Újabb kérdés, ezúttal egy, az utolsó pillanatban feltűnő karakterrel kapcsolatban.
Későn belépő karakterek
Kérdés: Tudom, hogy nem jó, ha az utolsó pillanatban tűnik fel egy addig nem látott karakter, nálam mégis ez a helyzet. A hős úgy gondolja, hogy megoldotta az ügyet, amikor felbukkan egy magánnyomozó, és rávilágít arra, hogy mégsincs megoldva minden. A nyomozóra egészen addig csak egyszer történik utalás, akkor is csak dialógban; az egyik szereplő elmondja, hogy úgy érzi, valaki követi. Amikor aztán színre lép, beismeri, hogy ő követte az illetőt, és továbblendíti a lezártnak hitt ügyet – ami persze nem jelenti azt, hogy egy addig nem látott karakter lenne a gyilkos. Működhet ez ebben a formában? Vagy jobb lenne nem behozni egy ismeretlen szereplőt a történet végén?
A válasz viszonylag egyszerű: hiába utalsz egyszer szóban arra, hogy valaki követi az egyik karaktert, ezt senki nem fogja megjegyezni. Mutasd meg, és máris mindenki emlékezni fog rá. De még jobb, ha a magánnyomozót a történet elején beteszed egy jelenetbe – nem kell, hogy kiderüljön, hogy ő egy nyomozó, de lássuk és halljuk őt. Így a későbbi felbukkanásakor már nem lesz teljesen idegen – a nézőknek eszébe fog jutni, hogy „áhá, ez az a fickó, aki a film elején összekoccant a főhősünk kocsijával”.
Viszont felmerül a kérdés, hogy miért így kell megoldani ezt a fordulatot? Mi szükség van erre a nyomozóra? Csak annyi, hogy egy dialógban új információkat közöljön? Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a film VIZUÁLIS műfaj. Mutasd meg – ezerszer erősebb ez minden szónál! Vajon nincs rá mód, hogy a főhős más módon jöjjön rá, hogy tévedett? Egy akción, egy cselekményen, egy történésen keresztül? (A sztori ismerete nélkül pl. a gyilkos újra öl – főhősünk kénytelen szembesülni azzal, hogy nem az igazi tettest kapta el.)
A filmes látásmód lényege, hogy képekben mesélünk el egy történetet. A szóbeli megoldások színházba valók. (Ez persze nem azt jelenti, hogy a dialógoknak ne lenne nagyon is fontos szerepük!) Természetesen elképzelhető az is, hogy adott esetben egy rövid, velős dialóg szolgáltatja a legegyszerűbb, legfrappánsabb megoldást, de mindig érdemes végiggondolni a képi lehetőségeket is. Ne spóroljunk a kreativitásunkkal!
Szirányi Péter & Cziráky Erika
www.scriptdoctor.hu
-
Nem ismerem a történetet ugyan, de az nem jó, ha a főhős flashback-el akkorra amikor megemlíti valaki, hogy úgy érzi mintha követnék?
-
Hát…biztosan van jobb megoldás is, a flashbecknél. Főleg nem ennél a pillanatnál.
Én a nyomozót (amennyire a cikk alapján felvázolódik bennem a történet),
egy olyan valakivel helyettesíteném, illetve úgy fonnám bele esetleg, (bár lehet, hogy sablonos) hogy egy olyan valaki álruhájában köeti, akivel nap, mint nap találkozik, de nem zavar sok vizet.Mondjuk a főhőshöz rendszeresen hozzájáró postást helyettesíti.
Vagy a bejárónőjét helyettesíti. Vagy porszívó ügynök. Vagy…Persze válaszoljon a szakértő, én nem vagyok az.
2 hozzászólás
Hozzászólások hírfolyam
Trackback link: http://www.filmiras.hu/2007/02/28/keson-belepo-karakterek/trackback/