Definiáljuk 3.: Szinopszis

Haladjunk tovább a sorban: Mi a szinopszis?

  1. Estevez’s avatar

    A forgatókönyvírás során használt szinopszis leírja a történetet elejétől a végéig, persze nem minden részletbe belemenve, de a főbb drámai mozzanatokat, pontokat tartalmazva.

    Válasz

  2. story-doki’s avatar

    A szinopszis a magyar filmgyártásban használatos, alaposan félreértelmezett döntéshozási segédeszköz, ami az életrajztól (A Hídember) a rendezői koncepciónak nevezett mellébeszélésig (Viszkis) mindenféle lehet. .-)

    Válasz

  3. candyman’s avatar

    Fél vagy egyoldalas összefoglalása a filmnek, kitérve a főbb karakterekre és a főbb történeti pontokra.

    Válasz

  4. Tad’s avatar

    Sztoridoki, a szívem együtt kacag soraiddal… :)

    Válasz

  5. dibdab’s avatar

    jaja. gyakori hiba, h a szereplo ‘belso utazasa’ van leirva es nem az, ami tortenik a vasznon.

    es ezt az un.”hozzaerto” palyazat-elbiralok meg hasonlok se tudatositjak… legalabbis megtortent.

    Válasz

  6. first draft’s avatar

    Teljesen össze vagyok zavarodva. Mert ugye itt van ez a treatment, amely Syd Field olvasatban kb. 4 oldal. (Eddig rendben.) Aztán van aki az mondja/írja, hogy ez nagyjából azonos a szinopszissal. (Még ez is oké.) És most itt van a Filmjus által kiírt pályázat (amelyet sajnos csak ma olvastam), és oda az van írva, hogy a játékfilmes pályázathoz egy minimum 14 oldalas szinopszist kell csatolni. (Na, ezt már nem értem.) Az ilyen terjedelmű írásokat régebben filmnovellának volt szokás nevezni. Valaki segítene?

    Válasz

  7. first draft’s avatar

    (Bocs, a pályázati kiírásban a treatment szó szerepel.)

    Válasz

  8. Carrie’s avatar

    Ami az imdb-n van plot synopsis, ugyanaz mint a szinopszis?

    Válasz

  9. dittta’s avatar

    szinopszis?:)mikor nincs lehetőség elolvasni a forgatókönyvet, de mégis tudni szeretnéd miről szól….mint a sűrített tej. Benne van elvileg minden, na de az ízélmény…..

    Válasz

  10. András’s avatar

    Carrie: A szinopszis szerintem tágabb fogalom, mert az nem feltétlen csak a történetre koncentrál. Ahogy a logline, úgy a szinopszis is eladási célokat szolgál, ezért feladata inkább a hangulat közvetítése és egyfajta összkép kialakítása, nem pedig a cselekmény szolgai ismertetése. A plot szinopszis ezzel szemben kizárólag a sztorival foglalkozik, azt kivonatolja, ezért inkább a treatment-hez hasonlít. Mindkét változat hossza egy-két oldal körül van.

    dittta: :)

    Válasz

  11. András’s avatar

    A forgatókönyv egy-kétoldalas esszenciája, mely kitér a főbb történeti pontokra és karakterekre.

    Válasz

  12. dibdab’s avatar

    a szinopszisnak a cselekményt kell közvetítenie vsz.
    beleírhatja valaki, hogy a szereplő ilyen v olyan parákkal küzd, de akkor ott a kérdés: hogy derül ez ki, hol van ez mutatva — és ha a szinopszis tele van ilyen háttérinfókkal, akkor az, h végül hogyan fog ez képen kinézni és hogyan fog a történet hatni, teljesen borul, ergó az olvasó nem tudja elképzelni (vagy eltudja, de ezer más változatot), mivel cselekménybe helyezés nélkül nincs kapaszkodója.

    Válasz

  13. András’s avatar

    dibdab: Szerintem épp az a lényeges különbség szinopszis és treatment közt, hogy az előbbiben még nem kell mindenről pontosan tudnod, hogyan fogod majd a filmben megmutatni. Egy szinopszisban elég annyit írnod, hogy a főhősöd betegesen fél a kígyóktól, egy treatmentben már kell egy jelenet, amiben egy kétszemélyes gép hátsó ülésén ülve észreveszi, hogy hatalmas boa tekergőzik a lábánál, és ijedten felpattan.

    Mivel a szinopszis ideális esetben a második termék, ami egy filmötletből készül, nem is várható el tőle, hogy olyan kidolgozott legyen, mint egy treatment. Megint más a filmből vagy kész könyvből visszaírt változat, azt nevezem én plot szinopszisnak. Ott az igazi nehézséget épp az jelenti, mi maradjon ki belőle.

    Válasz

  14. András’s avatar

    Egyébként, ha már Indiana Jones, kíváncsi lennék, a fejlesztés mely fázisában jelent meg a kígyó, és melyik volt előbb, a kígyó vagy az ostor. A hasonlóság persze nem véletlen. Jones professzor az ostor-fétisben próbálja megoldani kígyó-fóbiáját. Ráférne egy terápia. ;)

    Válasz

  15. story-doki’s avatar

    Hú, ez tetszett, András: kígyó-fóbia és ostor. Ezt honnan vetted? Mert a 3. rész elején ezt én nem éreztem ilyen nyilvánvalónak (igaz, azok inkább lábatlan gyíkok voltak).

    Egy volt hallgatóm szerint az ostor pedig egészen máshonnan ered, egy sajátos cowboy-kép, ami egy régi-új westernfigurát hív életre.

    Válasz

  16. András’s avatar

    story-doki: A kettő nem zárja ki egymást. Mármint lehet az ostor sajátos cowboy-kép és a kígyó-ötlet bevonzója egyben. Ez a változat annyiban árnyalja a képet, hogy egy vérbeli cowboy valóban csak két dologtól fél, az egyik a kígyók, a másik Jockey Ewing, és az utóbbi hülyén mutatott volna a filmben.

    Egyébként nem vettem sehonnan, csak a dibdab-nak írt válaszom kapcsán el kellett gondolkodnom, mikor kerülhettek a csúszómászók a képbe. Hogy egy örökzöldre utaljak: melyik volt előbb, a kígyó vagy az ostor. Simán lehet, hogy egy korai szinopszisban még egyik sem szerepelt, és a szerzők csak akkor rángatták elő őket, amikor mélyebbre kellett ásniuk a sztoriban. Én sem hiszem, de lehet. :)

    Válasz

  17. dibdab’s avatar

    András: ha csak annyi van meg h. a “főhős betegesen fél a kígyóktól”, jelenet nélkül, az nincs kész. nem ér annyit hogy valaki megnézze. és belekerüljön a szinopszisba.

    pontosan kéne tudni, mi fog történni már szinopszis-fázisban, különben egy félkész dolog az egész, ötletelgetés. legfeljebb az megengedhető, hogy később változni fog a sztori, de az, hogy töredékes mellébeszélés legyen, nem.

    a másik dolog, h az Indiana Jones hivatkozás miatt nehéz elvonatkoztatni ettől (és általánosként kezelni ezt az esetet), mivel ott a dzsungel és a sivatag, és adja magát, hogy kígyók fölbukkanhatnak.

    Válasz

  18. dibdab’s avatar

    ezzel csak azt mondom, h amikor fel is bukkannak, akkor százával meg ezrével. szóval nem egy általános eset. ilyet nem hogy Mo-n, de Európában is kevesen tudnak levezényelni, nem egy mezei halandónak való sztorieszköz. (most az a bizonyos jelenet ugrott és nem is tudom, máshol megjelennek-e még a kígyók)

    Válasz

  19. béla’s avatar

    szerintem legjobb, ha a szinopszis rögtön a történet végével kezdődik, vagy legalább utal az elején a végkifejletre, hiszen az egészet úgyis – mint e. a. poe a hollót – visszafelé kell kidolgozni.

    a vázlatban (szinopszis) nagyjából a jellemeket, kapcsolataikat, fejlődésüket, a főbb cselekményeket, azok következményét, a párhuzamos szálakat, a bonyodalmakat, a megoldásokat (amik később talán változhatnak, de mindig a végcélra irányuljanak) jegyezném le röviden. a lényeg az, hogy az egész eseménysor világosan átlátható legyen. különösen a főhős (vagy hősök) szempontjából, mi minden lesz az, ami majd a végső tettre sarkallja.
    a főhős karakterét, illetve annak kezdeti csíráját, már a legelején úgy alkotnám meg, hogy a szükséges változásokon keresztül a krízishelyzet, a megoldás és következmény előírásainak megfeleljen.

    persze egy egyszerű mese, fantasy vagy sci-fi esetében, ahol többnyire a karakterek nem fejlődnek, hanem szinteket nőnek, gyökértelenek, nincs családjuk, nem tartoznak senkinek felelősséggel… ott “csupán” a történetnek, meseszövésnek kell nagyon jónak és látványosnak (moziról van szó) lennie. ilyenkor lehetőség nyílik több igen látványos, lélegzetelállító helyszínnel vakítani, amíg dráma esetében az eseményeket sűrítjük és a helyszínek számát redukáljuk.

    pl. a gyűrűk urának vmi ilyesmi lenne a szinopszisa:
    vmi tolkiennek a könyvéből egy pikareszk film, a silverscreenen folyvást rohangáló hősökkel. az események sorrendje aligha számít, mcguffin végett kitérőkkel a végzet hegyéhez tartunk. átmegyünk középföldén, hegyen-völgyön szanaszéjjel kalandozunk, leruccanunk móriába, az alvilágba. itt is csata, ott is csata. hozzávalók: ork, troll, varázslók, kerti törpe, mocsári izé, elfek, vagy bármi, amit meséből, mitológiából le lehet nyúlni. szinte csak férfiszerepek vannak. nőre a varázslónő, hercegnő kivételével semmi szükség, esetleg a háttérben mutatóba elmegy néhány statiszta csaj. a jófiúkat szépen bemutatjuk, nem árt közöttük unaloműzőnek egy-két incidens, mintha jellemük lenne. a rosszfiúk pedig olyan embertelenül genyák, hogy arctalanok mindannyian, mint a star warsban darth vader katonái, (vagy a későbbi equilibrium katonái), ábrázolásukkal nincs sok vesződség, igazán be sem mutatjuk őket, a főgonoszt is elegendő hevenyészve ábrázolni, nagyritkán felvillantani a nézőnek, hogy el ne felejtse.

    Válasz

  20. András’s avatar

    dibdab: Nagyon úgy tűnik, hogy nem győztük meg egymást. :) Én mindenesetre már csak a fent leírtakat tudnám ismételni, annak meg nem sok értelmét látom.

    Van viszont egy épp mai hírem:
    http://www.hvg.hu/vilag/20070917_indiana_jones.aspx

    Nyugodjék békében.

    Válasz

  21. story-doki’s avatar

    béla: A gyűrűk ura zanzája zseniál! .-)

    Válasz

  22. Oldman’s avatar

    Ez az első beírásom itt! Szevasztok.

    “Ha egy ember öt mondatban mondja el azt, amit egyébként egyben is lehetne, az bizony egyéb aljasságra is képes” :-D

    A forgatókönyv öt mondat, a synopsis (szinopszis) egy mondat.
    (persze rengeteg más különbség van, pl, a synopsis-sal támogatókat és forrásokat próbál szerezni a producer, a forgatókönyv inkább a szakmabeli utasításokat kell, hogy tartalmazza, és a gyártás részét képezi ……. szerintem.

    Válasz

Válasz

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>