A Filmötlet (3. rész)

Az időzár alapötlete valahogy így hangzik: Mi van akkor, ha ki kell nyitnunk egy páncélterem kinyithatatlan ajtaját? Mint látható, az ez alapötlet még nem tartalmazza a filmötlet minden elemét, itt a tét és a vonzerő még nincs jelen. De jelen van a szembenállás!

Az alapötlet és a Logline

A Csak egy kis pánik alapötlete így szól: Mi történik, ha egy maffiózó idegösszeomlást kap? A szembenálláson kívül ez az alapötlet sokkal többet nem mutat fel, sejtet még egy karaktert, aki majd a főszereplőnk lesz, és az érzelmi kötelékek hozzákötnek minket.

Az alapötletnél egy fokkal komplexebb és használhatóbb filmipari termék a Logline. Ahogy a neve is mutatja, a történet logikai menetének vázát adja. Fontos, hogy az alapötleten túl a film elejét, közepét, végét, a főkaraktert vagy főkaraktereket, azok változását is felmutassa.

A Csak egy kis pánik esetében a logline: Egy ismert maffiózó idegösszeomlása miatt felkeres egy átlagos pszichológust, és a kezelés hatására jó útra tér.

Az időzár logline-ja: Egy kisfiúra rázárják egy bank páncéltermének időzárral biztosított ajtaját, majd elszánt kisemberek és később egy mérnök emberfeletti küzdelmeinek árán végül idejében sikerül kinyitni, megmentve ezzel a gyerek életét.

A Premissza

Más iskolák a logline helyett a premisszát használják. A Premissza kicsit másképpen vázolja fel a történetet, de alapjaiban véve hasonlóan működik. A jó premissza 3 elemből áll, 3 elemet sejtet: egy karaktert, egy konfliktust és egy befejezést.

Az Othello premisszája: A féltékenység megöli önmagát és a szerelem tárgyát. Egy féltékeny karakter féltékenysége szerelme meggyilkolásához vezet.

A premissza legfontosabb eleme a történet befejezése, ahová az író elvezeti a karaktereit, és vele együtt a nézőit. A premisszát kell az írónak a történetével bebizonyítania.

Kicsit olyan a premissza, mintha a „Szólások és közmondások” gyűjteményét lapozgatnák. Egy általános, vagy általánosnak vélt, vagy egy az író által mély meggyőződéssel vallott tétel, és a forgatókönyv ennek igazolására, kimondatlan kimondására születik.

Az időzár esetében a premissza valami ilyen közhely lehet: Az emberi akarat és kitartás a megoldhatatlannak látszó problémák fölötti diadalhoz vezet.

Az üzenet és a téma

Az üzenet a premisszával egyenértékű kiinduló állapot. Egy olyan egyetlen mondatba sűrített igazság, amit az író teljes bizonyossággal hisz. A film pedig nem más, mint egy példa erről a művész által vallott igazságról.

Akárcsak a premisszának, az üzenetnek is a film minden pillanatában meg kell jelennie, ez a legfőbb motiváló erő a történetben, a film minden egyes részlete ennek az állításnak az igazát támasztja alá.

Az időzárban a kitartó és elszánt cselekvés sikerhez vezet. Ezt példázza a film. Témája pedig egy bakfiókba vezet el bennünket, ahol az általános állítás konkrét tartalmat nyer. De Monte Christo vagy Tom Hanks A számkivetettben is hasonló példát szolgáltat a fenti premisszára, vagy üzenetre, míg a témaválasztás egészen más a három történetben.

A vezérötlet

Ez a megközelítés a történet végére helyezi a hangsúlyt. A vezérötletnek két eleme van: az érték és az ok. Azaz milyen az az emberi alapérték a történet végén, amiről a film szól, és miért olyan, amilyen. „Azért – mert”, vagy „ha – akkor” típusú mondattal írhatóak le.

A közismert Columbo epizódok mindegyikének a következő a vezérötlete: Az igazságszolgáltatás azért diadalmaskodik, mert a butának látszó rendőr intelligensebb, mint az intelligensnek látszó gyilkos. Az igazság az érték, és a rendőr okossága az ok.

Az időzárban: Ha kitartóan küzdünk egy ember életéért, akkor sikerül megmentenünk. Vagy: Az emberi életet azért sikerül megmentenünk, mert fáradtságot és reménytelenséget nem ismerve kitartóan küzdünk érte. Az élet az érték, és a kitartás az ok.

A földön hever!

De mégis? Honnan vegyük az ötletet? A téma, így az ötlet is a földön hever. Meglátod? Észreveszed? Ez az igazi kérdés. Mondjuk, segítségül lehet lapozgatni az orvosi szótárakat, és fóbiák után kutatni, vajon melyik nem szerepelt még filmben. Vagy ott van a „Bemondás”, a zenei slágerek alapeleme: a refrén. Bacsó Péter könnyűzenei tétele a filmben is igaz: „Találj egy bemondást.” Nekem nagyon gyakran egy félrehallásból jön egy eredeti ötlet.

Amúgy a forgatókönyvírói képzelet nem alkotó, inkább szintetikus, azaz összerakó, mérnöki képzelet, amelynek a kombináció a sajátja. Esetünkben homlokegyenest szembenálló dolgok egybegyúrása a feladata.

A milliókat érő cím

Egy címnek nagyon röviden kell nagyon sok mindent elmondania a filmről. A jó cím már önmagában képes arra, hogy bevigye a nézőt a moziba. Indiana Jones neve után bármi állhat, látatlanban megvesszük a jegyet a filmre. A Twisterről, ha elsőre nem is tudtad, hogy mi lehet, a plakátról, vagy az előzetes 3 másodpercéből, ahol egy forgószél elrepít egy tehenet, azonnal el tudtad dönteni, hogy ez a mese neked való-e, vagy nem.

A jó cím fél siker! Még a High Concept sincs meg nélküle! A jó cím több jelentéssel bír. Pl. az Amerikai szépség egy rózsafajta neve, ugyanakkor sejteti az amerikai életformát is, valamint a plasztikázott, szőke ál-szépségideált is. Mindhárom erőteljesen jelen van a filmben. A jó cím néha az életellenes fenyegetésű Antagonistot nevezi meg. Cápa, A múmia, Terminátor.

A jó cím a szereplőre, a színhelyre, a témára, vagy a zsánerre utal, esetleg többjükre is: Kígyók a fedélzeten.

Erre a filmre van egy történetem:

Egy forgatókönyvíró bekopog a producerhez. Az értetlenkedve fogadja.

– Meg volt beszélve?
– Nem.
– Forgatókönyvet hozott?
– Nem.
– Treatmentet?
– Nem.
– Pitch-elni akar?
– Nem.
– Akkor mit akar?
– Eladni magának egy címet egymillió dollárért.
– Címet? Nem veszek címet.
– Fogadjunk másik egymillió dollárban, hogy megveszi.

A producer szeme felcsillan.

– Fogadjunk.
– Kígyók a repülőgépen.

Erre a producer elővesz egy csekkfüzetet, és azonnal kiállít egy csekket kétmillió dollárról.

Nem tudom, hogy ez a mese igaz-e, hogy megtörtént-e, de Hollywoodban megtörténhetett. És én elmesélem a hallgatóimnak. Egy amerikai producer ugyanis ennyiből tudja, hogy terméket hoztak-e neki, vagy nem. Itthon még a forgatókönyv sem rettenti el a legtöbb producert, hogy filmet forgasson abból, amin a hollywoodi taxisofőr is a hasát fogva nevetne.

A Kígyók a fedélzeten low-budget, azaz kis költségvetésű High Concept, ún. tengeralattjárós film – egy központi belsőt használ csak, és a zsánere azonnal beazonosítható! Lehet, hogy nem érdekel ez a film, lehet, hogy igen, és ezt pusztán a címe alapján el tudod dönteni! Ez piaci szempontból a legfontosabb: a néző azonnali pozícionálása!

Egy barátom megfogalmazása szerint: „Az ember két legősibb félelmét ötvözi a film.” Valóban, ennél frappánsabban nem lehet summázni azt a rettenetet, amire számíthatunk a címe alapján. A kígyó Ádám óta az asszony sarkába harap, és a férfi a kígyó fejére tapos. A repülés, mint az ember ősi vágya meg csak addig tart, amíg le nem áll az összes motor. És azt tapasztalatból tudjuk, hogy egyetlenegy repülőgép sem maradt még fönt soha.

Mainstream: High Concept és Low (Soft) Concept

A mainstream amerikai film egy egyszerű témájú és világos zsánerű történetet mesél el egy főkarakterről, aki az ellenállással szemben is el akarja érni a célját, és végül a történet egy érzelmileg kielégítő megoldással végződik.

Mindkét féle ötletből születhet jó film. Sőt, a Low Concept, ami inkább karakter-történet, vezethet szép szakmai sikerekhez is. Míg a High Concept, ami inkább céltörténet, az ember bankszámlája szempontjából előnyösebb. Mindkét klasszikus kommersz (mainstream) filmtípusra igazak azonban a következő elvárások: a történet tétje Tét legyen, a témája közérthető, előadásában kellően kreatív, struktúrájában hibátlan, és a film abszolút piacképes.

Mindenki azt szeretné, hogy fél perc alatt dollármilliomos legyen, de ahhoz High Conceptet kell pitch-elnie. Máshogy nem megy. Nézzük hát, mitől „döglik” a producer:

A High Concept jellemzői:

• megértse egy nyolc osztályt végzett ember is,
• a film tartalma 1-2 mondatban összefoglalható legyen,
• legyen provokatív és nagyszerű,
• eseményszámba menjen, de legyen benne a folytatás lehetősége,
• karakter + konfliktus + Hook,
• sztárok nélkül is érdekes,
• DE: érdekelje a sztárokat is,
• friss, jól eladható ötlet legyen,
• legyen benne valami egyedi, de hagyományos elemekkel,
• a jó film: „megszokott” + Twist, mint Hook,
• ne csak a fiatalokat, az idősebbeket is érdekelje.

Az ötlet a legfontosabb! Minden ebből születik, minden eköré szerveződik. De ha a film egy elkoptatott ötletre épül, még ha „A” besorolású is, és tele van sztárokkal, valószínűleg akkor is bukni fog.

A magyar piac, a magyar producer természetesen más fajta, nem amerikai. Míg az amerikai producer egy jó ötlet hallatán azt mondja: „De jó ötlet. Megveszem, filmet gyártok belőle, és mind jól járunk.”, addig a magyar producer a következőt gondolja: „De jó ötlet. Ez nekem is eszembe juthatott volna. Sőt, nekem jutott eszembe!” És a szerződés vajmi keveset ér. Legyen a zsebedben a pénz, az a biztos. Ne feledd, a kreativitásnak magas ára van!

És akár High Concepted, akár Low Concepted van, írd ki a könyvet. Előbbinél azért, hogy védhető legyen az ötleted, utóbbinál azért, mert a karakter-történetben a karakterváltozás az érdekes, ami egy folyamat, és annak felmutatásához kész könyv kell.

Az időzár rövidre zárása

Most a cikk végén elárulom, hogy mi volt az igazi motivációm arra, hogy megnézzem ezt az ötvenéves filmet. Az ok egyszerű, nagyon emlékeztetett egy másik filmre alapelemeiben, fordulataiban, egy olyan filmre, amit mesterműnek tartok a maga nemében. Ez David Koepp Pánikszoba című High Conceptje, ahol a szellemi ingatlan a szoba maga, a ház vizuális közegébe illeszkedően, a tét a család élete, a kötődést a beteg és kiszolgáltatott gyerek és az anyai szeretet teremti meg, és ahová a betörők elől elbújnak hőseink, a pánikszobába, épp oda, ahová nem lett volna szabad nekik, mert ott van az a pénz elrejtve, amiért a rosszfiúk jöttek.

Tóth Róbert