Az elkészült forgatókönyvről

Újabb kérdés érkezett hozzánk, ezúttal az elkészült forgatókönyvekre vonatkozóan.

Az elkészült forgatókönyvről

Kérdés: Ha van egy kész forgatókönyv, amire mindenki rábólintott, akkor mi következik? Kell írni belőle egy technikai, egy gyártási, és egy irodalmi forgatókönyvet, ami csak a színészek szövegeit tartalmazza? Egyáltalán milyen változatokat szokás készíteni, és ezek hogy néznek ki?

Válasz: Hogy mi jön azután, amikor már „mindenki rábólintott a könyvünkre”? Ezt viszonylag gyorsan elintézhetjük: szerintünk ez az, ami a legkevésbé kell, hogy egy forgatókönyvírót érdekeljen!

A „final draft”, vagyis a végső változat után ugyanis a könyv sorsa kikerül az író kezéből, s épp emiatt meg kell tanulnunk elengedni a könyvünket. A rendezés, a színészválasztás vagy -vezetés, pláne a gyártás, nem a mi dolgunk. (A gyártási könyvet nem nekünk kell elkészítenünk, a vezető színészek a teljes könyvet megkapják, a többiek csak a rájuk vonatkozó részeket.) Ha a későbbiekben kellünk egy átíráshoz, egy javításhoz, vagy egy magyarázathoz, akkor úgyis szólnak majd. Valójában ez a hátradőlés és a pénzszámolás ideje.

Ha viszont ezt a rábólintást úgy értelmezzük, hogy ez az a pillanat, amikor eladjuk a könyvünket, akkor még komoly munkák várnak ránk. A final draftig ugyanis valószínűleg rengeteg átírással kell megküzdenünk, hogy a producerek különféle igényeit és ötleteit kielégítsük. Ez a „Development Hell”.

Ahogy alakul a film stáblistája, úgy kerülhet sor újabb és újabb átírásokra. Beléphet például a képbe egy sztár, aki miatt a szerepet át kell írni. A Dominóban Mickey Rourke elsőre nem vállalta részét, mert kevésnek találta, s emiatt ki kellett bővíteni, át kellett dolgozni karakterét. A Nyolcadik utas: a Halál főkaraktere eredetileg férfi volt, Sigourney Weaver belépésével értelemszerűen át kellett írni a szerepet. Az Erin Brockovich eredetileg hétrészes tévéfilmnek készült, Julia Roberts színre lépésével minden egyből megváltozott. Ugyanígy a rendezők is hozhatják saját ötletüket, elképzelésüket, ami természetesen további átdolgozást, javítást igényel. A lényeg persze az, hogy a könyv előbb-utóbb csak eljut egy olyan pontig, amikor hét pecséttel nyomják rá a final draft feliratot.

Persze mindig a legendák élnek legtovább: a Casablanca forgatása alatt az írók valóban versenyt futottak a gyártással, mert szinte egészen az utolsó jelenet forgatásáig ők maguk sem tudták, a film végén vajon Rick vagy Laszlo száll majd fel a repülőre Ilsával.

A lényeg ettől függetlenül nem változik: íróként az írásra koncentráljunk, és ne akarjuk más munkáját, kenyerét elvenni.

Szirányi Péter és Cziráky Erika
www.scriptdoctor.hu

  1. dibdab’s avatar

    ez az általános menete a dolognak, de minden filmnél máshogy áll össze végül a költségvetéstől, stábtól függően. és a forgatókönyvíró részt vehet más minőségben is (pl. lehet ő a rendezője a saját filmjének), ami a ‘rábólintás’-kor, a szerződésnél dől el…

    a szkripten kívül van még pár dolog ami szorosan kapcsolódik a filmhez, és a forgatásig el kell készíteni (a logline, szinopszis, treatment hármason kívül)

    ilyen a
    jelenetlista (a forgatási napló, a helyszínválasztás, a forgatás megszervezése miatt)
    szereplista, eszközlista (a producer, gyártásvezető részére)
    sztoriboard (ezt grafikus csinálja a szkript alapján)

    hirtelen ez jut szembe

    Válasz

  2. Szirányi Péter’s avatar

    Így igaz – bár ezek egyike sem az író feladata -, azonban újra szeretnénk hangsúlyozni, hogy egy író első-, másod- és huszad-sorban is az ÍRÁSRA koncentráljon, arra a történetre, amit el akar mesélni.

    Az egyik legalapvetőbb hiba, amivel újra és újra találkozunk, hogy az író a forgatókönyvben “rendezi” a filmet. Éppen ezért sulykoljuk, hogy aki forgatókönyvet ír, az csak egyetlen egy dologgal foglalkozzon: a professzionális történetmeséléssel.

    Válasz

  3. dibdab’s avatar

    a kérdés arra vonatkozott mi van ha a szkript már kész és gyártási szakaszba lépett. tehát ami magát a forgatókönyvet érinti (és feltételezzük hogy nem lesz átírva – az átírás joga is először az írót illeti ha nincs másképp megegyezve) akkor azzal már nem kell foglalkozni.

    ezek nem azt jelenti, hogy nem a szerző feladata, de ezeket is író végzi és (ha spec-ről van szó) mindenképpen előnyös a szerzőt bevonni a folyamatba ha változtatás történik, ő az aki talán legjobban ismeri a sztorit és tudja kezelni az egész történetet befolyásoló részleteket.

    Válasz

  4. screen’s avatar

    Kaphatunk-e egypár ŐSZINTE információt arról hogy egy író (aki csak és kizárólag író..!!) milyen alkupozícióban van elsősorban a producerrel rendezővel stb. szemben, a honoráriumot illetően…?
    Arra gondolok hogy van-e külön megfilmesítési jog, és van-e külön szerzői jog, és persze mennyire számít a “rámenősség” az alku során.
    Persze tudom, hogy ebben a kérdésben lehet a legkevesebb ŐSZINTE információhoz jutni…:)))

    Válasz

  5. dibdab’s avatar

    ez mind az anyagtól függ.

    tényező lehet az író korábbi munkái (kredit)

    a díjazás általánosan elfogadott mértéke a költségvetés tíz százaléka (forgatókönyv). ennél kevesebbet fognak akarni adni és itt jön be az alku a képbe.

    ez a válasz az író honoráriumát illetően.

    a filmből származó bevételek nem csak a forgalmazásból származnak (amelyek nagy részét a forgalmazó viszi el).
    az anyag várható hozama a külföldi moziforgalmazás és remake/franchise eladásból származhat. Egy producer ezt nézi egy szkript megítélésénél. Ezek, ahogy minden más a szkript utóéletére vonatkozó dolog a szerződéskor eldől, hogy milyen jog kihez kerül/kinél marad, kimondatlanul is.

    a szerzői jog vonatkozhat más területre is a szórakoztatóiparban (képregény, számítógépes játék stb).
    természetesen az első dolog, ahol a szerzői jog érvényesül, a könyv maga.

    Válasz

  6. dibdab’s avatar

    Hollywood igazi arca. ajánlott olvasmány minden idealista forgatókönyvírónak:

    http://www.loreleiarmstrong.com/The%20Business.html

    Válasz

  7. asmat’s avatar

    A díjazást tényleg százalékban adják meg, de (hazai?) gyakorlat hogy
    benne van a “max. ennyi és ennyi” kitétel is – nehogy má’…

    Válasz

  8. dibdab’s avatar

    nem max ennyi hanem pont annyi.

    a varhato bevetel / piaci hozam az filmenkent mas a koltsegvetestol meg mas dolgoktol fuggoen.

    az a ket szam, amire te gondolhatsz az a forgatasig megkapott osszeg es forgalmazasnal megkapott osszeg.

    Válasz

  9. dibdab’s avatar

    …a varhato bevetel / piaci hozam az filmenkent mas a koltsegvetestol meg mas dolgoktol fuggoen…

    ezert egy forgatokonyiro dijazasa a szkript es a belole keszitett film becsult erteke adja az alkualapot.

    Válasz

  10. asmat’s avatar

    Most én csak a saját példámat tudtam felhozni – mikor szerződést kötöttünk soha meg nem valósul filmemre, akkor mondta a produkciós cég, hogy ez a haza gyakorlat: a forgatókönyv ára =költségvetés x %-a, de legfeljebb x.y összeghatár. És hogy sehol nem kapnék többet.

    Tehát nem apriori tapasztalat a fenti állításom. Persze lehet, hogy vannak iszonyatosan bőkezű egyéb magyar gyártók is…:)

    Gondolom ezt a hazai, közönségszegény gyakorlat diktálja – kvázi a forgalmazás haszna nem tartozik a forg.könyvíróra.

    Se a Burger Kinggel kötött szerződés…

    Válasz

  11. dibdab’s avatar

    ilyen lehet. ha a ceg sajat produkcioban utazik akkor van a koltsegvetesnek egy lelektani – piac altal meghatarozott – felso hatara, ami belovi a forgatokonyviroi jutalek felso hatarat, de ez a ‘kitetel’ teljesen megalapozatlan. mi az indok? csak?

    ha nekem ezt mondja valaki, akkor en azt mondom: jo, akkor keressunk egy olyan megoldast, amikor a penzemnel vagyok.

    ahogy mondod, a kozonsegszegeny gyakorlat okozza ezt a mentalitast.
    a magyarorszagi filmek bevetelenek donto szazaleka nem a forgalmazasbol van. ez a gond.

    Válasz

  12. dibdab’s avatar

    “…mikor szerződést kötöttünk soha meg nem valósul filmemre…”

    erre van egy modszer, ez hogy vedheto ki. vedd bele a szerzodesbe, hany evre szol a megfilmesitesi jog. gondolom nem kaptad meg a teljes osszeget, mintha elkeszult volna a film… de ki tudja, engem az se lepne meg :)

    Válasz

  13. Tony’s avatar

    Ez a cikk is nagyon hasznos volt, de nem találok sehol sem választ az eredeti kérdésemre- hogyan is zajlik a házalás? Kit keressek fel, kinek írjak, ha van egy forgatókönyvem? Az oldalon található cikkek (amiket eddig olvastam legalábbis) mind hasznosak és rávilágítottak hibáimra és így egyre jobb képet kapok arról, hogy alapötletem hogyan is lesz életképes- azonban több esélye van egy rosszul megírt könyvnek, ha a szerzője tudja hova kell becsengetni, mint egy olyan írónak, aki jól ír, de azt se tudja hova menjen az írásával.

    Szóval van-e egy általános válasz, jó tanács erre? Praktikák, személyek akiket fel kell keresnünk? és mi a jobb, forgatókönyvvel házalni, vagy nagy nehézségek árán összehozni egy pilot epizódot és azzal házalni?

    Válasz

  14. csabicsekker’s avatar

    Hello,sziasztok,szép napot..
    Megpróbálom röviden vázolni a problémámat.
    Van egy 7-8 éve görgetett,építgetett “filmem”.
    Amit már a fejemben több ezerszer levetitettem,de annyira jól sikerült,hogy az egyszemélyes mozimból szeretném kiengedni,szeretném ha az emberiség végre lásson egy szuper filmet.
    Mivel kamionozom,időm nincs írni,csak agyalni.Ugyhogy egy olyan EMBERT keresek,aki megírná az én kincsemet. És aki vállalja majd a következményeit,/golden globe,oscar,stb/
    Jah,és nem ez a ma “divatos” önsajnáltatós, mindenki útál minket, pedig csak nekünk van üldözési mániánk-szerü film.
    Hanem pont az ellenkezője…..
    Köszönettel..
    Sziasztok

    Válasz

  15. Dávid Attila’s avatar

    Az előző hozzászólóhoz hasonlóan az iránt érdeklődök, hogy konkrétan kiket keressek meg, ha van több, egyenként csak párperces rövidfilm-forgatókönyvem, és szeretném őket megfilmesíttetni.
    Előre is köszönöm a segítséget.

    Válasz

Válasz

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>