Fargo – Forgatókönyv analízis – Az első tíz oldal

Ha egyik kedvenc filmem a mozi történetének legjobb forgatókönyveit összesítő listán az előkelő harminckettedik helyet foglalja el, érdemes megvizsgálni közelebbről, vajon miben mutatkozik meg az írók zsenialitása.

Az első tíz oldal

Sokan úgy vélik, az igazán nagy szívás és szenvedés egy forgatókönyv második felvonását megírni. Nehézségét tekintve egyetértek ezzel, de, ha fontossági sorrendet akarok felállítani, akkor ez a felvonások sorrendje: 1.,3.,2.

Altathatod a nézőt az első két felvonásban, ha a harmadik felvonásod (egyben a befejezés) ütős, az olvasó/néző arra fog emlékezni, és megszépül számára az egész. De ez még nem ment fel az első két (de főleg az első) felvonás szabályai alól. Ezért az első felvonásra leginkább érvényes írói közhelyet be kell tartanunk: Ha nem stabil az alap, összedől a ház. Ami ennél is fontosabb szempont: Hiába ígérsz fantasztikus izgalmakat/humort/kalandot/stb. a második felvonásra és minden idők legeredetibb befejezését a harmadikra, minden film (néhány kivétellel) az elején kezdődik, így az olvasó/néző ott dönti el, kíváncsi-e a fantasztikus második és a hihetetlenül eredeti harmadik részedre, az elején dől el, becsukja-e a könyvedet, kimegy-e a moziból, vagy kikapcsolja-e a lejátszót.

Az elmúlt évtized(ek) egyik legjobb, zsáknyi díjjal kitüntetett forgatókönyvének első felvonását elemezni, bevallom, kissé zavarba ejtő, ezért eszem ágában sincs kritikus szemmel megközelíteni a feladatot. Célom, hogy lépésről lépésre válaszokat keressek a kérdésemre: A szakma szabályait miként alkalmazzák – vagy rúgják fel – a Coen testvérek.

Esetünkben hasznosnak bizonyul bemutatni egy un független filmen, hogy a mainstream és a független filmkészítés között (kizárólag egy forgatókönyv struktúráját vizsgálva) talán nem is létezik különbség, mert manapság már a legtöbb független filmes ezt a modellt alkalmazza, persze közben próbálják úgy feltüntetni, mintha mégsem, nehogy rájuk süssék a kommersz bélyegét.

Ezek közé tartoznak a Coen testvérek is. Elég, ha megnézzük filmjeik bevételi és kritikai oldalát. Elismerésekből és díjakból több van a polcukon, mint a bevételekből származó dollármilliókból a zsebükben, de azt hiszem számukra ez így van rendjén. Forgatókönyvírói szempontból témaválasztásaik okán tartjuk őket a főáramtól eltérőknek. Megpróbálom bebizonyítani: Ők is pontosan betartják az alapvető szabályokat, de zsenialitásuk – egyben függetlenségük – abban rejlik, hogy szabadon és önfeledten játszadoznak ezekkel.

Elemzésemben egyrészt a Syd Field által tanított forgatókönyv szerkezetet – mely formula használatos az uralkodó, üzleti alapú, úgymond hollywoodi mintájú forgatókönyvírásban – másrészt McKee klasszikus öt lépcsős jelenet-analízisét tartottam irányadónak.

Íme Syd Field ábrája az első felvonás felépítéséről:

McKee öt pontja egy jelenet-analízishez:

1. A KONFLIKTUS DEFINIÁLÁSA.
Tegyük fel e kérdéseket: Ki irányítja a jelenetet? Mi a motivációja? Mi történik e miatt? Vizsgáljuk meg mindkét – text és subtext – szinten a karakter természetét és válaszoljuk meg: Mit akar tenni a karakter? Mindig a VÁGY kulcs. Kifejezik ezt a vágyat az “ő azt teszi, hogy…” vagy az “ő azt akarja elérni, hogy…” mondatok befejezései. Mi az antagonist erő, amely akadályozza e vágyat? Miért teszi ezt az ellenállást? Ezt legjobban ezek fejezik ki: “nem akarja azt tenni, hogy…” vagy “e helyett azt akarja tenni, hogy…”

2. A KIINDULÓ ÉRTÉK.
A kezdő/kiinduló érték meghatározása a jelenet kiindulópontja, egy pozitív vagy negatív cölöp, ahonnan a főszereplő elindul.

3. BEAT.
Egy karakter viselkedésében az akció/reakció változást beat-nek nevezzük. Ez két szinten történhet. Látszólag és a felszín alatt (text és subtext). Amíg egy text világosan kifejez egy akciót, addig egy subtext nem szó szerint írja le a karakter cselekvését. Minél mélyebbre megyünk a karakter másodlagos érzelmi jelentésében (subtextural action) annál mélyebbre kerülünk tényleges akciójában. Amilyen hosszan tart „A” és „B” karakter változás nélküli viselkedése, addig tart az ütem. Egy új ütem nem történik meg addig, amíg viselkedésükben konkrét változás nem történik.

4. A ZÁRÓ ÉS A KIINDULÓ ÉRTÉK ÖSSZEHASONLÍTÁSA.
Meg voltak-e az érték-változás feltételei? Pozitív vagy negatív változás a második lépésben felírt értékhez képest? Ha az értékek változáson mentek keresztül, a jelenet fordulópontot hozott.

5. FORDULÓPONT.
Amikor rés (gap) keletkezik a cél és az eredmény között, ami meghatározza a jelenet befejező értékét.

Amikor átadunk valakinek egy forgatókönyvet, azonnal jön a leglényegesebb kérdés: Miről szól a film? Az ember ilyenkor három-négy mondatnál nem mondhat többet. 1: Tilos, mert lenyúlják a sztoridat. 2: Úgy sem tudsz, mert, amikor a tapasztalatlan írópalánta a szócséplés vagy a magyarázkodás hibájába esne, az idejét rabolva érző producer máris közbe vág, vagyis sosem fogod tudni elmondani a harminc mondatodat, amivel egy hétig készültél. 3: Ha nem vág közbe, már úgy is máshol jár az esze, vagyis hiába téped a szádat.

Íme egy képzeletbeli dialógus arra, amikor Ethan Coen átadta a Fargo első változatát a Working Title egyik góréjának:

– Üdv Ethan! Mit hoztál?
– Kurva nagy sztorira bukkantam!
– Kinek a kibaszott regénye? Tudod, hogy utálok szarozni a jogokkal!
– Felejtsd el! Megtörtént eset. Egy újságban találtam.
– Mi a lényeg?
– Egy fickó elraboltatja a feleségét, hogy az apósától kapott váltságdíjból beindítsa álmai üzletét. A megbízott két balek gengszter persze mindent elbasz, és az egész vérfürdőbe torkollik. Egy terhes zsaru csaj nyomoz az ügyben, el akarja kapni a férjet.
– Jól hangzik.
– Itt az első változat – mondja Ethan, majd átnyújtja a forgatókönyvet.
– Fargo?
– Fargo, Fent Északon. Ott játszódik.

Képzeletbeli producerünk, aki olvasója lesz a Fargo című forgatókönyvnek, a következő információkkal rendelkezik, mielőtt elolvasná az első lapot: Megtörtént esetről van szó. Lesz benne bűntény, nyomozás, egy család drámája, felesége életét kockára tevő férj, balek gengszterek, kőgazdag após, aki valószínűleg nem akar majd fizetni, egy terhes nyomozónő, aki talán éppen akkor fog megszülni, amikor elkapná a férjet. Mindez egy olyan vidéken, ahol, ha elásnak egy embert a hóban, senkinek sem tűnik fel. „Egy forgatókönyvben az első tíz oldal a legfontosabb. Érzelmileg azonnal meg kell ragadnia az olvasót. Akár humorral, akár egy rejtélyes dolog sejtetésével, egy provokatív karakterrel, vagy éppen egy szokatlan és érdekes környezettel.” – mondja Syd Field.

Első szabály: Az első oldalon azonnal egy olyan leírással kezdj, amely leginkább kifejezi a film hangulatát. A Coenek ragaszkodtak ehhez. Egy fontos dolog az első mondatban felbukkan: „Ez egy igaz történet.” Ez a mondat máris elindítja az olvasó fantáziáját: Vajon az írók miért választották e történetet? Mi keltette fel érdeklődésüket e megtörtént eseményben? Elég fordulat van benne egy filmhez? És így tovább.

A film első képe a főcím alatt:

Fehér szemcsék szállingóznak a fehér háttér előtt. Hóesés. Egy autó szeli át a hófüggönyt. Az autó egy vontatót húz maga után, rajta egy vadonatúj barna Ciera, melynek hátsó ablakán egy rózsaszín „eladva” matrica.

Milyen érzései támadnak az olvasónak, az előzetes ismeretei után? Kietlen táj, elszigeteltség, sivárság, itt történik majd egy bűncselekmény, vagy bűncselekmények, amit ez a rengeteg hó talán örökre betemet? A szokatlan helyszín megvan. Ki vezeti az autót? Hová tart? Övé az autó? Leszállítja valakinek? Felkeltették az érdeklődésemet.

A következő képen az autó – még mindig a vontatóján a Cierával – leparkol a Jolly troll tavern, Fargo egyik koszos kis kocsmája előtt.

BELSŐ. KOCSMA. Egy negyvenes férfi lép a helyiségbe. Végigtekint a vendégeken. Két férfi ül a kocsma végében. Egyikük alacsony, sovány, fiatal. A másik valamivel idősebb, magasabb, tekintete morcos. Előttük az asztalon üres üvegek. A hamutál tele. A férfi odamegy hozzájuk.

A teljes nevét mondja: Jerry Lundegaard. Ő az első karakter, aki bemutatkozik az olvasónak. Első megszólalásából még nem tudjuk, hogy rokonszenvvel kellene-e viseltetnünk iránta, de amikor a páros fiatalabb tagja köszönés helyett leugatja, hogy 7:30-ra várták és most 8:30 van, azonnal az ijedten dadogó szerencsétlen flótás mellé állunk.

LUNDEGAARD

Jerry Lundegaard vagyok.

YOUNGER MAN

Maga Jerry Lundegaard?

JERRY

Igen. Shep Proudfoot azt mondta…

YOUNGER MAN

Shep azt mondta 7:30-kor itt lesz. Mi történt ember?

JERRY

Shep 8:30-at mondott.

YOUNGER MAN

Már egy órája itt vagyunk. Ez már háromszor hugyozott!

JERRY

Igazán sajnálom. Shep 8:30-at mondott. Azt hiszem, félreértés történt!

Itt egy látszólag lényegtelen félreértésről beszélnek. Kiderül, hogy egy Shep Proudfoot nevű tag ajánlotta őket Lundegaardnak, aki nekik 7:30-at mondott, de Jerry esküszik rá, hogy neki 8:30-at. E félreértés NEKÜNK mit mond? Ha még ennyit sem tudnak megszervezni, ezek amatőrök. Az amatőrizmus egy bűntényben legtöbbször elbaltázott tervekhez, erőszakhoz, majd halálhoz vezet. Ha kicsit mögé nézünk e néhány replikának a találkozó félreértett időpontjáról, sejthetjük, itt minden balul fog elsülni. Az edzett olvasó/néző máris lefuttathat magában egy feltételezett jelenetsort e három töketlenkedő férfiről, pedig még azt sem tudja, mire készülnek. (Amikor a két gengszter a film végén, a pénzen osztozkodnak, e néhány kukacoskodó mondat köszön vissza, és vezet újabb gyilkossághoz.)

Lássuk, mire is készülnek:

YOUNGER MAN

Megvan a kocsi?

JERRY

Persze. Kint a parkolóban. Vadiúj téglavörös Ciera.

YOUNGER MAN

Jól van, üljön le! Én Carl Showalter vagyok, ez meg itt a társam, Gaear Grimsrud.

JERRY

Nagyon örvendek. Nos… Akkor megegyeztünk?

YOUNGER MAN

Persze Jerry, Mért is ne?

JERRY

Shep kezeskedett önökért. Megbízom magukban… Na, akkor ez minden. Itt vannak a kulcsok…

CARL

Nem erről volt szó, Jerry!

JERRY

Tessék?

CARL

Az új kocsi, plusz negyvenezer dollár.

JERRY

Az egyezség úgy szólt, először a kocsi, aztán a negyvenezer. Azt majd váltságdíjként kérik… Azt hittem, Shep elmondta…

CARL

Shep nem sokat mondott, Jerry. Kivéve, hogy maga 7:30-ra itt lesz.

JERRY

Félreértés volt.

CARL

Ezt már mondta egyszer.

JERRY

Igen… De ez nem előre-fizetős buli. Egy vadiúj kocsit adok előre, aztán…

CARL

Nem fogok magával vitatkozni.

JERRY

Rendben, de…

CARL

Nem fogok itt magával vitatkozni! És megmondom, úgy, ahogy van, amit Shep mondott, annak semmi értelme.

JERRY

Ó nem, sima ügy. Ki van találva.

CARL

El akarja raboltatni a saját feleségét?

JERRY

Igen.

CARL

Maga… Kifizeti a váltságdíjat… Mennyit is? Nyolcvanezret? Úgy értem, a fele a miénk, negyvenezer, a másik fele a magáé. Önmagának fizet. Ennek semmi értelme!

JERRY

Oké. Nézzék… Nem én fizetem a váltságdíjat. Az a helyzet, hogy a nejem jómódú. Az apja gazdag. Ki van párnázva. Én pedig bajban vagyok.

CARL

Miféle bajban, Jerry?

JERRY

Ez… Ez nem tartozik… Csak kell a pénz és kész. Lényeg, hogy az apja igazán gazdag…

CARL

Miért nem kér egyszerűen tőle?

GRIMSRUD

Vagy a kibaszott lányától.

CARL

Vagy a kibaszott feleségétől, Jerry!

JERRY

Éppen ez a lényeg. Nem tudhatják, hogy pénzre van szükségem. Oké, ez az igazság. És, ha tudnák, akkor sem adnának. Ez itt a probléma.

A következőkre derül fény: Jerry-nek – azt itt még nem tudjuk meg miért – pénzre van szüksége. A két idiótával elraboltatja a feleségét. Fizetségül egy vadiúj autót, és negyvenezer dollárt ad nekik. A váltságdíjat az apósa fogja fizetni. Miért nem kér egyszerűen tőle? – teszik fel a logikus kérdést, mire Jerry kimondja az egész történet mozgatórugóját: „Nem tudhatják, hogy pénzre van szükségem.” Erre épül a film egész cselekménye. Jerry állandóan a „nem tudhatják” érdekében fog cselekedni.

A katalizátor az első lökés, ami a cselekményt mozgásba hozza, egy történet fő csapásirányát, lényegi cselekménysorát elindító esemény, amely gyökeresen felforgatja a főszereplő életének egyensúlyát. Például: A Szökevény-ben megölik Richard Kimble feleségét. Az Elemi ösztön-ben megölik Catherine Trammel pasiját, a Kínai negyed-ben egy nő felbéreli Jake Gittes-t, hogy nyomozzon a férje után.

Előfordul, hogy az ösztönző incidenst nem egyetlen jelenetben oldják meg, hanem egy egész szekvenciával. Ekkor az ösztönző incidensnek van setup-ja (felütés) és payoff-ja (leütés). A Cápa jó példa erre. Setup: A cápa felfal egy fürdőző lányt. Payoff: A sheriff felfedezi a holttestet.Bizonytalan vagyok a Fargo esetében katalizátorról vagy más néven ösztönző incidensről beszélni. Az értelmezésemben két megfejtés létezik.

Az egyik: Katalizátor a fenti jelenet, amikor Jerry felbérel két fickót: rabolják el a feleségét, hogy az apósa által fizetett váltságdíjat zsebre tehesse. Ha így nézzük, e nélkül az esemény nélkül nem lenne film, vagyis ez az esemény hozza mozgásba a cselekményt.

A másik: Az ösztönző incidens az előtt történik, mielőtt belépünk a történetbe. Jerry és családja Minneapolisban élnek. Jerry évek óta apósa egyik autókereskedésében dolgozik. Unalmasan, egyhangún telnek napjai. Fizetése sem veri az eget. Valahonnan értesül arról, hogy van egy eladó tizenöt hektáros földterület nem messze Wayzata-ban. Úgy gondolja, nagy üzlet lenne oda egy parkolót építeni. Megteremthetné családjának az anyagi biztonságot. Próbálkozik gazdag apósánál, de az öreg hetek óta rám sem hederít, nincs ideje foglalkozni hülye veje üzleti ajánlataival. Jerry nagyot gondol. Ismer egy sittes szerelőt a műhelyben. Rákérdez, tudna-e valakit, aki elvégezne neki egy melót. Shep ajánl neki két piti bűnözőt, Showatert és Grimsrudot. Jerry elmondja a tervét Shep-nek, aki tovább adja ezt, majd a fickók igent mondanak. Shep leszervezi a találkozót. Ez ebből derül ki:

CARL

Megmondom, úgy, ahogy van, amit Shep mondott, annak semmi értelme.

JERRY

Ó nem, sima ügy. Ki van találva.

CARL

El akarja raboltatni a saját feleségét?

JERRY

Igen.

Egy hatásos forgatókönyvben ugyanakkor lépnek be a történetbe, amikor a főhős a számára elfogadhatatlan helyzetbe, amikor bemutatjuk azt az eseményt, amelyik felborítja élete egyensúlyát, az lesz az ő katalizátora, amely cselekvésre ösztönzi őt (inciting incident).

Könnyű lenne ezt a le sem forgatott, egyáltalán meg sem írt jelenetet a backstory részeként felfogni, de erre itt a szabály: A backstory azon események sorozata, amely a karakterből kivált egy számára elfogadhatatlan helyzetet. Egyszerűbben: minden más esemény, ami a karakterrel az előtt történt, mielőtt beléptünk az életébe, Jerry részletesen elmondta Shep-nek, hogy miért kellene elrabolniuk a nejét. Ha így nézzük, az a filmen kívül lezajlott beszélgetés is lehet ösztönző incidens, mert Jerry-nek az az a pont, amikor betelik a pohár, amikor tovább nem tűr, és vakmerő lépésre szánja el magát. Ha Jerry nem kérdez rá Shep-nél, akkor az egész történet nem indulhatna el. Ő maga biztosan nem rabolhatja el saját feleségét, mindenképpen valaki mással kell elvégeztetnie a melót. Vagyis amikor akár Shep-et vagy a szomszéd nénit, vagy Buddhát, akárkit beavat a tervébe, Jerry már túl volt a számára elfogadhatatlan események sorozatán, amint akcióba lendült (beavatta Shep-et) az annak betetőzése, vagyis a film valódi első jelenete, amikor Jerry találkozik a két végrehajtóval, az már következmény, kvázi egy második jelenet.

Setup: Jerry kéri Shep-et, ajánljon neki valakit. (filmen kívül) Payoff: Jerry találkozik a végrehajtókkal a kocsmában. (a film valódi első jelenete)

Megkísérlem ennek igazolását:

Mi Jerry backstory-ja? Erre a következő jelenetből kapunk választ.

Jerry hazaér. A felesége vacsorát főz. Az após ott van vendégségben. Éppen meccset néz a tv-ben. Jerry megkérdezi, ki játszik. Wade hátra sem fordul, közben azt mondja: A Hörcsögök.

Az, hogy Wade hátra sem fordul, nem keresi a szemkontaktust Jerry-vel, máris egy beszédes jele annak, hogy Jerry-t nem sokra tartja, még arra sem méltatja, hogy ránézzen.

Mindenki az asztalnál. Scotty a tizenéves fiuk, hirtelen leteszi a kanalat, és azt mondja: Akkor én elmentem. Wade csodálkozva néz. Hová mész? Csak a McDonald’s-ba. Tízre gyere haza – mondja Jerry. Wade kiakad, Scotty alig evett, és most rohan a McDonald’s-ba, ahol biztosan nem shake-et isznak.

Wade és Jerry karaktereinek kontrasztjára kapunk itt példát. Jerry a gyenge kezű apa, cseppnyi ellenállást sem mutat fia akarata iránt, egyetlen kérdést sem tesz fel, csak annyit vet Scotty után: Tízre gyere haza. Wade csóválja a fejét, és szinte kizárólag subtext-ben beszél, de ez a lényege: Ha az én fiam lenne, nem mehetne a McDonald’s-ba, mert tudnám, hogy csak alibi, biztosan a parkolóban piáznak, meg bagóznak a haverokkal. Az én időmben nem úgy nevelték a srácokat, hogy egyszerűen csak bejelenti, hogy elmegy, hanem engedélyt kellett kérni. Akkor még tudtuk mi a rend, a fegyelem, a tisztelet. Hogy engedheted ezt meg, Jerry, te puhapöcs? Ki itthon a főnök? Te vagy Scotty? És csak turkál anyja főztjében? Egye meg, amit elé tettek. Sosem tanul így rendet.

Vacsora után:

JERRY

Wade, volt alkalmad végiggondolni az üzletet, amit mondtam? A tizenöt hektárt Wayzata-ban?

WADE

Emlékszem, hogy mondtál valamit…

JERRY

Azt mondtad, mérlegeled. Tudom, hogy sok pénzről van szó, de…

WADE

Bizony sok. Mit is mondtál, mit akarsz oda építeni?

JERRY

Egy parkolót.

WADE

Hétszázötvenezer nagy összeg.

JERRY

Egy kisebb vagyon, de…

WADE

Volt két parkolóm. Veszteségesek…

JERRY

De…

WADE

Először is mutasd meg Stan Grossmannak! Jóvá kell hagynia, hogy hozzám is eljusson a dolog.

JERRY

Te is tudod, hogy Stan nem megy bele. Ezért fizeted. Én most téged kérlek, Wade! Ezzel biztosíthatnám Jean és Scotty és a magam jövőjét.

WADE

Jean és Scotty jövője biztosítva van.

Mit szolgál e jelenet? Felvezeti azt a subplot-ot, mely arról szól, hogy Jerry szeretne megszerezni egy földterületet Wayzata-ban, ahol parkolót akar építeni.

Mit tudunk meg Jerry backstory-járól? Jerry korábban felvetett az apósának egy üzleti ajánlatot, melyre kölcsön akar tőle kérni, pontosan hétszázötvenezret. Wade le sem szarta Jerry hasfájását, alig emlékszik miről is van szó („Emlékszem, hogy mondtál valamit…” „Mit is mondtál, mit akarsz oda építeni?”). Érezhetjük, Jerry már egy ideje nyaggatja az öreget, de mivel Wade-nek nem ütötte meg a fülét az évszázad üzlete, („Volt két parkolóm. Veszteségesek…”) elengedte a füle mellett Jerry ajánlatát. Ott ülnek egy asztalnál, ugyanazt a kaját eszik, egy családba tartoznak, Wade mégis megköveteli, hogy Jerry, mint bárki más, először a helyettesének Grossmannak mutassa be a tervét, („Jóvá kell hagynia, hogy hozzám is eljusson a dolog.”) és ha ígéretes, ő is rápillant. Azok után, hogy Wade fel sem nézett a tv-ből, amikor Jerry hazaért és üdvözölte, ez a „Jóvá kell hagynia, hogy hozzám is eljusson a dolog” még világosabban bemutatja kettőjük viszonyát. Wade tartja a három, de inkább harminchárom lépés távolságot. Jerry beveti a nagy meggyőzést: „Ezzel biztosíthatnám Jean és Scotty jövőjét.” Mire Wade megadja a kegyelemdöfést: „Jean és Scotty jövője biztosítva van.” Ez a klasszikus subtext mit jelent? Leszarom mibe akarsz belefogni, leszarom a jövődet, a lányomnak és az unokámnak már rég a nevén van egy tekintélyes bankbetét, és ha elpatkolok, mindent ők örökölnek, ezzel nem tudsz meghatni. Mindig is rühelltelek. Ha nem rühellnélek, most lennék olyan rendes, hogy legalább ránézek a kibaszott tervedre, és ha még szeretnélek is, odaadnám a hétszázötvenezret, és vissza sem kérném. De te egy vesztes vagy, és az is maradsz!

Wade a gazdag pátriárka maga dönti el a család sorsát, melybe Jerry-nek nincs beleszólása, és hasznot egyáltalán nem remélhet, mert ő maga semmit nem tett azért, hogy a családja jövője biztosítva legyen. Mivel Wade látta, hogy Jerry erre nem képes, elvégezte helyette a dolgot. („Jean és Scotty jövője biztosítva van.”) Fogadjuk el Wade nézőpontját, hogy nem bízik Jerry-ben, mivel az még semmit sem tett le az asztalra.

Jerry, mióta elvette Wade lányát, az öreg árnyékában él. Ha munkanélküli lenne, és otthon lógatná a lábát, akkor sem nélkülöznének, a gazdag üzletember papa eltartaná a családot, persze Jerry-t elhajtaná a halál faszára, egy vesztes alak nem lehet a lánya férje. Jerry évek óta ebben a légkörben él. A nő meg van elégedve Jerry-vel, rendes, normális férj, anyagi gondjaik nincsenek, van egy szép kis házuk, boldogan él papucsférje mellett, de nem veszi észre, hogy Jerry többre vágyik, szeretné, ha a neje és a fia felnéznének rá, ahogy felnéznek Wade-re.

Jerry felveti Wade-nek az üzleti ajánlatot, de Wade rá sem hederít. Vagyis Jerry már e jelenetet megelőzően eldöntötte, hogy elraboltatja a feleségét (Amikor megkeresi Shep-et). Akkor mire való ez a vacsora-jelenet? Nem pusztán expozíció (Jerry és családja, Jerry és Wade viszonyának bemutatása), hanem egy utolsó alkalom, amikor Jerry próbálkozik Wade-nél, ha most hajlandó meghallgatni, ne adj isten átgondolta, és kölcsönt ad, akkor azonnal lefújja az akciót. De Wade azt mondja: „Jean és Scotty jövője biztosítva van.” Jerry-nek ez az utolsó csepp a pohárban. Jöjjön, aminek jönnie kell, a kis ember a sarkára áll, és kezébe veszi sorsa irányítását. Ha ebben a vacsorajelenetben hangozna el először Wade-től: Nem adok kölcsön Jerry!; akkor ezt követhetné a felbérelés-jelenet, de a Coenek ezt éppen fordítva írták meg, vagyis ez tovább erősíti azt az érzésemet, hogy a történet katalizátora egy azt megelőző jelenet, mielőtt beléptünk a történetbe. Ahogy fentebb sejttettem: Az a beszélgetés, amikor Jerry rákérdez Shep-nél, ismer-e valakit, aki végrehajtaná a neje elrablását.

Ítélkezni persze nem fogok, döntsék el maguk, én azért merem azt hinni: az a bátorság, hogy a történet katalizátorát az elé helyezik, mielőtt belépünk a történetbe, nem írói baklövés, hanem zseniális újítás. Arra természetesen nem bíztatnék senkit, hogy következő művében hasonlóan tegyen. Négy alapvető kategóriába sorolhatjuk a karaktereket: a hős, a végzet, a gondolkodó és a szerelmes. Egy jó forgatókönyv mindegyikből bemutat nekünk egy karaktert a film első tíz percében.

Jerry-ről hihetnénk, hogy ő a hős, – már amennyire mi annak látjuk, – de lényeges, hogy ő az első figura, akiről ezt hisszük. Az első, akinek megtudjuk motivációját, amely bevezet bennünket a történetbe, ami meghatározza a történet alapvető koncepcióját, de hamar kiderül, Jerry szinte nem is kettős, hanem hármas karakter. Egyrészt hős (aki ki akar törni apósa árnyékából) másrészt magába hordozza a végzetet (mint az emberrablás amatőr kitervelője), és a sors áldozata (az, amit akar, annak sajnos semmi köze ahhoz, ami történik).

Grimsrud karaktere látszik leginkább megfelelni „Végzet”-nek. Ő nem más, mint egy jéghideg, érzelmektől mentes pszichopata. Első mondata egyértelművé teszi ezt nekünk: „Vagy a kibaszott lányától!” Mint tudjuk, jó végzet nincs. A végzet mindig rossz. A végzet mindig valamilyen tragédia. Grimsrud „Végzet” karaktere hozza majd meg a film első fordulópontját, (a hármas gyilkosság az országúton) mely elindítja azon események sorozatát, amely, mint azt a végzet funkciója meghatároz: végül tragédiá(k)ba torkollik.

Carl karaktere a gondolkodó, aki próbálja kézben tartani a dolgokat:

CARL

Maga… Kifizeti a váltságdíjat… Mennyit is? Nyolcvanezret? Úgy értem, a fele a miénk, negyvenezer, a másik fele a magáé. Önmagának fizet. Ennek semmi értelme!

…de leginkább csak a száját jártatja, és sodródik az eseményekkel, melyeket a végzet eszköze, Grimsrud idéz elő.

CARL

Miért nem kér egyszerűen tőle?

Carl, mint a gondolkodó, próbál választ találni egy számára zavaros helyzetre.

GRIMSRUD

Vagy a kibaszott lányától!

Grimsrud már tovább lát, szerinte felesleges az após seggét nyalni, mondhatná egyszerűen a nejének: kérj apádtól, ne mondd, hogy nekem kell, hazudj valamit.

CARL

Vagy a kibaszott feleségétől, Jerry!

Carl próbál egyenrangúnak mutatkozni Grimsrud mellett, de ez a mondatismétlés már csak annak a jele, hogy Grimsrud az erősebb, ő lesz a tettek embere. Carl először gondolkodni próbál, és ha nem megy, követi Grimsrudot.

Van egy szabály, ami körülbelül így hangzik: A néző a film első percétől kezdve vár egy központi karakterre, akivel azonosulhat. Minél hamarabb találkozik egy ilyen karakterrel, a forgatókönyv annál hatásosabb lesz. Az első tíz percben mindenképpen fel kell bukkania.

Személyesen vagy dialógusból szinte mindenkit „megismerünk” a történet szereplői közül – Jerry, Showater és Grimsrud a felbérelt emberrablók, Jerry felesége, Wade az após, Shep az összekötő – kivéve Marge Gunderson a rendőrnő, akit a „miről szól a film”-re adott válaszban ígértek nekünk. A Fargo központi karaktere, Marge, az igazság és a becsületesség forrása, akivel rögtön azonosulhatnának a nézők, nem szerepel sem személyesen, sem narrációban az első felvonásban. (A második felvonás az ő bemutatásával kezdődik, ekkor látjuk majd először.) A szerepek kiosztása a legtöbb feladatot Jerry-re rója, mégis eddig úgy tűnik Marge lesz a protagonist, mert, mint helyi rendőr, morálisan az ő nézőpontja terel helyes vágányra bennünket. Egyértelműen nem a hazug patkány Jerry-nek fogunk szorítani, aki akár felesége élete árán is pénzhez akar jutni, hanem egy rendőrnőnek, hogy kapja csak el ezt a barmot, aki feláldozza a családját a becsvágya miatt.

A főhős ilyen késői bevezetése egyértelműen nem egy mainstream forgatókönyv esztétikájához igazodik, a Fargo felépítése ebben mindenképpen különbözik a mainstream modelltől, de ez egyben határozott és konkrét jele, amikor a Coen testvérek nem rendelik alá kreativitásukat egy szabálynak. Talán éppen az ilyen bátor lépésekért üdvözölték a kritikusok és a nézők oly lelkesen filmjüket.

Azzal viszont, hogy megtették ezt a bátor lépést, engedelmeskedtek egy jó tanácsnak, amely azt mondja: Helyezd a nézőt felettes pozícióba. Tudjon többet, mint a központi karakter. E miatt (már, ha egyáltalán tud vele azonosulni) fog szurkolni neki, hogy tudja meg azt, amit ő már tud. Azzal, hogy Marge csak a film második felvonásától lép a történetbe – és az olvasó/néző az első felvonásban zavartalanul végigkövethetett egy bűntényt – mással sem fog törődni, csak, hogy Marge vajon elkapja-e a bűnösöket.

A harmadik jelenetben Grimsrud és Showater úton az Ikervárosba. (Az „összenőtt” Minneapolist és St. Pault nevezik így)

Jerry és családja Minneapolisban laknak, oda tartanak elvégezni a feleség elrablását.

Carl Showalter vezet. Gaear Grimsrud üresen bámul ki az ablakon. Hosszú szünet után:

GRIMSRUD

Hol van egy palacsintázó?

CARL

Mi?

GRIMSRUD

Álljunk meg egy palacsintázónál!

CARL

Megvesztél? Reggelire már ettünk palacsintát. Olyan helyre menjünk, ahol kapok egy felest, egy sört, meg egy jó steak-et. Nem akarok több kibaszott cukros palacsintát, haver!

Grimsrud mogorván néz rá.

CARL

Ugyan már ember! Jóvan… Van egy ötletem. Megállunk Brainerd mellett. Tudok egy helyet, ahol dughatunk. Na?

GRIMSRUD

Mondom, kibaszott éhes vagyok!

CARL

Jóvan, jézusom, csillapodj! Oké, megállunk egy palacsintára, és szerzünk nőt is. Rendbe’?

Ez a jelenet tovább árnyalja karaktereik közti különbséget, és az első, amely bemutatja kettőjük viszonyát. Nem jókedvvel autóznak egymás társaságában, ez már biztos. Mindketten – főleg Grimsrud – tudják, hogy nem haverságból mentek bele ebbe a jó kis buliba, hanem a pénzért. Megcsinálják, aztán mindketten mennek, amerre látnak. Újra az amatőrségük van hangsúlyozva ezzel a kaja-vitával. Egy piti dolgon balhéznak, mint az első jelenetben Jerry-vel a késés miatt. Ha belegondolunk, feleslegesen, mert ahol kapni steak-et meg sört, ott akad palacsinta is, akárhol is állnak meg, mindketten megkapják, amihez gusztusuk van, e helyett ők egymásnak ugranak egy ilyen piszlicsáré dolog miatt is. Érezhetjük, a két karakter taszítja egymást, akad majd még jó pár vita kettőjük között, pláne hogy pénzről lesz szó. Ha palacsintán összekapnak, a pénzért vér fog folyni. Fontos ebben a jelenetben, hogy a határozott, erős Grimsrud ráerőlteti akaratát a gyenge Carl-ra. Ez is egy alátámasztás a fentebb említett karaktertípusuknak. Carl és Grimsrud kettőse mégsem a klasszikus „ész és erő” filmes kettőse, mert e zsánerben legtöbbször „az erő” a humorforrás, míg a Coenek jelen esetben éppen fordítva határoztak. Grimsrud, mint „az erő” valóban az is.

Az első tíz oldal jelenetei:

1. Jerry egy barna Cierát vontat autójával Minnesota hófedte útján. (A helyszín és a hangulat bemutatása)
2. Jerry tárgyalása egy kocsmában Fargo-ban, Carl-lal és Grimsruddal. Egy Shep nevű fickó ajánlotta őket neki. Jerry nekik hozta a Cierát, fizetségül. El kell rabolniuk a nejét. A váltságdíjat az após fizeti. (Drámai kiindulópont)
3. Jerry otthon. A család – feleség, gyerek, após – bemutatása. Jerry rákérdez Wade-nél, megfontolta-e az üzleti ajánlatát, amiből biztosíthatná Jean, Scotty és a maga jövőjét? Wade közli, Jean és Scotty jövője biztosítva van. (Jean, Scotty és Wade expozíciója + backstory: Jerry korábban egy üzleti tervet adott Wade-nek. Szeretne egy parkolóházat építeni. A befektetés hétszázötvenezer dollár. Wade utálja Jerry-t. Nem akar neki kölcsönt adni. Az üzleti terve nem érdekli. Legjobban azt szeretné, ha eltűnne az életükből.) Annyit ígér, hogy, ha a helyettesének tetszik az ajánlat, majd ő is ránéz.
   
4. Carl és Grimsrud autóban Minneapolisba. A két karakter – Carl az okoskodó, Grimsrud az erő. (Expozíció) Összevesznek, hogy mit egyenek, és hol álljanak meg. Carl végül behódol Grimsrudnak, ígéri, tud egy helyet Brainerd-nél, ott megállnak, még kurvázhatnak is.

Megvolt a fő karakter(ek) bemutatása?
Igen. Jerry, Carl, Grimsrud, Wade, Jean, Scotty.

Megvolt a drámai kiindulópont?
Igen. Jerry felbéreli a gengsztereket.

Megvolt a drámai helyzet felállítása?
Igen. Megismertük Jerry backstory-ját, mi szerint van egy üzleti terve, de nincs pénze. Apósának viszont van. De nem akar neki kölcsönadni. Jerry eltervezte felesége elraboltatását. Apósa fizeti a váltságdíjat, Jerry így szerzi meg az üzlet beindításához szükséges tőkét.

(folyt. köv.)