A Kalifornia Egyetem forgatókönyvíróinak titkai – Hogyan írjunk nyomás alatt?

Egy újabb írás, amit a 14 napos forgatókönyvíró verseny ihletett. Ezúttal Dave Anaxagoras látott el minket okos tanácsokkal, amik remekül harmonizálnak a 336 órában leírtakkal is.

Hogyan írjunk nyomás alatt?

A 14 Napos Forgatókönyv máris a harmadik napjában jár. Én konkrétan nem veszek részt a versenyben, de a Kalifornia Egyetem (UCLA) forgatókönyvírás szakán eltöltött éveim alatt sok hasonló kihívásnak kellett megfelelnem. Ott tíz hetünk volt, hogy elkészüljünk egy szkripttel, de abból az első hét a sztori általános pitch-elésével telt, a következő pár hétben pedig a treatment-en és az outline-on dolgoztunk. Miután kidobtunk még pár napot a szokásos halogatásra, amikor a könyv tényleges megírására került a sor, többnyire nekünk is csak két hetünk maradt.

Fun Joel még a küzdelem elején ellátta a versenyzőket néhány hasznos tanáccsal, úgyhogy megpróbálom a sajátjaimat minimális átfedéssel átadni.

Itt van tehát néhány sebtében összekalapált túlélési stratégia; leckék, amiket gyakran nem kis szenvedés árán tanultam meg a hajnalig tartó munkák és fenyegető határidők árnyékában. Most pedig sisak fel, fejeket behúzni, indulás!

Dolgozz előre!

Miután a két hetes verseny már elindult, ez a tanács kicsit talán későn jön. Ha valami oknál fogva nem terveztél volna előre, azt javaslom, most állj meg, és szánj egy napot arra, hogy legalább egy kétoldalas szinopszist írsz az ötletedből. Lendületben kell ugyanis maradnod, ami azt jelenti, hogy nem állhatsz meg minden jelenet után azon gondolkodni, mi történik majd a következőben. Szükséged van egy térképre! Ha még nincs ilyened, írj egy normál sorközös, két oldalas elbeszélést a történetedből – elejétől a végéig, megállás nélkül. Aztán menj vissza az elejére, és írd újra, hogy értelmes legyen. Találj ki annyi részletet, amennyit csak tudsz, de ne tölts el ezzel egy napnál többet. Szolgáljon alapul ez a két oldal forgatókönyved hátralévő részének megírásához. Ha egy ponton egyszer csak azt veszed észre, hogy teljesen letértél a térképről, kicsit elvesztél, vagy megakadtál, írj egy újabb kétoldalast, tekintetbe véve a forgatókönyv már megírt részét.

Versenyezz!

Ne írj elszigetelten! Vedd fel a kapcsolatot a többi versenyzővel, és vesd össze forgatókönyved előrehaladottságát az övékkel! A Kalifornia Egyetemen megvoltak a saját műhelytalálkozóink, és a legtöbbet mindig akkor írtam, amikor kialakult egyfajta baráti versengés köztem, és a csoport egy másik írója között. Ez többnyire azt jelentette, hogy az Ügyeletes Aranyifjúval kellett megküzdenem, azzal, aki mindig bezsebelte az összes díjat, máris egy Oscar-díjas író oldalán dolgozott asszisztensként, és minden héten öklömnyi vastag, hibátlanul megírt papírköteggel érkezett a műhelytalálkozóra.

Ha az irigységnek csak egy aprócska lángját is látod fellobbanni magadban, engedd, hogy az motiváljon téged a hegy megmászásában! De ne hagyd, hogy félrevigyen! Ez nem egy valódi verseny; ha azon kapod magad, hogy kérkedő és kárörvendő lettél, hogy a riválisod megbuktatásán gondolkodsz, a veszélyzónába kerültél.

Oszd be az erődet!

Igen, ez csak tizennégy nap, de azért hosszú és kemény munka vár rád! Becsüld meg a végleges oldalszámot, és oszd le tizenhárom napra – ez lesz a napi kvótád. Készíts egy Írásnaptárat, és minden dátumhoz írd be az oldalszámot, amihez adott nap végére el kell jutnod. Ezt a jó szokást egyébként is érdemes felvenni, mert szinte nélkülözhetetlen olyankor, amikor hosszabb időszakon át kell írnod. A napi kvóta nem engedi, hogy letérj az útról, fókuszálja a figyelmedet, és folyamatosan előrevisz.

Tartalékolj a Nagy Hajrára!

Miért tizenhárom napra oszd be a teljes oldalszámot, és nem tizennégyre? Egyrészt, mert alábecsülheted a forgatókönyved végleges hosszát, és szükséged lehet egy extra napra a befejezéshez. Az sem biztos, hogy minden nap rendben teljesíteni tudod a kvótádat. Csúszhatsz, de ne pánikolj; beépítettél egy biztonsági rendszert. Ez a bónusz nap ott van a végén a Nagy Hajrára. Elképzelhető, hogy aznap a napi kvótád kétszeresét kell teljesítened, de motivál majd a célvonal közelsége – különösen akkor, ha előre terveztél, és elég időt hagytál magadnak a végére.

Ne ragadj le!

Nem engedheted meg magadnak, hogy ábrándozz. Ahogyan a cápának, neked is folyton haladnod kell. Biztosan eljutsz majd egy olyan pontra a sztoriban, ahol – bármilyen gondosan terveztél is előre – bizonytalan leszel, a karaktered pontosan hogyan is oldja meg az adott szituációt. Ha rendelkeznél az idő luxusával, sétálhatnál, vagy aludhatnál rá egyet, esetleg dolgozhatnál kis időre egy mások projekten. De most egyiket sem teheted. Ez mind csak halogatás. Helyettük inkább írj le gyorsan öt lehetséges megoldást, válaszd ki közülük a legjobbat, és dolgozz tovább azzal. Írd le őket ott helyben, a forgatókönyvíró szoftverben, aztán szűkítsd a lehetőségeket egyre, a legjobbra. Akkor is, ha az nem tökéletes. Akkor is, ha rossz, akkor is, ha őrültségnek vagy keresztülvihetetlennek hangzik. Írj tovább úgy, mintha zseniális lenne.

Győzd le a kétségeid és félelmeid!

Egy másik trükköm arra, hogyan kényszerítsd magad folyamatos gépelésre – a Végzet Kakukkosórája. Egy ketyegő órának mágikus hatása van a figyelem összpontosítására. A beállításhoz szükséged lesz józan ítélőképességedre; ha az időszakaszt túl hosszúra hagyod, a végére nem tudsz majd fókuszálni, ha túl rövidre, nem lesz időd belejönni. Én úgy találtam, az írás húsz perces periódusokban a leghatékonyabb. Beállítom az órát, és nem állok le a gépeléssel, amíg a kakukk meg nem szólal. Aztán tartok egy öt-tízperces szünetet – bekapok pár falatot, ha épp jólesik – és gyorsírok egy következő húsz perces szakaszt. A folyamatnak annyiszor futok neki, ahányszor a napi kvóta szerinti oldalszám kitöltéséhez szükséges.

Széljegyzet

Felejtsd el a kutatást! Ne álltasd magad azzal, hogy a választ egy perc alatt megtalálod a Google-n. Ne fáraszd magad a részletekkel. Mennyi lőszer fér egy Walther PPK pisztolyba? Kit érdekel? Ez egy film. Később belegyúrhatod majd a könyvbe a részleteket, ha szükséges, de most tedd azt, amit az írók a legjobban tudnak – hazudj oda valamit. Csapj a hasadra, és írj, amit akarsz! A karakterek nevére ugyanez vonatkozik. Hacsak nem vagy biztos abban, hogy nem lesz belőle főkarakter, PROSTI #3-nak nem feltétlen kell név.

Kitartás!

Lesznek sötét pillanatok, barátom. Nagyon sötétek. Átkozod majd a napot, amikor kitaláltad, hogy forgatókönyvíró leszel. Ünnepélyes fogadalmat teszel, hogy soha az életben nem írsz többet forgatókönyvet. Epét hánysz, valahányszor valaki felemlegeti az aktuális kasszasiker címét, és elmerengsz a milliókon, amit az írók összekapargattak.

Ne tartsd vissza! Egy hisztériás rohammal a padlóra akarod vetni magad? Visíts! Kiabálj! Rugdalózz! Öklözz meg egy párnát!

Aztán ha befejezted, ülj vissza, és írj.

Meg kell tanítanod magad arra, hogy ne csak jó, de rossz érzések közepette is tudj írni.

Írj pánikban, kétségbeesésben, haragban.

Írj!