, and Reception).
-
screen: Mert vmelyik üzenet maradandóbb.
-
Előre is elnézést, hogy nem a témában írok. Szeretném megvenni ezt a könyvet. Hol tudok hozzájutni és milyen áron?
A választ előre is köszönöm
-
Maci: mtfsze.hu
-
David Fincher: Harcosok klubbja (1999)
“Nem a munkád vagy, és nem is a bankbetéted.
Nem a kocsid, és nem is a tárcád tartalma.
Nem egy menő ruha vagy…
Egy bohóckodó ganajkupac vagy a világban…”(Tyler Durden – Brad Pitt)
)
31 hozzászólás
Hozzászólások hírfolyam
Trackback link: http://www.filmiras.hu/2008/09/26/megjelent-a-hogyan-irjunk-kozonsegfilmet/trackback/