Hogyan írjunk közönségfilmet – VIII. rész – A közönségfilmek legalapvetőbb jellemzői (1. rész)

A film piaca világméretű, globális piac, ahol csak az a könyv érdekes, ami nemzetközi siker elérésére képes, ezért kell a forgatókönyvírás nyelvét nemzetközi szinten beszélni. És ezt a nyelvet, ha elfogadjuk, ha nem, Amerika teremtette meg.

A közönségfilmek legalapvetőbb jellemzői

Sztori kontra sztár

Nem a sztár adja el a filmet, igaz, sokat segíthet benne. Hollywood egén igencsak kevés az álló-, annál több a hullócsillag.

Ritka manapság az olyan sztár, mint Harrison Ford, akit a Csillagok háborúja utáni páratlan sikerszériája miatt Hollywood állócsillagának neveznek. A kilencvenes évek közepén a 10 legtöbb bevételt hozó filmből 7-ben főszereplő volt, ezek a Csillagok háborúja-trilógia, az Indiana Jones-trilógia és a Férfias játékok. Ekkor az Amerikai Producerek Szövetsége az Évszázad Színészének választotta. Nem sokkal ezután minden idők legnagyobb filmsztárjának is kikiáltották. Mellesleg Guinness-rekorder, ő a világ leggazdagabb színésze. (Ehhez mérten a legdrágább hollywoodi válás is az ő nevéhez köthető.) A mai napig 6 milliárd dollárt hoztak a filmjei, és csak egy ember van a világon, aki megelőzi ebben: Tom Hanks. De vajon akkor is megelőzné, ha Ford évente egynél több filmet is elvállalna, azokról az álomfőszerepekről nem is beszélve, amelyeket pályafutása során visszautasított.

Ilyen karrier hallatán mit kezdjünk Az ördög maga, a Zuhanás, az Atomcsapda és a Hollywoodi őrjárat című filmjeinek bukásával? A sztori adja el a filmet. És a sztori csinálja a sztárokat is.

Nézzük meg, mintegy összefoglalásként, hogy melyek azok a legfontosabb jellemzői egy filmnek, amelyek biztosíthatják, hogy a nézők elégedetten távozzanak a moziból.

Az elragadó hős

A legsikeresebb filmek hőse gyakran sármőr vagy kalandor.

A hős egy szeretni való huncut gazfickó, megnyerő, elbűvölő szélhámos, aki határtalan önbizalommal, magabiztossággal és lehengerlő beszédstílussal rendelkezik. Aki néha csal, és hazudik egy kicsit, hogy győzzön a rosszfiúk elleni harcban, de ezt pozitív értékek szolgálatában teszi, és akármilyen bajba is kerül, képes hidegfejjel, teljes önkontrollt gyakorolva kimászni belőle. Mindezek a tulajdonságai olyan emberré teszik, aki képes rá, hogy bármilyen negatív értékkel, rendszerrel szembeszálljon, és maga alá gyűrje azt, miközben mindezt elragadó módon és humorral teszi. Ez a hős sem hibátlan (leggyakoribb hibája az elkötelezettségtől való félelem, a hazudozás, és hogy másokat saját céljai elérésére használ), de ezeket könnyen elnézzük neki, mert olyan vicces.

Az ilyen hős célja elérésére trükkös terveket kovácsol, ami már eleve a komikum talaja. Ez a közönség kedvence, hisz imádott karakterük kedvére parádézhat, és mivel a terv részei természetesen titkosak, a meglepő fordulatokban sincs hiány.

Bill Murray, Eddie Murphy és Will Smith szinte mindig ilyen karaktert játszik, és Harrison Ford legemlékezetesebb szerepei is ide tartoznak (Indiana Jones, Han Solo).

A vágyva vágyott cél

A hős célja mindig személyes, valami olyan, amit nagyon akar, és ez a cél mindennél erősebb kézzel képes vezetni a történetet.

A sikerfilmek már a történet elején előrevetítik a film befejezését, azaz a legtöbb közönségfilm: céltörténet. Ez az előrevetítés maga a filmígéret, a filmélmény ígérete, és annak beteljesítése a film végén. Az életben sem fair, ha egy ügylet elején nem tudjuk, hogy hová futhat ki a dolog vége.

A legtöbb sikerfilmben a főhős eléri a számára olyan fontos célt. És a sikerfilmek ennek a célnak az elérési lehetőségét már a film elején felvillantják.

A filmígéretnek vagy tölcsér-effektusnak nevezett fogás a nézőnek olyan érzést biztosít, hogy a hőse eltéríthetetlenül halad a végzete felé, ami nagymértékben segít egyenesben tartani a történetet, ami akár az átlagosnál több helyszínen is játszódhat, de ez a néző haladásának sebesség-érzetét nem befolyásolja.

Ez a hatás különösen a vígjátékoknál fontos, ahol feltétlenül szükséges egy olyan szál, amire a poénok felfűzhetőek, ami irányban tartja a történetet. Ugyanis a vígjáték az egyetlen, ahol lehetnek olyan jelenet-sorok, amelyek nagyon szórakoztatóak, de nem gördítik előre a történetet. Viszont ha a film vége a néző szeme előtt lebeg, akkor nyugodtan hátradőlhet, és élvezheti az előadást, anélkül, hogy a történet megtorpanása miatt idegeskedne.

Az E.T. – A földönkívüli című film első jelenetében E.T. lemarad az űrhajójáról. Ennek megfelelően E.T. célja, hogy hazajusson. És a film utolsó jelenetében a célja beteljesedik: az űrhajója már vele indul hazafelé.

Pozitív cél, pozitív érték

A sikerfilmekben a hős célja olyan pozitív cél, ami erkölcsileg egy pozitív érték felé mutat.

A néző ennek a célnak az elérését várja a film alatt. Azt akarja, hogy a hőse sikert érjen el, és hogy ez a cél olyan legyen, amiért valóban érdemes harcolni. Minél értékesebb, pozitívabb a cél, annál nagyobb sikert érhet el a film hőse, és annál sikeresebb lehet a film is a mozikban.

Az elveszett frigyláda fosztogatóiban ez a cél a frigyláda megtalálása, mielőtt a nácik a segítségével a világ uraivá válnak.

A dilemma

A sikerfilmek a hőst már a film elején lehetetlen választás, válaszút elé állítják.

A válaszút nem az akadályokra, hanem a hős céljaira értendő. Igazi választás, dilemma elé akkor kerül a hős, ha két jó dolog közül kell választania – vajon melyik a jobb –, vagy két rossz közül – vajon melyik a kisebb rossz. Nyilvánvaló, hogy egy jó és egy rossz dolog között valódi választási lehetőség nem létezik. Egyébként csak ott lehet célról és akaratról beszélni (ami akadályokba fog ütközni), ahol van választási lehetőség, azaz dilemma.

A válaszút létrehozásához a hősnek két, egymással össze nem férő céllal kell rendelkeznie. Ha az egyiket választja, elveszíti a másikat, ha a másikat, az elsőt veszíti el. Természetesen egy karaktertörténetben a goal és a need összeférhetetlensége is ugyanezen az elven működik.

A válaszút eszközével a főhőst különlegesen nagy nyomás alá lehet helyezni.

Az elveszett frigyláda fosztogatóiban Indiana Jonesnak úgy kell kiásnia a frigyládát a nácik orra előtt, hogy ne vegyék észre. Egy másik lehetetlen választás, hogy Indiana Jones szétlője-e a nácik kezére került frigyládát, az emberiség legnagyobb misztikumát. De talán a legtökéletesebb példa a Mátrix: Újratöltve című filmben az építészes jelenet, ahol két ajtó, azaz két sors közül kell választania Neonak. Ahogy a jósnők szokták mondani: két út áll előtted, egyik sem jó út, de mégis el kell indulnod az egyiken.

Folyamatos nyomás, azután feloldás

A sikerfilmek legtöbbje a főhőst a film elején azonnal veszélybe sodorja, és a történet ideje alatt végig ebben az egyre fokozódó, leggyakrabban életveszélyes szituációban tartja.

A sikerfilmek erősen támaszkodnak a félelem és a suspense használatára. Amint a nézőt a főhős bőrébe bújtatták, veszélybe sodorják, és úgy odaszegezik a székéhez, hogy csak a film végén engedik felállni belőle. Ha röviden kellene jellemezni, hogy egy jó film hogyan működik, az így hangzana: tartsd folyamatos, és egyre növekvő nyomás alatt a hőst.

A sikerfilmek általában happy end-del végződnek. Nem meglepő, hogy a néző szeret jó érzéssel felállni a székéből a filmben átélt oly sok megpróbáltatás után.

Egyszer volt egy – boldogan élnek

A sikerfilmekben a főhős egy valódi közösség tagja, vagy egy közösség tagjává válik.

A mai nagyvárosi világban a meghitt közösségek után már csak vágyakozni tudunk, miközben munka után a TV előtt gubbasztunk. Ezt az utópisztikus vágyunkat a film maradéktalanul beteljesíti. Manapság ilyen utópisztikus elképzelésnek tekinthető a szerelem is, ezért a romantikus filmeket egyszerűen imádják a nézők.

Az E.T. – A földönkívüli című filmben az árva űrlény emberek között lel új családot magának, a Csillagok háborúja főszereplői a film végére egy igazi nagy családot alkotnak, míg a Jurassic Park gyermekgyűlölő főhőse egészen megbarátkozik a gyerekvállalás gondolatával, hiszen neki kellett megvédenie a gyerekeket a rájuk leselkedő őslények elől.

A tét: a csillagos ég

A sikerfilmekben a történet tétje sok ember, vagy akár az egész világ sorsa.

A film tétje és a főhős célja szorosan összetartozik. Alapszabály: minél magasabb a tét, annál nagyobb a siker lehetősége.

A Csillagok háborújában a Köztársaság visszaállítása és a hercegnő élete a tét. A Jurassic Parkban a szereplők élete, Az oroszlánkirályban a királyság jövője, Az elveszett frigyláda fosztogatóiban a nácik világuralomra jutása.

A filmbeli világ

A sikerfilmek egy átlagos emberrel kezdődnek, aki aztán különleges és fantasztikus szituációkba, egy egészen más világba csöppen.

Ez a stratégia remekül illik a mozifilm sajátságaihoz. Először bemutat egy hétköznapi hőst a közönségnek, „egyet közülük”, ezzel erős kötést alakít ki a néző és a film hőse között, majd egy hirtelen mozdulattal a hőst – és vele együtt a nézőt – egy új, elképesztően izgalmas helyre, különleges körülmények és fantasztikus élmények közé taszítja. Egy ilyen világnak a megteremtésében a film felülmúlhatatlan médium.

A Jurassic Park paleontológusa egyszer csak igazi dinoszauruszok között találja magát, és folyamatosan menekülnie kell az állatok elől, hogy életben maradhasson. Míg Forrest Gump fantasztikus utazásai során végigéli az amerikai történelem számos jelentős eseményét.

A mozi vonzereje

A sikerfilmek kiaknázzák a film különleges varázsában rejlő lehetőségeket.

Hogy a nézőket moziba lehessen csábítani, ahhoz valami olyat kell nekik adni, amit sehol máshol, még a TV-ben sem kaphatnak meg, ilyen például a felfokozott akció, a látvány, a sebesség, a méret, a bensőségesség és a fantázia életre keltett világa. A film „nagy”, nem olyan „kicsi”, mint a TV, olyasvalami, ami értelmet ad annak, hogy az ember kilépjen a nappalijából: eseményszámba menő, látványos és lebilincselő.

A Jurassic Parkban valódi dinoszauruszok vadásznak az emberekre. Míg Forrest Gump Amerika történelmi kulcspillanatainak válik részesévé.

Tóth Róbert

(folyt. köv.)