Definiáljuk 10.: Beat

ha a filmnél maradunk (márpedig itt vagyunk..)

Így van. “Viselkedés változás”

Kicsit részletesebben. Egy karakter valamilyen történés hatásásra “nem várt” módon cselekszik. Ez lehet akár egy félrenyelt ital, egy hirtelen abbamardó nevetés stb…
De nem csak történések válthatják ezt ki, hanem egy párbeszédben a másik fél mondatai is… Kicsit “tudományosan”: Két karakter párbeszédjében megváltoznak az alá, és fölérendeltségi viszonyok… (tehát az egyik karakter olyan információt mond a másiknak, amitől az vagy “védekezni kényszerül”, vagy épp ellenkezőleg…

ezek alapján lehet-e ez apró fordulat? izgalmas esemény?

“Filmben: Karakterek viselkedés változása.”
Az nem a “change”?

Ja értem, immár.

Szintén egy tökéletes példa volt:P

Estevez:

A change a karakternek jobbára az egész sztorit átívelő jellemváltozása – ezért jár az oscar…

A beat-tel viszont én kicsit bajban vagyok – nehéz definiálni, de talán közelítek hozzá, ha úgy jellemzem, mint egy ‘kattanás’ a cselekményben vagy a párbeszédben a jeleneten belül, amely változást okoz a karakterben, vagy a történetvezetésben.
A lényeg, hogy a beat-ek ‘kattanásai’, azaz a váltások eredője a meghatározott végkifejletre mutassanak.

Ez így pont elég általános a kezelhetetlenséghez.

És ahogyan elkezded enni az uborkásszendvicset…

inciting incident – beleharapsz az aprólékos munkával előgyártott uzsonnába, de észreveszed, hogy félrecsúszott az uborka

plot point I. – határozott mozdulattal lenyalod a kencét és megbillented a szendvicset

midpoint – a szendvics feléhez értél

plot point II. – elfogyott az uborka, meg a kence a kenyér közül

… végül a twist, mikor kiderül, hogy romlott volt a felvágott…

Az akció legkisebb egysége, amely egy információt tartalmaz.

Majd írok neked egyet, Estevez.

A fenti definiálgatás kapcsán elkezdtem keresgélni a filmekben a jelenetekben a beat-et, és azt hiszem, megismerem, ha látok egyet.

De azt hiszem, hogy egy korábbi itteni anyagban, a Fargo elemzésben volt ilyesmiről szó. Talán a jelenetek felbontásánál mesél róla Mr. Rizzo.

A changehez: a karakter fejlődik és a climaxnál, a tetőponton megy végbe a nagy változás. Oscar viszont nem csak ezért járhat, hiszen pl. vannak Shakespeare drámák change nélkül. A nagy formátumú karakter ilyenkor change nélkül végigküzdi a történetet. Change ilyen esetben tehát nincs, de a beatek ugyanúgy ott vannak.

Ha feltesszük, hogy a subtext mindig folyamatosan jelen van, akkor frankón lehet így. (Csak egy szappanoperában gyakran azt játszák, hogy nem játszanak..)
Én inkább úgy tekintem ezt, hogy a karakter végig maszkokat visel. Aktuális maszkjának rezdülései, avagy egy másik maszkjának előtérbe csusszanása jelenti a beateket.

Egyszerre több maszkot visel a karakter, és abból mindig az egyik domináns, egy van előtérben. Szituációtól függően hol ez, hol az. Pl. az első fordulópont – ahonnan indul lényegileg a történet – ebből a szempontból úgy néz ki, hogy egyszerűen csak felveszi az utazó jelmezét a karakter. Egy-egy jelentősebb maszk felvétele tehát kijelöli a fordulópontokat. A fejlődés is új maszk felvétele, ill. a már nem érvényes eldobása. Olyan is lehetséges, – ez is egyfajta fordulópont -, hogy a karakterek, vagyis a szereplők mintegy egymással cserélnek maszkot. Ilyenre példa a Lost Highway és hasonlók…

Igen, ez a glosszáriumba való.

(Váratlan) fordulat, ami meghatározza, vagy megváltoztatja a cselekmény vagy a dialógus menetét.

Kétféle beat fogalom használatos.
Az egyik a mini beat, a forgatókönyv legkisebb egysége, amely drámai ESEMÉNYNEK minősül.
A másik a story beat, mely értelemszerűen a történet valamely fontos momentumára utal. Ezek sorozata a cselekmény gyorsaságát szabja meg.

Példák.
Mini beat:
http://dannystack.blogspot.com/2005/12/beat-sheets.html
Az Apocalypto című film story beatekre osztása:
http://www.storylink.com/discussiontopic?discussion_topic_id=47

Úgy tűnik a beat a filmírás műfajának egyik legmegfoghatatlanabb… hm… akármije… azaz… beat-je.

Azt hiszem, a hárommal ezelőtti hozzászólásomban sikerült tényleg egy kicsit zavarnom a képet, mert újra átfutva úgy tűnik, a csóka kizárólag a párbeszédes drámai változásra javasolta a mini beat elnevezést: “It’s important to note that a ‘beat’ is not an exchange of dialogue. They’re mini-beats if you like, to help progress to the proper beat.” Vagyis az ő elnevezésével nincs teljesen összhangban az általam javasolt. (Azt nem tudom, mért jó neki elkülöníteni a dialógot, mintha az csak valami járulék lenne. Nincs olyan, hogy csak dialógváltozás. Beat changenél vagy szövegelnek is valamit, vagy nem.)
Maradjunk annyiban, hogy a kicsi beat az a beat, és a nagy az a story beat. Az utóbbit dramatizálással le tudod lebontani az előbbiekre.
És vice versa, a beat a dramatizálás azon eleme, amelyből épül a jelenet, no meg a film. Hogy mennyire aprólékosan építkezel, az a te dolgod.
A lényeg a “progress”, hogy a beatben van kiváltó esemény(sor), és arra történő reagálás, mint beat change. Azután jön a következő beat, tehát valahogy így:

Beat 1: P sietősen-rohanva kávét vételez a pultnál (kiváltó esemény), de ahogyan megfordul nekiütközik a csoszogó idős hölgynek és ráönti (beat change) a kávét.
Beat 2: A bosszús idős hölgy megvetően bánik P-vel (kiváltó esemény), az esernyőjével ütlegeli. A támadás ellenére P jóindulatú és higgadt (beat change) marad.
Beat 3: S figyelemmel kíséri a történteket, és ámul-bámul P higgadtságán, és ahogy P újra pályára állítja az öreg hölgyet, találkozik a pillantásuk (kiváltó esemény), a szívük repes belé stb. P orra esik a kiömlött kávéban.

Innen is látszik, a beatek “drámai” események, melyekben P szerepeket cserél: B1 – P bénul; B2 – P higgadt; B3 – P ismét bénul.
Story beatezésnél ezekből ragadod ki a cselekmény szempontjából lényeges elemet: P bénázik a kávéval és lángra lobban a szerelem. (De szerintem nem nagyon érdemes külön story beatezni.)

Mi a helyzet a narrative beat-el?

de mi az a narrative beat és mi a dramatic beat

Lehet tudni, mit kifogásoltak a megfogalmazott definícióban?

Addig is egy próbálkozás:
“Egy jelenet cselekményének menetét alakító legkisebb drámai egység.”

A beats az akció-reakció mentén bemutatott viselkedésbeli változásokat mutatja meg.

Ezek súlyozott pillanatok, amik egymásutánisága progresszív módon teszik lehetővé, hogy a jeleneten belül bekövetkezhessenek a változások, amik a fordulatot készítik elő, és teszik indokolttá, …. (érthetővé stb).

Amúgy mellékesen jó lenne tisztázni, mi a Jelenet. Mert valóban, McKee szerint egy fordulat köré épül, de mondjuk egy rendezőnek valószínűleg más lenne a véleménye. (Én is a mise en scene-re szavazok.)

…. hát ez az..:))

a versíráshoz nektek is megvan minden feltétel(mint pl.József A.-nak) betűk, szavak, kéz, ceruza, papír..
Miért nem írtok olyan verset mint Ő…??
)

A beat-et én még csak forgatókönyvvel kapcsolatban hallottam definiálni. Szerintem az, hogy mit látsz egy filmen, és az mit jelent, az nem beat. Ez esztétikai kategória. Én úgy definiálnám, hogy minden narratív információ, ami (drámai) változást eredményez, és amely a “nagy” fordulópontokig elvezeti a cselekményt az beat. McKee erre hoz egy nagyon jó példát még a könyve elején, hogy szakít egy pár 6 beatben: a jelenet elején reggel felkelnek , a végére már szakítanak is. Minden, ami azt segíti, hogy egyik állapotból eljussanak a szereplők a másikba, az mind beat. Ami nem, az meg nem.