Újabb kérdés érkezett hozzánk, ezúttal az elkészült forgatókönyvekre vonatkozóan.
Az elkészült forgatókönyvről
Kérdés: Ha van egy kész forgatókönyv, amire mindenki rábólintott, akkor mi következik? Kell írni belőle egy technikai, egy gyártási, és egy irodalmi forgatókönyvet, ami csak a színészek szövegeit tartalmazza? Egyáltalán milyen változatokat szokás készíteni, és ezek hogy néznek ki?
Válasz: Hogy mi jön azután, amikor már „mindenki rábólintott a könyvünkre”? Ezt viszonylag gyorsan elintézhetjük: szerintünk ez az, ami a legkevésbé kell, hogy egy forgatókönyvírót érdekeljen!
A „final draft”, vagyis a végső változat után ugyanis a könyv sorsa kikerül az író kezéből, s épp emiatt meg kell tanulnunk elengedni a könyvünket. A rendezés, a színészválasztás vagy -vezetés, pláne a gyártás, nem a mi dolgunk. (A gyártási könyvet nem nekünk kell elkészítenünk, a vezető színészek a teljes könyvet megkapják, a többiek csak a rájuk vonatkozó részeket.) Ha a későbbiekben kellünk egy átíráshoz, egy javításhoz, vagy egy magyarázathoz, akkor úgyis szólnak majd. Valójában ez a hátradőlés és a pénzszámolás ideje.
Ha viszont ezt a rábólintást úgy értelmezzük, hogy ez az a pillanat, amikor eladjuk a könyvünket, akkor még komoly munkák várnak ránk. A final draftig ugyanis valószínűleg rengeteg átírással kell megküzdenünk, hogy a producerek különféle igényeit és ötleteit kielégítsük. Ez a „Development Hell”.
Ahogy alakul a film stáblistája, úgy kerülhet sor újabb és újabb átírásokra. Beléphet például a képbe egy sztár, aki miatt a szerepet át kell írni. A Dominóban Mickey Rourke elsőre nem vállalta részét, mert kevésnek találta, s emiatt ki kellett bővíteni, át kellett dolgozni karakterét. A Nyolcadik utas: a Halál főkaraktere eredetileg férfi volt, Sigourney Weaver belépésével értelemszerűen át kellett írni a szerepet. Az Erin Brockovich eredetileg hétrészes tévéfilmnek készült, Julia Roberts színre lépésével minden egyből megváltozott. Ugyanígy a rendezők is hozhatják saját ötletüket, elképzelésüket, ami természetesen további átdolgozást, javítást igényel. A lényeg persze az, hogy a könyv előbb-utóbb csak eljut egy olyan pontig, amikor hét pecséttel nyomják rá a final draft feliratot.
Persze mindig a legendák élnek legtovább: a Casablanca forgatása alatt az írók valóban versenyt futottak a gyártással, mert szinte egészen az utolsó jelenet forgatásáig ők maguk sem tudták, a film végén vajon Rick vagy Laszlo száll majd fel a repülőre Ilsával.
A lényeg ettől függetlenül nem változik: íróként az írásra koncentráljunk, és ne akarjuk más munkáját, kenyerét elvenni.
Szirányi Péter és Cziráky Erika
www.scriptdoctor.hu
-
ez az általános menete a dolognak, de minden filmnél máshogy áll össze végül a költségvetéstől, stábtól függően. és a forgatókönyvíró részt vehet más minőségben is (pl. lehet ő a rendezője a saját filmjének), ami a ‘rábólintás’-kor, a szerződésnél dől el…
a szkripten kívül van még pár dolog ami szorosan kapcsolódik a filmhez, és a forgatásig el kell készíteni (a logline, szinopszis, treatment hármason kívül)
ilyen a
jelenetlista (a forgatási napló, a helyszínválasztás, a forgatás megszervezése miatt)
szereplista, eszközlista (a producer, gyártásvezető részére)
sztoriboard (ezt grafikus csinálja a szkript alapján)hirtelen ez jut szembe
-
Így igaz – bár ezek egyike sem az író feladata -, azonban újra szeretnénk hangsúlyozni, hogy egy író első-, másod- és huszad-sorban is az ÍRÁSRA koncentráljon, arra a történetre, amit el akar mesélni.
Az egyik legalapvetőbb hiba, amivel újra és újra találkozunk, hogy az író a forgatókönyvben “rendezi” a filmet. Éppen ezért sulykoljuk, hogy aki forgatókönyvet ír, az csak egyetlen egy dologgal foglalkozzon: a professzionális történetmeséléssel.
-
a kérdés arra vonatkozott mi van ha a szkript már kész és gyártási szakaszba lépett. tehát ami magát a forgatókönyvet érinti (és feltételezzük hogy nem lesz átírva – az átírás joga is először az írót illeti ha nincs másképp megegyezve) akkor azzal már nem kell foglalkozni.
ezek nem azt jelenti, hogy nem a szerző feladata, de ezeket is író végzi és (ha spec-ről van szó) mindenképpen előnyös a szerzőt bevonni a folyamatba ha változtatás történik, ő az aki talán legjobban ismeri a sztorit és tudja kezelni az egész történetet befolyásoló részleteket.
-
Kaphatunk-e egypár ŐSZINTE információt arról hogy egy író (aki csak és kizárólag író..!!) milyen alkupozícióban van elsősorban a producerrel rendezővel stb. szemben, a honoráriumot illetően…?
Arra gondolok hogy van-e külön megfilmesítési jog, és van-e külön szerzői jog, és persze mennyire számít a “rámenősség” az alku során.
Persze tudom, hogy ebben a kérdésben lehet a legkevesebb ŐSZINTE információhoz jutni…:))) -
ez mind az anyagtól függ.
tényező lehet az író korábbi munkái (kredit)
a díjazás általánosan elfogadott mértéke a költségvetés tíz százaléka (forgatókönyv). ennél kevesebbet fognak akarni adni és itt jön be az alku a képbe.
ez a válasz az író honoráriumát illetően.
a filmből származó bevételek nem csak a forgalmazásból származnak (amelyek nagy részét a forgalmazó viszi el).
az anyag várható hozama a külföldi moziforgalmazás és remake/franchise eladásból származhat. Egy producer ezt nézi egy szkript megítélésénél. Ezek, ahogy minden más a szkript utóéletére vonatkozó dolog a szerződéskor eldől, hogy milyen jog kihez kerül/kinél marad, kimondatlanul is.a szerzői jog vonatkozhat más területre is a szórakoztatóiparban (képregény, számítógépes játék stb).
természetesen az első dolog, ahol a szerzői jog érvényesül, a könyv maga. -
Hollywood igazi arca. ajánlott olvasmány minden idealista forgatókönyvírónak:
-
A díjazást tényleg százalékban adják meg, de (hazai?) gyakorlat hogy
benne van a “max. ennyi és ennyi” kitétel is – nehogy má’… -
nem max ennyi hanem pont annyi.
a varhato bevetel / piaci hozam az filmenkent mas a koltsegvetestol meg mas dolgoktol fuggoen.
az a ket szam, amire te gondolhatsz az a forgatasig megkapott osszeg es forgalmazasnal megkapott osszeg.
-
…a varhato bevetel / piaci hozam az filmenkent mas a koltsegvetestol meg mas dolgoktol fuggoen…
ezert egy forgatokonyiro dijazasa a szkript es a belole keszitett film becsult erteke adja az alkualapot.
-
Most én csak a saját példámat tudtam felhozni – mikor szerződést kötöttünk soha meg nem valósul filmemre, akkor mondta a produkciós cég, hogy ez a haza gyakorlat: a forgatókönyv ára =költségvetés x %-a, de legfeljebb x.y összeghatár. És hogy sehol nem kapnék többet.
Tehát nem apriori tapasztalat a fenti állításom. Persze lehet, hogy vannak iszonyatosan bőkezű egyéb magyar gyártók is…:)
Gondolom ezt a hazai, közönségszegény gyakorlat diktálja – kvázi a forgalmazás haszna nem tartozik a forg.könyvíróra.
Se a Burger Kinggel kötött szerződés…
-
ilyen lehet. ha a ceg sajat produkcioban utazik akkor van a koltsegvetesnek egy lelektani – piac altal meghatarozott – felso hatara, ami belovi a forgatokonyviroi jutalek felso hatarat, de ez a ‘kitetel’ teljesen megalapozatlan. mi az indok? csak?
ha nekem ezt mondja valaki, akkor en azt mondom: jo, akkor keressunk egy olyan megoldast, amikor a penzemnel vagyok.
ahogy mondod, a kozonsegszegeny gyakorlat okozza ezt a mentalitast.
a magyarorszagi filmek bevetelenek donto szazaleka nem a forgalmazasbol van. ez a gond. -
“…mikor szerződést kötöttünk soha meg nem valósul filmemre…”
erre van egy modszer, ez hogy vedheto ki. vedd bele a szerzodesbe, hany evre szol a megfilmesitesi jog. gondolom nem kaptad meg a teljes osszeget, mintha elkeszult volna a film… de ki tudja, engem az se lepne meg
12 hozzászólás
Hozzászólások hírfolyam
Trackback link: http://www.filmiras.hu/2007/02/16/az-elkeszult-forgatokonyvrol/trackback/