Definiáljuk 8.: Expozíció

Nekem tetszik.

Rendes, szótári

akkor, ha korábbi vagy későbbi jelenetre utal, s annak értelmezésére fényt derít. mondjuk a nyomelemzők találtak egy rongyszálat a késen, amivel az áldozatot ledöfték és egyezést mutatnak ki a gyanúsított kedvenc márkájú ingével, amit hord. ez még mindig közvetett bizonyíték. de mint expozíció szolgálhat a karakter jellemének árulkodó vonására utalásként: rendmánia, márkahűség, vagy bármi más, aszerint, hogy a történetbe hogyan illeszkedik ez a részlet.
a legegyszerűbb véreskés-letörlés expozíció: van pár áldozat, a nyomozás felderíti az elkövetési módszer hasonlóságát az esetekben (pl bizonyos fajtájú kés használata) és sikerül egy ipari kamera felvételen elkapni vagy szemtanú van, stb. ettől a ponttól nem kétséges a gyilkos (vagy gyanúsított) kiléte.

expozíció mondjuk az, amikor Die Hard-ban Nakatomi toronyházban találkozik Gruber és McClane, a zsarun nincs cipő és a terroristát látszólag túszként kezeli, rákérdez a nevére, végül fegyvert ad neki, de az nincs megtöltve – itt tudja meg McClane, h aláaknázták az épület tetejét, ami a helikopter érkezésekor ad egy lökést az akciónak, Gruber meg az üvegfalú irodateremben használja ki, hogy a zsaru mezítláb menekül.

(

Egy kis vázlat az expozíció-payoff alakzat variációiról.

EXPOZÍCIÓ: Feldobott labda későbbi drámai lecsapással: PAYOFF.

A Dobás:
a) láthatatlan (a payoff exponálja)
b) hangsúlytalan (a payoff tölti meg drámaisággal)
c) hangsúlyos (exponálja a payoffot)

A Labda az expozícióban:
a) fennmarad (suspense)
b) lehull (előrevetítés)
c) lecsapódik (megalapozás)

A labda a Payoffban:
a) pattogtatott (beatline)
b) levágódó (fordulat)
c) lecsapott (klasszikus payoff)

PÉLDÁK, a Fight Clubból.

D/a: A be-bevillanó Tyler-kép extrém, de tökéletes példa: általában csak második nézésre vesszük észre – tehát csak a payoff ismeretében.
D/b: Rengeteg hangsúlytalan információ az első felvonásban. – Várjuk, hogy milyen jelentősége lesz majd ennek a sok száraz ténynek.
D/c: Marla telefonszáma. – Észrevennénk, ha nem kerülne elő.

L/a: A legelső képek, azaz a keret. Végig ott lebeg a levegőben, átível az egész történeten. – A drámai helyzet nem sül ki.
L/b: Alvászavar. Ez indítja be a történetet, mégis Marla és Tyler felbukkanásával elsikkad ez az egyszemélyes konfliktus, aztán mégis a nagy-nagy payoffban alapvető szerepe lesz. – Drámaiság nélkül sül ki egy drámai helyzet.
L/c: Konfliktus Marlával. – A konfliktus konkrét feszültsége kisebb drámai helyzetben kisül, amikor az egyik csoportterápián kiborul a bili. Gyorsan elrendezik a dolgot, de a leütött labda persze annál magasabbra pattan… Általában az egész történeten végighúzódó drámai szálak expozíciója ilyen.

P/a: Konfliktus Marlával. – Persze minden expozíció többször felbukkan, de itt a beatline minden beatje payoff, nemcsak az expozíció megerősítése. Ennek a labdának inkább ritmusa van, semmint íve. Az ilyen konfliktusok “lejátszódnak”, nincsenek egy payoffra kihegyezve.
P/b: Alvászavar, skizofrénia – Hoppá. Persze végig ott jött az a labda, de a fene se nézett arra. Váratlan, kihegyezett payoff.
P/c: Keretszituáció. – Az egész film a végső szituáció látható előkészítése, végig figyelemmel kísérhettük a levegőben a labdát, hogy végül egy tökéletes lecsapást láthassunk. Klasszikusan kihegyezett payoff.

Bevett KOMBIK:
Dc/La/Pb: Puska a falon.
Db/La/Pa: Téves gyanú.
Da/Pb: Shocker
…

)

És tényleg van aki így ír forgatókönyvet? Hogy közben ezen rágódik?
Feldobás, ledobás?

Vagy inkább… zérodraft, aztán: hogyan is lehetne kicsit tuningolni rajta.

Akkor viszont össze lehetne állítani forgatókönyvírás elméleti vizsgát. Mondjuk nem lenne jó semmire.

Komolyan úgy gondolom, hogy leginkább a gyerekkori játékokhoz hasonlítható ez az egész ‘hogyan írjunk’-osdi, csak persze felnőtt szinten. (És a játékokból természetesen nincs elméleti vizsga. Csak ha felnősz, rutinosabban tudsz majd ölni-ölelni-blablabla.)